Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-04-02 / 5. szám
6 KULTÚRA Ferencváros 2010. április 2. MOZISAROK Testvérek Jim Sheridan rendező neve fogalom a művészi igénnyel elkészített filmdrámák rajongóinak körében. Az összesen hat Oscar-díjra jelölt alkotásaival büszkélkedhető ír filmes új produkciója sem jelent kivételt eddigi életművében. A legendás, Testvéred feleségét című dán dogmaremekmű amerikai újrafeldolgozása kiválóan sikerült. Susanne Bier hat évvel ezelőtt bemutatott filmje számtalan fesztiváldíjat nyert, és az új generációs skandináv filmművészet mérföldkövévé vált. A Testvéred feleségét történetének főbb elemeit és mélységeit Sheridan és stábja bravúrosan ültette át amerikai környezetbe. Az Afganisztánban zajló terrorellenes háború poklának bemutatása pedig legalább any- nyira hátborzongató, naturális jelenetekben manifesztálódik, mint Bier filmjében. Sheridan korábbi műveiben már bebizonyította, hogy a kamaradrámák mestere, színészvezetésben és történetmesélésben pedig újra és újra felülmúlja korábbi, addig is iskolapéldának tekinthető alkotásait. Elég, ha csak A rét, A bal lábam, az Apám nevében vagy az Őt is anya szülte című, immár klasszikussá ért filmjeire gondolunk. Sheridannek elsősorban az ír nép újkori történelmére, illetve politikai anomáliákkal zsúfolt elmúlt néhány évtizedére összpontosító látleletei metszőén éles és realisztikus képet festettek az adott témakörben. Sheridan Hollywoodban forgatott, Amerikában című (rengeteg elismerésben, köztük három Oscar-díj-jelölés- ben részesült) filmje az Egyesült Államokba kivándorolt, új hazát kereső és beilleszkedni próbáló ír család kálváriáját mutatta be. A Testvérek is családtörténet, amely egy alsó középosztálybeli amerikai házaspár és a félj öccsének tragikus történetét mutatja be. Sam Cahill (Tobey Maguire Golden Globe-díjra jelölt alakítása) és Grace (Natalie Portman) boldog házasságban élnek, két bájos kislányuk van, a helyiek számára ők jelentik a kisváros mintacsaládját. Sam hivatásos katona, igazi hazafi, makulátlan és tisztességes. Öccse, Tommy Cahill (Jake Gyllenhaal szuggesztív karakterformálása) kisiklott életű vesztes. Egy rab- lási kísérlet miatt letöltött börtönbüntetése után éppen akkor szabadul, amikor Sam következő missziójára indul csapatával Afganisztánba. A családi búcsúvacsorán felszínre törnek az elfojtott indulatok és ellentétek, amelyeknek középpontjában a mogorva, többszörösen kitüntetett nyugdíjas katonatiszt apa, Hank Cahill (Sam Shepard hiteles, mint mindig) és a Tommy közötti feszültség dominál. Hank nem tudja megérteni és elfogadni Tommy felelőtlen életvitelét és azt, hogy miért nem akar ugyanolyan példás életet élni, mint Sam. Néhány héttel később tálib fegyveresek Afganisztánban lelövik Sam és csapatának helikopterét.,A férfit először eltűntnek, majd halottnak nyilvánítják. Tommy megpróbál segíteni és támogatást nyújtani Grace-nek a gyerekek felnevelésében. Úgy tűnik, hogy a tékozló fiúnak a tragikus esemény hatására sikerül visszailleszkedni a társadalomba, és idővel Hank is megbékél vele. Sam kislányai is elfogadják és megkedvelik Tommyt, aki lassan beleszeret Grace-be, és érzelmei viszonzásra lelnek. Ekkor derül ki, hogy Sam életben van. Hosszú időt töltött a tálibok fogságában, ahol iszonyatos kínzásokon esett át, és ahonnan végül egy tengerészgyalogos-alakulat rajtaütése során menekült meg. A háborús hős más emberként tér haza, az átélt borzalmak hatására labilissá és kiszámíthatatlanná vált. Visszatérése után fokozatosan pokollá változtatja ta családja életét. Sam és Tommy | között egyre élesebb konfliktu- 5 sok bomlanak ki, a tragédia el- | kerülhetetlen.... . Sheridan érzékeny, minden rezdülésében hiteles és megrendítő filmet készített. A Testvérek nemcsak egyszerűen egy szívfáj dítóan szép és szomorú szerelmi háromszög története, hanem a háború lélekpusztító utóhatásait bemutató, elégikus hangvételű pszichológiai tanulmány is. Cs. D. Kortársunk - Shakespeare Az újrafordított Lear király a Nemzetiben A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként március 19-én Varró Dániel modern fordításában mutatta be a Nemzeti Színház Shakespeare Lear királyát. A rendező Gothár Péter, a címszerepet Kulka János alakítja. Régen tartó vita, vajon szabad-e, kell-e a régi, klasszikus Shakes- peare-fordításokat (Vörösmarty, Arany stb.) felülírni, és mai nyelvre áttenni. Nem szentségtörés-e ez? A Nemzeti legújabb Lear-előadását látva nyugodtan mondhatjuk, hogy nem, sőt. Varró Dániel ragyogó költő, bravúrosan bánik a nyelvvel, a mai magyar nyelvvel is. Verseiben a játékosság, a líra, a zeneiség és a humor egyaránt jelen van, de ott a hétköznapi kifejezések, fordulatok egész tárháza, sőt a mai nyelvben olyannyira elharapózott trágárság is. Ezeknek a nyelvi, költői eszközöknek a segítségével lesz ez a Lear király mai történetté. Ugyanakkor Varró, aki nagyon is tiszteli klasszikus költőinket, e szövegében is jelzésszerűen fejet hajt a nagy elődök előtt. Idézeteket csempész be például Arany János Hamlet-for- dításából, és a műveltebbek további elrejtett gyöngyszemekre is bukkanhatnak. Azonban minden tisztelete mellett Varró a ma emberéhez kívánja közel hozni Shakespeafe-t. Ami szerintem sikerül is neki, mert mintha egy kortárs darabot látnánk, vagy mi lennénk Shakespeare kortársai; talán így sírtak, nevettek, bor- zongtak, szórakoztak hajdan a Globe Színház nézői, miközben a maguk nyelvén a maguk korának történetét hallgatták és nézték. Gothár Péter célja épp ez lehetett: napjaink súlyos erkölcsi, egzisztenciális, érzelmi, generációs és még sok egyéb problémáját felmutatni Lear király történetében. Edgar gúnyosan mondja a darab végén: „A régiek szenvedtek itt. Ilyesmi velünk, újakkal sosem fog megesni.” Gothárnak e különös, meseszerű, bizarr képekkel, pokoli víziókkal teli előadásában éppen azt láthattuk, hogy minden megeshet velünk, ami a régiekkel, s még annál is több. A mohó, toporzékoló szeretet- és hataloméhség egyaránt tébolyult cselekedetekre sarkallja, vagy magába a tébolyba küldi az embert ma is. A Nemzeti színpadtechnikájának minden lehetőségét kihasználó előadás során - Gothár Péter modern festményre hajazó díszletei között - nagyszerű színészi alakításokat láthatunk. Kulka János Learje különös alakítás. Olyan erős az intellektusa, hogy az a tébolyon, a szánandóságon, talán még a halálon is átüt. Ha sír vagy siránkozik, vagy hisztizik és dühöng, ha őrült homelessnek látjuk is néha, azt sosem tudja Kulka János intellektusa olyan erős, hogy az a tébolyon is átüt elrejteni, hogy minden pillanatban észnél van és gondolkozik. Bodrogi Gyula alakítja a Bolondot, s az az érzésünk, hogy vannak olyan szerepek, amelyeket mintha a szerző egyenesen neki írt volna. Ez is azok közé tartozik. Gálffi László vendégként játssza nagyon jól Gloucestert, ő a számító, furmányos bolondok közül való. Nagy Mari Gonerilje nagyon romlott és kegyetlen, Schell Judit dermesztőén rideg, pengeéles Regan. Mészáros Piroska Cordeliaként darabos és iskolás, mint aki szántszándékkal nem akarja el- vagy megjátszani a szerető gyermek álságos szerepét. Edgar őrült ámokfutásában Makranczi Zalán pedig bravúros teljesítményt nyújt. Ferencz Zsuzsa Leonardo híres Mona Lisája mint moncsicsi köszön vissza ránk a képről Retro és remake Gazdag Ágnes-festmények az Erlinben Az idősebbek talán még emlékeznek arra, hogy a hetvenes évek elején, Jimi Hendrix halála után 3-4 évvel Japánból új gyermekjáték érkezett hozzánk. Moncsicsinek hívták, és majdnem minden kislánynak (akkor ez még nem okozott zavart a genderben) volt legalább egy darab. Ez a meghatóan őszinte, gyermeki tekintetű, babaarcú, selymes szőrű majmocska, szájában kivehető kicsi cumival, óriási divathóbortként söpört végig az egész világon a gyerekek között. (Hanna és Barbera még filmet is készített róluk.) Ez az egyik szála a történetnek. A másik az úgynevezett remake fogalma, amely egy már korábban elkészített, általában nagy sikert aratott film vagy egyéb művészeti termékből az újból elkészített változatot jelenti, természetesen a várható busás profit reményében. Igen, a hetvenes évek kedvence, a kis majmocska ismét divatba jött, a retro jegyében. Legalábbis Gazdag Ágnes művészetének ihlető forrásává vált. A recept: végy egy kedves retrotémát, ezt fejeld meg némi remake-kel, majd a különböző méretű kisfiú- és kislánymajmocska-kollekciók eljátsszák a szerepeket, legyen az a Mona Lisa, a Hermelines hölgy Leonardótól vagy a lovát ugrató Napóleonról készült híres kép. Bűbájos, mégis morbid képek jönnek így létre. Az olajjal vászonra festett, viszonylag kisméretű képek technikailag szépen megoldottak, bizonyára ezek is keresettek és eladhatók lesznek, mint a külföldön látott hasonlók (az egyiknél kutyák, a másiknál macskák játsszák ezeket a szerepeket, még művészeti magazinokban is láthatók ezekről a reprodukciók). Problémám a témákkal van. Bár így tényleg könnyebb, a kompozíciót már más megoldotta, mégis veszélyes út ez. Remélem, egyik vallás képeivel sem próbálkozik. Knox Tízéves a Medence Csoport Három éve Ferencvárosban alkotnak A jubileum alkalmából kiállítással, programsorozattal és katalógus megjelentetésével ünnepel a Medence Csoport március 18. és május 13. között. A Makett Laborban bemutatják eddigi megvalósult és tervezett munkáikat, továbbá a kiállítással egy időben, április 1-4. között tartják saját szervezésben a Trafó Kortárs Művészetek Házának felkérésére a Mini-a-túrák című esteket. A két helyszínen zajló eseménysorozat a Medence Csoport által képviselt irányvonalhoz szorosan kapcsolódik. A március 18-án látványos, a csoport nevéhez illően (a Pipa utcában medencék hiányában csupán imitált) vízi performance-szal megnyílt kiállítás és a katalógus a Medence Csoport legfontosabb jellemzőit - a környezettervezés és a művészetek szerteágazó ötvöződését, a formatervezés, az építészet, a képzőművészeti installációk, a vizuális művészet, a színház, a zene és az irodalom összefonódását, valamint a közösségi életterek különleges atmoszférájának megteremtési formáit, helyszíneit - közvetíti. A kiállítás köszönetnyilvánítás is azoknak, akik bizalmat szavaztak a Medence Csoportnak, és alkotótársként, segítőként, önkéntesként vagy megrendelőként hozzájárultak a tízévnyi eredményes munkához. A most a Trafóban létrejött Mini-a-túrák harmadik alkalommal jelentkezik. A több kisebb etűdöt felvonultató, fiatal alkotókat, alkotócsoportokat bemutató est lazán kapcsolódó produkcióit a Medence Csoport koordinálja. A jelszó a játékosság, a kreativitás és az együttműködés. Az előadásokon minden lesz, ami elképzelhető: mozgó biciklidob, hangburgers, gettómarim- bula és ipariporoltó bass, továbbá arcbalett négy színészre, harcos VJ-k a lila köd ellen, vetítéssel és zenével. Az egész előadás egy közös játék: olyan kísérletező, kreatív folyamat végeredménye, amelynek során az alkotók a felvetett témák kapcsán megvitatják gondolataikat, ötleteiket, majd megfogalmazzák saját megoldásaikat, válaszaikat. Az izgalmasnak ígérkező előadások április 1-4. között lesznek láthatók a Trafóban, mindennap 20.00 órakor, 3-án pedig 17.00 órakor is. Bővebb információkat a www.medencecsoport.hu és a www. trafo.hu weboldalak tartalmaznak. Steiner Gábor Imitált vízi performance-szal nyílt meg a születésnapi kiállítás
