Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)

2011-01-21 / 2. szám

Ferencváros 2011. január 21. KÖZÉLET 3 Költségvetés: kifüggesztve Egy hónap áll rendelkezésre a főszámok véglegesítésére Viszonylag rövid, ám annál tartal­masabb volt a képviselő-testület idei első ülése. Az alig másfél órás, január 19-i tanácskozás során a vá­rosatyák szavaztak az idei költség- vetés kifüggesztéséről, megvitatták a fővárosi forrásmegosztással kap­csolatos kérdéseket, és egyebek mellett döntöttek a közterületeken történő dohányzás tilalmának kiter­jesztéséről is. Mielőtt elkezdték volna az idei költségvetés első fordulós vitá­ját, a képviselők döntöttek az aljegyzői pályázat kiírásáról. Erre azért volt szükség, mert a hivatalban jelenleg egy al­jegyző segíti - ha kell, helyet­tesíti - a jegyző munkáját, ám az ellátandó feladatok mennyi­sége folyamatosan növekszik, ráadásul a változó jogszabályi környezet miatt egyre össze­tettebb a feladatkör. Az önkor­mányzati törvény tavaly év végi módosításával nyílt lehetőség egy helyhatóságon belül több aljegyző kijelölésére - a tes­tület a pályázat kiírásával ezt most ki is használta. A második napirend már né­miképp kapcsolódott a költ­ségvetéshez: az idei fővárosi forrásmegosztás tervezetét tar­tották kezükben a képviselők. Noha a központi költségve­tésből normatív (azaz lakos­ságszám alapján, százalékos arányban) visszaosztott pénzek fölött nem a helyi önkormány­zatok rendelkeznek, mégis szükséges a tervezet elfogadá­sa, jóváhagyása. A tanácskozás során több képviselő is szóvá tette, hogy a fővárosi forrás­megosztás címén idén összesen mintegy 365 millió forinttal ke­vesebb jut Ferencvárosnak. Fi­gyelembe kell azonban venni, hogy a forrásmegosztás célja elsősorban az, hogy a kerüle­tek közötti differenciálódást, elszakadást feloldja - mind­emellett a városrehabilitáció­ra évről évre több száz milliós támogatást nyer el az önkor­mányzatunk. A rendelettervezet jóváhagyá­sa után került sor az idei év első testületi ülésének legfontosabb napirendjére, a költségvetés­re. Bácskai János polgármester a vita kezdetén elmondta, hogy a testület elé került dokumen­tum már eddig is rengeteg vitán, egyeztetésen ment keresztül, ami jó hír, hiszen azt jelzi, hogy a bő egy hónap múlva esedékes, végleges elfogadásig jó esély van arra, hogy a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki a bü­dzsét illetően.- Számtalan jó ötlet érkezik és érkezett eddig is, ezek alapján pedig biztosra veszem, hogy egy olyan költségvetést sikerül meg­alkotnunk, amely mindannyi­unk, beleértve intézményeinket, helyi szervezeteinket és a lakos­ságot, megelégedésére szolgál - fogalmazott a polgármester. A szerdán kifüggesztésre java­solt büdzsé mintegy 15 milliárd forintos bevétellel, valamivel nagyobb, 15,6 milliárdos költ­ségvetési és 470 millió forintos finanszírozási kiadással számol. Az egymilliárd forintos különbö- zetet kedvezményes kamatozású felújítási hitellel kívánja pótolni a hivatal. A vita során szó került a leg­főbb kiadási tételekről, így a tömbrehabilitáció folytatásáról, az intézmények működési költ­ségeiről, a József Attila tervről, valamint az egykori Schöpf- Merei Kórház ingatlancserével egybekötött ügyletéről is. Mint kiderült, összességében valóban kisebb összeg szerepel a lakó­ház-felújítási sorokon: a tavalyi 2 milliárd helyett idén 1,66 mil­liárd forinttal számol a büdzsé. A csökkenés azonban nem jelenti a rehabilitáció lassulását - hang­zott el az ülésen. Kratschmer Anita, a Pénzügyi Iroda vezető­je egyebek mellett azzal magya­rázta a 340 milliós különbséget, hogy az érintett lakók közül egy­re többen kérnek pénzbeli térí­tést a lakóhelykiváltás helyett - csak emiatt 120 millió forintot kellett a felújítási alapból másik sorra csoportosítani. Ha a költségvetést ebben a for­mában fogadja el és véglegesíti a testület, valamivel kevesebb ösz- szegből gazdálkodhatnak majd a kerületi intézmények - fogalma­zódott meg a kritika az MSZP- frakció részéről. A polgármester ezzel kapcsolatban megjegyez­te, hogy az egyeztetések még folynak, de az érintettektől még nem érkezett olyan jelzés, hogy ez veszélyeztetné őket. A vita során világossá vált az is, hogy korántsem zárult még le a valaha volt anyaközpont épü­letének ügye: az önkormányzat jövő héten egyeztet ez ügyben a fővárossal, a következő testületi ülésen pedig újrá napirendre ke­rülhet az ingatlancsere. Szintén az MSZP észrevételezte, hogy a büdzsében szereplő, a József At­tila terv megvalósításához szük­séges önrész - állításuk szerint- egyet jelent a projektről való lemondással. Ezzel szemben a polgármester azzal érvelt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről épp a héten járt a terü­leten egy küldöttség, és nyugtáz­ták az elképzeléseket, így jó esély van a jelentős - több milliárd fo­rintos - támogatás elnyerésére. Számos kiadási tétel esetében a költségvetés nem számsze- rűsíti az egyes részfeladatokra szánt összegeket, hanem egy­ben jeleníti meg azokat. Ennek bizonyos esetekben - például az intézményfelújításokat érintően- az az oka, hogy még folyik az egyeztetés, ám például a kerületi kulturális életet illető összevont költségkeret tudatos tervezés ré­sze (erről szóló cikkünket lásd a címoldalon). A költségvetés ki­függesztését végül csak a Fidesz- frakció támogatta egyhangúlag, az ellenzéki pártok képviselői nemmel szavaztak. A költségvetést követő napi­rendeket szinte kivétel nélkül egyhangúlag szavazta meg a tes­tület: egyebek mellett döntöttek a közterületen történő dohány­zás tilalmát szabályozó rendelet megalkotásáról, amely ezentúl nemcsak a játszótereken, hanem a közterületi sportcélú létesítmé­nyeken és a közparkokban is tilt­ja a füstölést. Utolsó, külön kérésre felvett napirendként szerepelt a jegyző tavalyi teljesítésének értékelé­séről szóló tájékoztató, amellyel következő számunkban foglal­kozunk részletesebben. Benke A POLGÁR KÉRDEZ - A POLGÁRMESTER VÁLASZOL Tisztelt Polgármester Úr! Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a Kerekerdő ut­cai óvoda előtt (Vágóhíd utca 35-37) a nyári munkálatok befejezés óta (csőcsere, útfel­bontás végig az utcában) elfe­lejtették a gyalogátkelő helyét visszafesteni. Pont az óvoda előtt! Minden anyuka, gyerekével a karján próbál átrohanni a két­sávos úton. Se lámpa, se tábla, se felfestés. Az autósok meg se állnak, természetesen. Háromgyerekes anyukaként teljesen értetlenül állok a do­log előtt! Kérem, segítsenek, hogy ez az életveszélyes állapot végre megszűnjön! Köszönettel: M. S. Petra Tisztelt Asszonyom! A Budapest IX. kerület, Vá­góhíd utca 35-37. számok előtti útburkolati hiányosság­gal kapcsolatos levelére az alábbi tájékoztatást adom. A Vágóhíd utca 35-37. szá­mok előtti gyalogátkelést se­gítő középsziget nem volt és jelenleg sem kijelölt gyalog- átkelőhely, ezért felfestésére sem áll módunkban intéz­kedni. A kijelölt gyalogátkelőhely engedélyköteles létesítmény, amelyet a Nemzeti Közlekedé­si Hatóság engedélyezhet. A közelben a főbb gyalogos­útvonalakon, a Vágóhíd utca- Gyáli úti csomópontnál és a Vágóhíd utca-Fehérholló ut­cai csomópontnál van kijelölt gyalogátkelőhely, ezért a ket­tő közé egy harmadikat nem támogatott a hatóság, így csak középsziget készülhetett. Kérem tájékoztatásom szí­ves elfogadását. Tisztelettel: Dr. Bácskai János polgármester A költségvetésre az ellenzéki pártok képviselői nemmel szavaztak Január 20.17.00: Magyar táncház Olasz György és Barátai zenélnek 17 órától kézmüveskedés, 18 órától tánc! Január 21.16.30: Fazekas Éva és Fazekas Albert közös kerámia és fotó kiállitásának megnyitója. A kiállítást megnyitja: Sehéffer Anna Csokonai-díjas keramikus. Országos Képző- és Iparművészeti Társaság (OKÍT) elnöke Megtekinthető: február 19-ig, minden nap 9-19 óráig Január 22.14.00: Bemutatkozik a Penna (rósuii Legújabb műveikből olvasnak fel a kamaszok Vezeti: Abody Rita szerkesztő, író Minden programra ingyenes a belépés! További információ, a programok helyszíne: FMK IX. kér. Haller u. 27. Tel.: 216-1300,476-3410 www.fmkportal.hu Változatlan keretből Elkezdődött a kulturális élet átszervezése — HÁZI JOGTÁR —, Törvényes öröklés 1. A leszármazók öröklése A magyar öröklésjogban - ahogy azt már az előző írásomban kifejtettem - az öröklés rendjét elsősorban az örök­hagyó akarata határozhatja meg. Ha azonban nem került sor végintézkedés­re, vagy a végintézkedés nem fedi le a teljes örökséget, akkor kap szerepet a törvényes öröklési rend. A törvényes öröklés rendje arra irányul, hogy az el­hunyt legközelebbi hozzátartozói örö­köljenek, de emellett más érdekeket is figyelembe vesz a szabályozás. A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó vér szerinti, illetve örökbe fogadott gyermeke. Több gyermek egymás között egyen­lő arányban örököl. Ha valame­lyik gyermek kiesett az öröklésből (pl. már korábban meghalt), ak­kor az örökségből rá eső részt az ő legközelebbi leszármazói örök- lik, egymás között egyenlő arány­ban. Tehát az öröklésből kiesett gyermek helyére lépnek az ő leg­közelebbi leszármazói, ezt nevezik a helyettesítés elvének. Azonban, ha az öröklésből kiesett gyermek­nek nincs leszármazója, akkor őt figyelmen kívül hagyják a törvé­nyes öröklésnél. Ahogy az látható, a törvényes öröklési rendben a gyermekeknél távolabbi leszár­mazó csak akkor lehet örökös, ha az örökhagyó és a közte lévő közelebbi leszármazók kiestek az öröklésből. A fenti szabályokat példával megvilágítva: induljunk ki ab­ból, hogy az örökhagyónak két gyermeke és mindkét gyerme­kén keresztül két-két unokája van. Alapesetben a két gyermek fe­le-fele arányban örököl. Az uno­kák csak akkor örökölhetnek, ha valamelyik gyermek kiesett az öröklésből. Ha az egyik gyermek kiesett az öröklésből, akkor he­lyette az ő két gyermeke, azaz az elhunyt unokái öröklik az örökség­ből a gyermekre eső 50 százalé­kot, természetesen egymás között egyenlő arányban. Ezen esetben a hagyaték felét a túlélő gyermek örökli, a két unokát pedig fejen­ként az örökség egynegyede ille­ti meg. Ha az egyik gyermek és az ő gyermekei is kiesnek az öröklés­ből, akkor az egyedüli örökös az örökhagyó másik gyermeke. A leszármazó(k) öröklése mel­lett merülhet fel a házastárs özvegyi joga, amely lényegileg ha­szonélvezetijog. A törvényes örök­lés szabályai szerint a legközelebbi leszármazók mint örökösök tulaj­donjogot szereznek, azonban ha az örökhagyónak volt a halálakor házastársa, úgy a teljes örökségre kiterjed az özvegy haszonélveze­ti joga. Az özvegyi jog célja, hogy a házastárs továbbra is a megszo­kott környezetben és anyagi hely­zetben élhessen. Özvegyi jog híján ez gyakran csak az örökösök jó szándékán múlna. Hiába öröklik meg a leszár­mazók a lakás tulajdonjogát, az özvegy ezt haláláig vagy újabb há­zasságkötéséig tovább használhat­ja. A haszonélvezeti jog ráadásul nemcsak az elhunyt házastárssal közösen használt ingatlanra, ha­nem a teljes hagyatékra kiterjed, így az esetleges többi ingatlanra, valamennyi ingóságra, bankbeté­tekre, értékpapírokra is. Például hiába öröklik a leszármazók a hét­végi ház tulajdonjogát, a használat joga az özvegyet illeti, és az özvegy beleegyezésével kerülhet csak sor a mások általi használatra, esetleg az ingatlan értékesítésére. A bank­betétek esetén az örökösöket illeti meg a betétben lévő összeg, azon­ban a kamatok az özvegyet illetik, és a bankbetéthez csak az özvegy beleegyezésével nyúlhatnak hoz­zá az örökösök. Az özvegyi jog további kérdé­seivel a következő számban fog­lalkozom majd. A jogi rovattal kapcsolatos észrevételeiket, témafelveté­seiket, kérjük, küldjék a szer­kesztőség postai címére vagy a ferencvarosujsag@ferencvarosi- muvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor (folytatás az 1. oldalról) Szintén az új kulturális veze­tés feladata lesz ezen összeg fel­osztása az egyes rendezvények között. Ennek a modellnek az egyik legnagyobb előnye, hogy az esetleges maradványössze­gek nem külön-külön soron szerepelnek majd, amelyeknek az átcsoportosításához minded­dig testületi döntés volt szük­séges, hanem bent maradnak a kalapban - a ferencvárosi „kul- túrminisztérium” pedig a már megszerzett tapasztalatai alap­ján eldöntheti, hogy a követke­ző évben mire ad többet. Ugyanez a szemlélet érvé­nyesül a helyi média finanszí­rozását illetően is: a korábban felröppent hírekkel ellentét­ben a költségvetési sorok ilyen összevonása nem a tévé és az újság megszűnését jelenti, ha­nem a racionálisabb és hatéko­nyabb gazdálkodást célozza. A médiára, kommunikációra fordítandó források szétosztása szintén az új vezetés feladata lesz - a jelenlegi költségvetési tervezet alapján 72 millió fo­rintjut majd minderre. Mindebből persze kitűnik az is, hogy bár az irányítás, a modell kidolgozása és mű­ködtetése valóban egy kézben összpontosul majd, az egyes részfeladatok ellátásával ter­mészetesen külön embereket bízhat meg az új vezető.- Mindenképpen olyan em­bert keresünk majd erre a po­zícióra, aki amellett, hogy kitűnő szakember, képes ki­dolgozni és működtetni egy ilyen modellt, valamint ren­delkezik olyan állami és fővá­rosi kapcsolatokkal a kultúra területén, amelyekből Ferenc­város is profitálhat - mondta végezetül az alpolgármester. Benke Hunor

Next

/
Thumbnails
Contents