Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-07-09 / 12. szám

Ferencváros 2010. július 9. KOZELET 3 POLGÁRMESTERI FOGADÓÓRA Az elkötelezett lokálpatrióta Ferencváros fejlődése töretlenül folytatódhat a következő négy évben is 1 Gegesy Ferenc a Ferencváros kétszáz éve című könyvvel a kezében Gegesy Ferenc húsz éve irányítja Ferenc­város életét és fejlődését. A két évtize­de követett út helyes irányát igazolták a kerület polgárai is, akik az első sza­bad választás óta a négyévenkénti ön­kormányzati választásokon rendre neki szavaznak bizalmat. Ferencváros első emberének elkötelezettségét bizonyítja, hogy csatlakozott a Ferencvárosi Lokál- patrióta Egyesülethez. Ferencváros polgármestere, bár nem a kerületben él, igazi ferenc­városi lokálpatriótának számít, hiszen elkötelezettségét megvaló­sított ígéreteivel húsz éven át bizo­nyította. A korábban a liberális párt színeiben országgyűlési képviselő­ként is dolgozó politikus két éve szakított pártjával, és parlamenti mandátumáról is lemondott, hogy függetlenként, kizárólag Ferencvá­ros érdekeire koncentrálhasson.- A korábbi évekkel ellentétben most a Ferencvárosi Lokálpatrió­ta Egyesület támogatásával, annak tagjaként indul az önkormányzati választáson. Miért választotta a lo­kálpatriótákat?- Mindig úgy gondoltam, ha az ember magáévá teszi egy párt szemléletét, nem etikus kilépés után egy másik párthoz csatiakoz­ni, avagy annak delegáltjaként, ám nem tagjaként foglalni helyet a parlamentben. Ezért mondtam le két évvel ezelőtt parlamenti man­dátumomról is, és ezért vezetem függetlenként Ferencváros önkor­mányzatát is. Időközben megala­kult a Férencvárosi Lokálpatrióta Egyesület, amelynek tevékenysé­gét a kerület polgármestereként természetesen figyelemmel kísér­tem. Úgy gondolom, irányvonaluk és szemléletük egybeesik elkép­zeléseimmel, hiszen az egyesület nem az országos politika mentén kíván működni, tagjai önként és ellenszolgáltatás nélkül akarnak tenni Ferencvárosért, ezért ehhez a helyi szervezethez lelkiismere­tem szerint is csatlakozhatok, és támogatásukkal pályázhatok is­mét a polgármesteri feladatok el­végzésére.- Úgy vált ferencvárosi lokálpat­riótává, hogy nem a kerületben él.- Ez igaz, de úgy gondolom, tevékenységemmel és választóim munkámba helyezett bizalmával sikerült két évtized alatt bebizo­nyítanom, hogy a ferencvárosi ügyek hatékony képviseletének nem feltétele, hogy Ferencváros­ban lakjak.- Ismét közelednek az önkor­mányzati választások, amelyekhez négy nagyobb ígéretcsoport köthe­tő a kerületben. Ezek részben meg­valósultak, részben folyamatban vannak. A városrehabilitációt, a kulturális negyed ügyét, a hátrá­nyos helyzetűek problémáját és Új Ferencváros kialakulását mindig nagy figyelem kísérte.- A kulturális negyed megvaló­sításának első fordulóján vagyunk csak túl, ebben az évben kaptuk meg a szükséges állami támogatást. Ha a második forduló is sikerrel le­zárul, az elképzelés a következő néhány év folyamán biztosan meg­valósul. A városrehabilitációval más a helyzet. Az elmúlt négy év­ben közel 400 lakást újítottunk fel, és közel ugyanennyi, emberi életre alkalmatlan lakást bontottunk le, amelyek helyén közel 1200 új, kor­szerű lakás épült annak ellenére, hogy a gazdasági válság már 2009- ben erősen visszavetette az építke­zéseket. A szociális rehabilitáció keretében a Dzsumbuj egyik épü­letének lakóit jobb körülmények között helyeztük el - vagy kívánsá­guk szerint pénzzel váltottuk meg lakásukat -, és az egyik épületet le is bontottuk. A második épüle­tet - terveink szerint - a követke­ző évben tudjuk kiüríteni, de négy év elteltével a Dzsumbuj már csu­pán a múlt emléke lesz. A rehabili­táció gyors üteme miatt sok olyan lakásra van szükség, ahol elhe- lyezhetjük azokat, akik a felújítás vagy bontás miatt nem maradhat­nak korábbi lakhelyükön. Lakásál­lományunk most elegendő ahhoz, hogy az épületfelújítások és -bon­tások folyamatosan haladhassa­nak. Azonban ha elindul a József Attila terv, amelyhez közel három- milliárd forint uniós támogatást nyertünk 2010 elején, a helyze­tet át kell gondolnunk, hiszen 270 családot kell rövid idő alatt elhe­lyeznünk a Gát utcai háztömbök felújítása miatt.-A következő négy évben hogyan folytatódhat a városrehabilitáció?- A szorosan vett rehabilitációs területen, a Gát utcán kívül a Viola és Tűzoltó utca találkozásánál van hat épülettömb, ahol érdemleges változásoknak kell történniük.- A kerület többi részén hogyan lehet továbblépni?- Ahogy mondtam, a Dzsumbuj elbontása 2014 végére megtörtén­het. A többi rossz állapotú épület sorsát pedig az határozza meg, hogy az ott lakókat hogyan tud­juk elhelyezni extra költségek nél­kül, a telkek eladása után befolyt pénzből. Mivel az önkormányzat saját anyagi lehetőségei a közel­jövőben nemigen fognak bővülni, ezért csak a pályázatokon elnyert támogatások jelenthetnek komoly előrelépést.- A lakótelepi fejlesztéseknek mi­lyen lehetőségei vannak? Az épüle­tek és a közterületek mellett olyan problémákra gondolok, mint az ott lakókat zavaró erős átmenő forga­lom és a lakótelepet P+R parkoló­nak használó „vendégautósok”.- A volt Pest-Buda mozi kérdé­se végre megoldódni látszik, az épület a következő egy-két év­ben megújul Az átmenő forga­lom további csökkentése valóban indokolt, hiszen - bár egyes te­rületeken jól érzékelhető ered­ményeink vannak - még mindig vannak gyorshajtók. Ehhez módo­sítani kell a közlekedési renden. A parkolási probléma megoldá­sát pedig egyértelműen a fizetős parkolási övezet kiterjesztése ad­hatja. Ezt ebben az esetben nem önkormányzati bevételi forrás­nak kell tekinteni, hanem a lakók és parkolóhelyeik védelmét szol­gáló megoldásnak.- Kardinális kérdés a közbizton­ság. Hogyan lehet e területen to­vábblépni?- Folyamatosan bővítjük a térfi­gyelő kamerarendszert, lakásokat biztosítunk a kerületben dolgozó rendőröknek, de a létszámkérdés nem kerületi ügy A várható 3500 fős rendőri létszámnövelés azon­ban jó hatással lesz a rendőrök ferencvárosi jelenlétére és ezen | keresztül a közbiztonságra is, és 1 a térfigyelés is hatékonyabbá vál- £ hat, hiszen megfelelő személyzet 8 - kamerafigyelők és intézkedő < járőrök - nélkül ez sem bővülhet megfelelően.- Mi várható a környezetvédelem területén?- A zöld területek a rehabilitá­ciós területen korábban is látvá­nyosan növekedtek, a kilencvenes évek elejéhez képest megnégysze­reződtek. Ezt mindenképpen to­vább folytatjuk más területen is. Az új épületek körül a korábbinál na­gyobb, a lakosság által használha­tó parkok létesülnek. A Duna-part még elkerített részén, a Vágóhíd utcánál és az Üllői út menti épít­kezéseknél az előírásaink szerinti zöld területek már érezhető nö­vekedést fognak jelenteni. Vannak speciális problémáink is a régi ipar­területeken, a Gubacsi úton, ahol a talajszennyezettséget az előző évszázadból örököltük, csakúgy mint az ipar által terhelt levegőt. A környezetvédelmi hatóságokkal együttműködve igyekszünk ezeket a szennyezéseket visszaszorítani, szabályozási tervünkkel és enge­délyezési eljárásainkkal pedig fi­gyelünk arra, hogy az új és a régi vállalkozások környezetbarát mó­don működjenek.-Az Új Ferencváros projekt ré­sze a Nagyvásártelep területén tervezett Duna City és a Lágymá­nyosi híd déli oldalán épülő Duna Passage, amelyek jövendő ener- m giafelhasználásuk tekintetében I „zöldnek” nevezhetők. | - Az elmúlt négy év eredménye, g- hogy ezen a területen megtörtén- u- tek a szükséges területcserék, és alapvetően magánberuházói tervek alapján, a főváros jóváhagyásával elkészültek e területek szabályo­zási tervei. A nagyvásártelepi Du­na City Budapest-terv a 2008-as cannes-i MIPIM építőipari kiállí­táson bekerült a világ tíz legjobb projektje közé, s teljes mértékben indulásra kész, a Wing Zrt. pedig a közelmúltban ismertette nagysza­bású környezetbarát városátépítési projektjét, a Ráckevei-Duna-ág és a nagy Duna által közrefogott Duna Passage-t. A fejlesztések sebessége annak függvénye, hogy a beruhá­zók miként találnak vevőket az in­gatlanokra. Ha a válság csak lassan enyhül, akár 2020-ig is elhúzód­hat a teljes befejezés, de megfelelő gazdasági környezetben akár öt év alatt is megvalósítható.- Az egészségügyben melyek a megoldatlan kérdések?- A közeljövőben a szigorodó előírásoknak megfelelően a bel­ső-ferencvárosi rendelőknek új helyet kell biztosítanunk. Más nagyobb, építkezéssel járó fej­lesztés most nem látszik szük­ségesnek, az ingatlanok és az eszközállomány szinten tartá­sa, fejlesztése azonban elen­gedhetetlen, hiszen a műszerek folyamatosan fejlődnek, s a szolgáltatások minőségének ja­vításáért ezzel lépést kell tarta­nunk.-Közel egy hónapja jelent meg a Ferencváros 200 évét bemutató könyv, amelynek ön a szerzője. Ennek megírásához tökéletesen ismernie kellett a kerület múlt­ját és a jelenét, sőt a jövőjébe kel­lett látnia.-A könyv egyszemélyi megírásá­ra egyszerűen nem lett volna időm. Az uniós pályázatokhoz kellett ösz- szeálhtani egy mindenre kiterjedő, az ottani előírásoknak megfelelő szakmai anyagot, amely rendkívül érdekes elemeket is tartalmazott. A végleges dokumentum elkészül­téig hosszú út vezetett, elég azt el­mondani, hogy a munka folyamán hétszer írtuk át munkatársaimmal. A kész anyag színvonalát végül mindenki elismerte, és úgy gon­doltuk, érdemes elkészíteni egy a szakmaiságot megőrző, ám a nagyközönség számára is könnyen értelmezhető, Ferencvárosról átfo­gó képet adó változatot is. Ennek több fejezetét valóban magam ír­tam. Úgy gondolom, egy könnyen érthető, jó könyv született, ame­lyet haszonnal forgathat az is, akit a ferencvárosi múlt érdekel, de az is, aki a következő évek fejlődésé­re kíváncsi.- A könyv közel egy hónapja kapható. Milyen visszajelzések érkeztek?- Nem tudom, hány darab kelt el belőle, de a visszajelzések sze­rint nagy az érdeklődés úánta. Né­hány szakmai lapban jelent meg kritika róla, amelyek egyértelműen pozitívak.- Lesz folytatás?- Bízom benne. Steiner Gábor Két tér között A Tompa sétálóutca a Ráday nyomdokába lépett A fák és a bokrok jócskán megnőttek, kiterebélyesecttek a Tompa utcában A Tompa utca 1874 óta viseli a ne­ves reformkori költő, Tompa Mihály nevét, s köti össze Ferencváros két emblematikus terét, a Bakáts és a Ferenc teret. Sétálóutcává ki­épített, hangulatos középső-fe­rencvárosi szakasza a Ráday utca nyomdokaiba lépett, különféle szolgáltatásokat, vásárlási és szó­rakozási lehetőségeket nyújt az itt élőknek. A díszburkolatos sétálóut­ca 2001-ben készült el, majd 2005-ben kisebb korrekciókat, javításokat hajtottak végre raj­ta. Egyértelműen a gyalogoso­ké itt az elsőbbség, a keskeny úttesten az autók legfeljebb 30 kilométeres sebességgel halad­hatnak, s annak érdekében, hogy ne használhassák átme­nő forgalomban, az egyirányú- ságát a Páva utca és a Liliom utca között megfordították. Az annak idején elültetett fák, bokrok jócskán megnőttek, te­rebélyesedtek, ma szinte egybe­függő zöld dzsungelt alkotnak az itt élők gyönyörűségére, s a közelben fészkelő madarak - veréb, feketerigó, balkáni gerle, szarka, dolmányos var­jú - nagy örömére. A virág­ágyásokat öntözőrendszerrel is ellátták, amelyet idén a csapa­dékos időjárás miatt még nem kellett használni. Padok, egy­két asztal is szolgálja a sétálók, pihenők kényelmét (sajnos pu­hafából készültek, élettartamuk nem lesz túlságosan hosszú). A járdák viszonylag tiszták, fogynak a kutyapiszokgyűjtő zacskók, a szemét a kosarak­ba, a csikk a csikktartóba ke­rül, a falakon kevés a graffiti, s talán az eldobott rágógumik négyzetméterenkénti sűrűsé­ge sem nagyobb, mint másutt. A nagy melegben megszomjazó ember, állat igényeit két ivókút szolgálja. Pontosabban szolgál­ná, mert a Páva utcához köze­linek mindkét csapja száraz, az Angyal utcához közel eső fotocellásat - amely egy ked­ves szobor is egyben - pedig csak az egyik vendéglátóhely teraszbútorainak kihelyezé­séig lehet használni. Utána nem lehet hozzáférni, vagy ha igen, a kút vize valamelyik vendég nadrágján vagy szok­nyáján landolna. Az utca házai közül a Hild Károly által az 1850-es évek­ben épített 11. számú, késő klasszicista épület a legrégeb­bi, ettől kezdve az eklektikuson át a múlt század kilencvenes éveinek modern stílusáig min­den előfordul. Két szobor és két emléktábla is látható a házfa­lakon. Egy - valószínűleg 19. századi - Nepomuki Szent Já- nos-szobor ékesíti az Angyal utca sarkán álló, 12. számú házat, a 22.-ben a Tompa-ud­var homlokzatáról pedig az utca névadó költőjének szobra tekint a járókelőkre. A Tompa utca 13.-ban élt és alkotott Vaj­da János költő, a 10.-ben har­colt 1956-ban a Tompa utcai ellenálló csoport, mindkét he­lyen emléktáblát helyeztek el. Négycsillagos szálloda, vagy s tíz étterem, söröző, salátabár, 1 kávézó, cukrászda várja az £ éhes-szomjas vendégeket, s a S hat, napernyőkkel fedett terasz 11 miatt az utca képe leginkább a Ráday kultuccáéhoz kezd ha­sonlítani, bár galériák, kiállító- termek még nincsenek itt. Az egészséget és a szépsé­get egy magánorvosi rende­lő és négy fodrászat, illetve szépségszalon szolgálja, a la­kásvásárlókat és -eladókat egy ingatlaniroda is segíti, s a Fe­renc körút sarkán felkereshe­tő egy bankfiók is. Van itt pék, helyben sütött péksütemények boltja, kapható sok minden más a csemegeboltokban, akad itt teaszaküzlet is. Ruhát, ci­pőt, táskát, ékszert, illatszert, virágot, sőt számítógépet is le­het vásárolni. Még gyakran cserélődnek a cégtáblák, sok vállalkozás nem találja meg a számítását (talán mert hirte­len szeretnének nagy haszonra szert tenni, .vagy mert indulás­kor nem ismertetik meg ma­gukat eléggé a helybéliekkel), ezért jelenleg 4-5 földszinti he­lyiség áll az utcában üresen. Lakók és vendégek jól érzik itt magukat, ebben az egyre inkább egyedi stílusúvá váló sétálóutcá­ban. Krivánszky Árpád A tömbökön belül mindenhol park épült, ezzel jelentősen megnövekedett a kerület zöldfelülete

Next

/
Thumbnails
Contents