Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-10-29 / 19. szám

Ferencváros 2010. október 29. KÖZÉLET 3 A humánpolitika irányítását a hivatalba kell összpontosítani Formanek Gyula alpolgármesterrel beszélgettünk Formanek Gyula az oktatás, a kultúra, a szociális és az egészségügy felelőse Ferencváros egyik új alpolgármestere, Formanek Gyula tizenkét éve vesz részt- közvetve és közvetlenül - a helyi poli­tikai életben: 1998 és 2002 között ön- kormányzati képviselőként dolgozott, tagja volt több bizottságnak is, 2002 és 2006 között a tulajdonosi bizottság munkáját segítette, az előző ciklusban pedig a Fővárosi Közgyűlésben fog­lalt helyet. A József Attila-lakótelepről egyéni képviselőként került a testület­be, ahol az alakuló ülésen alpolgár­mesterré nevezte ki dr. Bácskai János polgármester.- Alpolgármesterként mely terüle­tek tartoznak önhöz?- Összességében azt mondha­tom, hogy a humánpolitikáért vagyok felelős. Ebbe beletartozik az oktatás, a kultúra, az egész­ségügy, a szociális ügyek, de a ci­vil- és az egyházi szervezetekkel való kapcsolattartás is. Mindeze­ken felül pedig a polgármester úrral közösen foglalkozunk a ke­rület gazdaságpolitikájával is, így a költségvetés megalkotásában is lesz szerepem.- Hogyan lát hozzá a munká­hoz? Valljuk be, nem kis feladat mindezt összefogni.- Alig néhány napja töltöm be ezt a pozíciót, ezért jelenleg tájé­kozódom, igyekszem felmérni az említett területek feladatait, illet­ve azt, hogy az elmúlt időszakban milyen projektek, programok in­dultak el, melyek valósultak meg, és melyek azok, amelyeket folytat­ni érdemes. Ami egészen biztos, hogy szeretném a humán terület­re vonatkozó irányító funkciókat a hivatalba visszahozni.- Ezt hogy érti?- A helyi kulturális élet szerve­zése például több lábon állt eddig. Azt a fajta irányító, szervező és tervező tevékenységet, amelyet a Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK) folytat, szeretném vissza­helyezni a hivatalba.- Miért?- Mert jelenleg átláthatatlan és követhetetlen a működési folya­mat, illetve azért, mert - nemcsak a kultúrát illetően - fontosnak tartom a kontrollt, a személyes számon kérhetőséget és felelős­séget. Operatív, végrehajtói szin­ten persze sok lábon kell állni, de az irányításnak egy helyen, egy­szereplősnek kell lennie. Most ez s nem működik megfelelően, példá- f ul kulturális eseményeket az Ok- 5 tatási Iroda és az FMK, illetve a 8 FeFe, tehát a Ferencvárosi Feszti- < vál Kft. is szervez.-A többi felsorolt területet illető­en mik az eddigi tapasztalatai?- Az oktatási terület kontrollja, annak szervezése és irányítása az Oktatási Irodánál maradt. Feladat viszont a költségvetés intézményi felosztásának felmérése, illetve a megkezdett iskolafelújítási prog­ram folytatatásához a források megteremtése. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatot illetően egyelőre nem találtam azonnali beavatkozást igénylő, súlyos gon­dokat. A szociális ügyekkel kap­csolatban pedig még nem tudok nyilatkozni, mivel a héten folyta­tok egyeztetéseket a velük foglal­kozó referenssel.- Említette, hogy a gazdasá­gi élet alakításában is részt vesz. Van-e már rálátása arra, hogy ho­gyan áll a kerület gazdasága?- A polgármester úrral most azt vizsgáljuk, hogy az idei költségve­tésben meghatározott tervszámok milyen arányban állnak a való­sággal. Ha a teljesítési mutatókkal tisztában vagyunk, nekiállhatunk a jövő évi költségvetési koncepció elkészítésének. Ez az elkövetkező időszak legfontosabb feladata, hi­szen a tervezetet december 15-ig kell beterjesztenünk a képviselő- testületnek. Ezt követően szeret­nénk kialakítani egy hosszabb távú, egész ciklust átölelő, mint­egy irányadó gazdasági, pénzügyi programot, koncepciót is.- Ebben továbbra is első he­lyen szerepel majd a tömbreha­bilitáció?- Természetesen ezt a munkát folytatjuk, hiszen Ferencváros neve mostanra szinte egybe­forrt a sikeres tömbrehabilitáció fogalmával. Ugyanakkor tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy a források feltehetőleg szűköseb­bek lesznek a következő idő­szakban, elképzelhető, hogy a főváros sem tudja majd olyan mértékben támogatni a progra­mot, mint korábban tette.- Alpolgármestersége mellett képviseli a lakótelepen lakók ügyeit is. Melyek itt a legfonto­sabb teendők?-A legtöbb panasz a közbizton­ságot illetően érkezik a lakóktól, ezért elsősorban ezen kell javí­tanunk. A kihelyezett rendőrőrs funkcióját erősíteni kell, a járőr- szolgálatot rendszeressé kell ten­ni a lakótelepen is, valamint a pénzügyi lehetőségeket felmérve dönteni kell térfigyelő kamerák kihelyezéséről. A másik nagy gon­dot a lakótelepen az átmenő for­galom okozza. Mihamarabb egy olyan szabályozásra van szükség, amely ^zt csökkentheti, ám ennek megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. A ciklus köze­pére el kellene jutni odáig, hogy a József Attila-lakótelep valóban egy kellemes, nyugodt és lakható környezet legyen. Némiképp kap­csolódik az erős forgalomhoz a parkolás problematikája is. Nyil­vánvaló, hogy a megnövekedett forgalom miatt parkolóhelyeket kell kialakítani, de oly módon, hogy az ne menjen a környezet rovására. A forgalomszabályozás és a parkolóhelyek kialakításának tervezésébe szeretném bevonni az ott lakókat is, hiszen ezek az intézkedések legjobban őket érin­tik majd. A harmadik fontos ügy pedig a lakóházak, panelek fel­újítása. Az elmúlt négy évben a lakótelepen mindössze négy tár­sasház esett át teljes felújításon, ezt az ütemet mindenképpen fel kell gyorsítani. Ez összefüggés­ben van a tömbrehabilitációval, amit ily módon ki kell terjeszteni a többi városrészre, így a lakóte­lepre is.- A lakótelepi részönkormány­zat továbbra is működik majd?- Igen, de meg kell vizsgálni, hogy a városrészi hivatal eddig mivel foglalkozott, és amennyi­ben lehet, új tartalommal és fel­adatokkal kell felruházni. Például akár kihelyezett okmányirodát is lehetne létesíteni a lakótelepen, il­letve meg kell vizsgálni, hogy me­lyek azok az ügyintézői feladatok, amelyeknek biztosításával az ott lakóknak, elsősorban az időseb­beknek már nem kell bejönniük a Bakáts térre. Benke Hunor Kevesebb idő az iskolapadban Az e-diákokat e-tanárok oktatják a Leöveyben A Leövey Klára Gimnázium a főváros­ban elsőként indította el a Digitális Kö­zépiskola programot a felnőttoktatási tagozaton. A digitális oktatási formát Miskolcon kísérletezték ki, s idén már a harmadik végzős évfolyam érettsé­gizett le. Ma az országban húsz iskola tarthat digitális képzést, köztük kerü­letünk nagy múltú gimnáziuma, amely egyben az ország egyik legrégebbi fel­nőttoktató intézménye is. A gimnázium az előző tanévben pályázott az új oktatási forma be­vezetésére. Mintegy három hét állt a testület rendelkezésére, hogy fel­készüljenek a digitális oktatásra épülő tanterv elkészítésére, tudtuk meg Bánhidi Zoltán igazgatótól. A program elkezdéséhez szük­séges személyi és tárgyi feltéte­lek anyagi hátterét az „Új tanulási formák és rendszerek - Digitális Középiskola program” TÁMOP- pályázat biztosítja. Az elnyert 18 mülió forintos támogatás tette le­hetővé a képzés elindítását. Az elektronikus távoktatás alapjaiban nem különbözik a hagyományos oktatástól: az e-tanulók szakta­nárok segítségével tanulják meg a tananyagot, tudásukat osztályza­tokkal értékelik, amelyeket évkö­zi munkájukra, illetve szóbeli vagy írásbeli beszámolóikra, vizsgáikra kapnak. Mindennek kereteit az In­tegrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet biztosítja. Az oktatási forma lényege, hogy a tanítási órákon az ismeretszerzés nagyobb része az interneten ke­resztül történő távoktatás formá­jában valósul meg, azaz a tanulók a tananyag nagyobbik részét mint­egy heti 10-12 órában, digitális tanórákon sajátítják el - ahogy ezt időbeosztásuk lehetővé teszi ki­sebbüt részét pedig hagyományos jelenléti órákon, heti öt-hat órá­ban tanulják. Előnye a hagyomá­nyos esti tagozattal szemben, hogy kevesebbet kell az iskolapadban ülni, s ez a munkáltató számára is elfogadhatóbb. Továbbá keveseb­bet kell utazni (a gimnázium von­záskörzete igen nagy), több idő jut a családra, a munkára. A Digitális Középiskola célja a ha­gyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. Azoknak a számára jött létre, akik­ben megvan a képesség és a szán­dék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézsé­geik miatt a hagyományos struktú­rában erre nem lenne módjuk. A rövid idő ellenére igen so­kanjelentkeztek az oktatásra, tud­tuk meg Nagy Gergőtől, a Digitális | Középiskola vezetőjétől. A 9. év- S folyamra 33-an iratkoztak be. Ne- ! kik többnyire csak általános iskolai 55 végzettségük van, míg a 10. osz­tályba 14-en jelentkeztek. Ezt az évfolyamot azok kezdhetik, akik­nek már legalább szakmunkás-bi­zonyítványuk van, vagy a nappali tagozatról az első év után kimarad­tak, de betöltötték a 18. évüket. A jelentkezés egyik feltétele volt az is, hogy akár otthoni, akár mun­kahelyi intemetelérhetőséggel ren­delkezzenek a diákok. Persze ha valami gond adódik a szolgálta­tással, az intézmény géptermét is használhatják a tanulók. V P Az e-oktatás egyik lényeges eleme, hogy nem kell sok időt tölteni az iskolában Közlemény A Leövey Gimnáziumért Alapítvány (1096 Bp., Vendel u. 1.) köszönetét mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékával segítették a közhasznú alapítvány munkáját. Az alapítványnak juttatott 1465 876 forintot tanulmányi verse­nyek nevezési díjainak befizetésére, nyelvvizsgák díjainak rész­beni visszatérítésére, sporttábor, terepgyakorlat, gólyatábor, intenzív nyelvoktatás támogatására, továbbtanulási és szociá­lis segítségre - étkezési, közlekedési és kulturális hozzájárulás­ra iskolai rendezvények szervezéséhez, kiemelkedő tanulók jutalmazására és a Leövey Kláráról elnevezett ösztöndíj kifize­tésére használtuk fel. Kérjük támogatóinkat, továbbra is tiszteljenek meg bizal­mukkal! Köszönettel: az alapítvány kuratóriuma Helyreigazítás Előző lapszámunk harmadik oldalán tu­dósítást olvashattak az újonnan meg­alakult képviselő-testületről. Technikai okok miatt a városatyák fogadalom- tételi felsorolásából kimaradt Hidasi Gyula (MSZP), Hidasi Gábor (MSZP), Csárdi Antal (LMP), Kassab Adonis (Jobbik), Pál Tibor MSZP) és Tornai Ist­ván (FLE), akik természetesen együtt tettek esküt fideszes kollégáikkal az alakuló ülésem A sajtóhibáért ezúton is elnézést kérünk minden érintettől. A szerk. A méltó szembeszomszéd Megújult, megszépült a Thaly Kálmán utca 50. A SOTE elméleti tömbjével szemközti sarokházat a ferencvárosi önkormány­zat az önerő mellett a főváros 70 szá­zalékos rehabilitációs támogatása segítségével újította fel, az avatóün­nepségre szeptember 24-én került sor. A háromemeletes, eklektikus stílusú, saroktornyos, védett homlokzatú épület felújítá­si munkálatait az Épkar Zrt. nyerte el 283 millió forint plusz áfás ajánlatával, és határidőre, jó minőségben végezte el - tá­jékoztatta lapunkat Bukovszki András, a Beruházási és Város­üzemeltetési Iroda megbízott vezetője. A tetőtér beépítésével még néggyel nőtt is a ferenc­HÁZI JOGTÁR A határozott idejű munkaszerződés A munkaszerződés általában határo­zatlan időre szól, azonban akár hatá­rozott időre is köthető. Az időtartam - a vezetők munkaszerződését kivé­ve - nem haladhatja meg az 5 évet. Az 5 éves korlát könnyen kijátszható lenne a szerződések meghosszabbí­tásával vagy új szerződés kötésével, ezért az azonos felek közötti munka- szerződések időtartamát össze kell adni, és így kell figyelembe venni az 5 éves korlátot. A határozott idejű szerződés egyik problémája, hogy nem le­het rendes felmondással meg­szüntetni. A munkavállaló szempontjából ez azért hátrá­nyos, mert így nincs lehetősége indoklás nélküli felmondásra, amit egyébként határozatlan ide­jű szerződésnél bármikor megte­het. Ha azonban a munkavállaló biztos abban, hogy a szerző­dés szerinti ideig nem szeretne munkahelyet váltani, akkor még előnyös is lehet számára a hatá­rozott idejű szerződés, ugyanis a munkáltató sem bocsáthatja el őt rendes felmondással. A munkavállaló számára hát­rányos, hogy amikor lejár a szerződés szerinti idő, akkor a munkaviszony automatikusan városi lakásállomány, a koráb­bi 18 helyett 22 lakás található a házban, amelyek korszerűek, összkomfortosak, cirkófűtése- sek. A földszinten lévő öt üzlet- helyiséget felújították. Jelentős forgalomra számíthatnak, a környékbelieken kívül megfor­dul itt számos egyetemista is. A lakók kényelme érdekében fel­vonót létesítettek. Ahol fafödé­mek voltak, azokat vasbetonra cserélték, újak a közműveze­tékek és a szellőzőrendszer is. A felújítás legizgalmasabb moz­zanata volt, amikor az újra­gyártott toronysisakot daruval a helyére emelték. Krivánszky Árpád megszűnik, nincs felmondá­si idő, és végkielégítés sem jár. A munkáltatónak nem kell el­bocsátási indokokat keresnie, és a felmondási időt sem kell fi­nanszíroznia. Ezért egyes mun­káltatók a határozatlan idejű szerződés helyett inkább 6 hó­napos vagy valamivel hosszabb idejű szerződést íratnak alá a munkavállalókkal. Ha letelik a szerződés szerinti idő, akkor vagy újabb szerződést ajánla­nak, általában megint határozott időre, vagy a munkavállaló ke­reshet új munkát. Tehát a mun­kavállaló teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, az utolsó napig izgulhat, hogy mi lesz vele. Ez a munkáltatói praktika nemcsak tisztességtelen, de jog­ellenes is. Ugyanis az első ha­tározott idejű szerződést csak akkor lehet újabb határozott időre meghosszabbítani, ha eh­hez a munkáltatónak jogos ér­deke fűződik, és egyúttal nem sérti a munkavállaló jogos érde­keit. Ugyanez irányadó, ha a fe­lek nem hosszabbítanák, de hat hónapon belül újabb határozott idejű munkaszerződést kötnek egymással. A munkáltató jogos érdeke lehet például, ha helyet­tesítésre vette fel a munkavál­lalót, és a körülmények időközi változása miatt a helyettesítésre Az épület visszanyerte eredeti pompáját az eredetileg tervezettnél hosz- szabb ideig van szükség. Ha viszont a munkáltató csak a felmondási gondok megelő­zése miatt alkalmazza ezt a praktikát, úgy magatartása jog­ellenes. Ilyen esetben a munka- szerződés meghosszabbítását határozatlan időre szólónak kell tekinteni. Tehát hiába szól a hosszabbítás, illetve az újabb szerződés például hat hónap­ra, a szerződés valójában hatá­rozatlan idejűvé vált, így az új szerződésben szereplő időtar­tam leteltével sem szűnik meg. Mivel a munkaviszony határo­zatlan idejűvé vált, így a mun­káltató már csak rendes vagy rendkívüli felmondással bocsát­hatja el a munkavállalót. Ha a munkáltató mégis arra hivatkozva küldi el munkaválla­lóját, hogy lejárt a hosszabbítás szerinti határozott idő, úgy in­tézkedése jogellenes munkavi­szony-megszüntetésnek minősül. Mindenképpen érdemes munka­jogászt felkeresni a kérdésben, és megfontolni a perindítást. A jogi rovattal kapcsolatos észrevételeiket, témafelveté­seiket, kérjük, küldjék a szer­kesztőség postai címére vagy a ferencvarosujsag@ferencvarosi- muvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents