Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-03-19 / 4. szám

4 KULTÚRA Ferencváros 2010. március 19. MOZISAROK A sötétség határán Angyalok, angyalkák vigyáznak Kun Éva keramikus-szobrász kiállítása a Museion No 1. Galériában Kun Éva a szobrászat jellegű kerámiát ötvözi a japán „raku”-technikával Mel Gibson több mint hét év után térvissza színészként a filmvászon­ra. Időközben két produkciót is rendezett (A passió, Apocalypto), amelyek anyagi szempontból ugyan sikeresek voltak, azonban mind a szakma, mind a közönség ellentmondásosan ítélte meg őket. A nőügyeivel, alkoholizmusával, valamint minősíthetetlen, rasszis­ta kijelentéseivel önmagát lejárató Gibson ezúttal egy legendás BBC- tévésorozat mozifilm-adaptációjá­ban alakítja a főszerepet. A BBC 1985-ben készült, hat­részes szériája anno elképesztő sikert aratott világszerte. Vol­tak, akik minden idők legjobb politikaikrimi-sorozataként aposztrofálták. Vitathatatlan tény, hogy a remek atomszfé- rájú, ötvenperces epizódok a hasonló tematikájú televízi­ós produkciók iskolapéldájá­nak tekinthetők. Törvényszerű volt, hogy elkészüljön a mozi­filmváltozat is. Erre cirka ne­gyed évszázadot kellett várni, de ,!á végeredményt látva el- möhdh'átó, hogy megérte a vá­rakozás. Azonban nem Gibson színészi visszatérése miatt. Ő rutinosan hozza a fő karak­tert, beveti teljes repertoár­ját, ezt a feladatot azonban bármelyik hasonló képességű színész ugyanígy megoldot­ta volna. Ami miatt A sötétség határán kiemelkedik a zsáner- filmek dömpingjéből, az Mar­tin Campbell rendezése. Az új-zélandi származású alkotó, aki az eredeti BBC-sorozatot is jegyzi, rutinos akciófilm- és thrillerspecialista, az igényes és intelligens irányvonalon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1995-ben a legendás James Bond-széria újraéleszté­sében is aktív szerepet kapott. A Campbell rendezésében, Pierce Brosnan főszereplésével készült Aranyszem elsöprő si­kert aratott, és a legendás 007- es új életre kelt. Tizenegy évvel később, amikor Brosnant Dániel Craig váltotta a brit titkos ügy­nök szerepében, a produce­rek ismét Campbellt kérték fel rendezőnek, és jól döntöttek. A Casino Royale nemcsak minőségi szempontból lett minden idők egyik legjobb Bond-filmje, de bevételét te­kintve is rekordokat döntött. A sötétség határán nem kife­jezetten kémtörténet, ennek ellenére számos izgalmas pil­lanatot és fordulatot tartal­maz. Thomas Craven (Mel Gibson) a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjának tag­ja, aki feleségének korai ha­lála után egyedül nevelte fel lányát. Az időközben felnőtt nővé ért Emma másik város­ba költözött, és önálló életet kezdett, de gyakran felkere­si apját. Egyik látogatása so­rán Emma váratlanul rosszul lesz, és amikor Craven kórház­ba akarja vinni, ismeretlenek megtámadják őket, és a csa­ládi ház előtt lelövik a lányt. Mindenki úgy gondolja, hogy a gyilkos valódi célpontja a nyomozó volt. Mivel Craven érintett az ügyben, nem ve­het részt a tettes utáni haj­szában. A gyász által sújtott, ideg-összeroppanás határára sodródott férfi kutakodni kezd lánya magánéletében, és felme­rül benne a gyanú, hogy Emma korábbi főnöke (Danny Huston démoni figurája) és rejtélyes iparvállalata, valamint az on­nan kiszivárgott titkok lehet­nek a gyilkosság hátterében. Az egyre elszántabb Cravent senki sem tudja megállítani, hogy bebizonyítsa igazát, és leszámoljon lánya gyilkosaival és a megbízókkal... Az elsőre kissé sablonos­nak tűnő bosszúsztori bravúrja (túl a feszes tempójú és for­dulatokat halmozó cselekmé­nyen) az apa-lánya kapcsolat lírai szépségű visszatekintések­ben történő bemutatása. így a nézők valóban bele tudják élni magukat a mindenre elszánt apa figurájának motivációiba. A filmben kulcsfontosságú mel­lékszereplőt alakító angol szí­nészikon, Ray Winstone pedig egyszerűen zseniális Jedburgh szerepében. A rejtélyes karak­tert, akiről hosszú ideig nem lehet eldönteni, hogy melyik ol­dalon áll, mintha egyenesen őrá szabták volna. Gibsonnal közös jeleneteikben lejátssza partne­rét a vászonról. Már csak ezért is érdemes megnézni a filmet. Cs. D „A kerámia: életsűrítmény. Ahhoz, hogy elnyerje végső alakját, 8-10 óra és 1300 Celsius-fok szükséges. Nekünk, embereknek egy egész élet és 37 Celsius-fok adatik, hogy meg­alkossuk személyiségünk végső for­máját...” - tűnődik a kerámiáról és az emberről Kun Éva keramikus­szobrász. Valóban a föld az ősi, terem­tésközeli anyag, az ebből formált tárgy akár csupor vagy gólem is lehet, vagy zikkurat téglája, és a halandó ember is innen indul, és ide tér vissza: mert por vagy te, s ismét porrá leszel - mondá az Úr Mózes első, a teremtésről írott könyvében. De itt most nem az anyagot és a tűz misztikus láng­jait, hanem a „csinálást” magát, az alkotó hevét kell figyelni, és azokat a rögtönzéseket, amelyek magától értetődően következ­nek nála az anyaggal foglalko­zás közben. Kun Éva népi fazekasként kezd­te Mezőtúron, rácsodálkozása a népművészetre innen eredeztet­hető. Az Iparművészeti Főiskolán Csekovszky, Litkei, Schrammel növendékeként fordul a szobrá­szat jellegű kerámia felé. Ezt öt­vözi az akkoriban megismert és az óta is szeretett és alkalmazott japán „raku”-technikával. Ennek a technikának a lényege az, hogy kétszer égetik a tárgyat. A máso­dik, mázzal történő égetéskor „lefojtják” az 1000 Celsius-fokos mázas kerámiát, vagyis fűrész­porral vagy homokkal elzárják az oxigéntől, ilyenkor kiszámít­hatatlanul változik a máz - a vé­letlen szerepe óriási -, s ez újabb artisztikummal gazdagítja a ké­szülő művet. Ezeknek a jellegzetesen szob­rászlátásmóddal készült figura- tív kerámiáknak jellegzetessége a szokatlan tárgycsoportosítás, de minden darabjára jellemző a hagyománytisztelettel ötvözött modernség. Témái a magyar paraszti kultúra cserépedényei­től a mitikus emberi ábrázatú állatfigurákon át a népmesék hőseinek megformálásáig, az emberi kapcsolatok megfogal­mazásáig igen széles ívet ölel­nek át. Kun Éva érzelmekkel telített kisplasztikákat készít. Munkáinak nézegetése köz­ben azt érezzük, hogy ösztönö­sen alkot. Mint ahogy a madár énekel, oly természetesen jön­nek létre, szinte magától ér­tetődően alakulnak ki a kezei alatt ezek a reliefek vagy plasz­tikák. Gyönyörű, arany hátte­rű, ikonszerű reliefjei pompeji falfestmények töredékeit idé­zik, mégis talán plasztikáiban érhetjük leginkább utol. An­gyalai, angyalkái „búcsúfiák”, kicsit vásáriak, bájosan bumfor­diak, mégis áhítatos angyalkák. Az angyal lélekszimbólum, az Chris és Luke, meg egy lány, Julie a tizenegy képben, a mai fiatalok szlengjében (fordító: Vereb Tamás) előadott játék szereplői. Időpont: az ezredforduló, helyszín: vala­hol Európában, legyen most ép­pen Anglia. A helyzet, a probléma nemzetközi (mondjuk: uniós) és majdnem időtlen. Mert bár a mai tizenévesek gondjait, életérzését, életkilátásait és főleg -kilátásta- lanságait boncolgatja, azért a gon­dok ismerősek régóta. Hogy csak e cikk címének kölcsönvett József Attila-versből idézzünk: „Az isten kát tanszék). A kifutón a textil tanszék csaknem ötven har­mad-, negyed- és ötödéves hall­gatójának kreációi tűntek fel a szervező tanárok, Remete Krisz­ta, Szűcs Edit és Kiss Tibor jóvol­tából. A hallgatók segítségére voltak a tervezésben a tanszék professzorai, tanárai is. Tekin­tettel arra, hogy a divatrevü a Trafó színpadán zajlott, nem­csak manökenek, hanem tánco­sok is részt vállaltak a kollekció egyes darabjainak bemutatásá­ban. A keskeny kifutók inkább a kimódolt táncmozdulatoknak kedveztek, a kimerevített pilla­natok gyakran idézték szecesz- sziós festmények nőalakjainak ismert pózait. A forró hangula­eszme jelképe. Valamiféle tisz­tán szellemi lény. A jó angyalok kötelessége az emberek őrizete, az őrangyalság! A bizánci kul­túrában az angyalok vezetik be az üdvözülteket a mennyek or­szágába. Kun Évánál ezek az angyalok a tisztaság utáni vágy jelképei. Bár ő megengedő, nála a rossz angyal is csak onnan is­merszik meg, hogy virágot tép. Bátran hagyatkozik a tudatalatti se törődött velünk.” A tizenhét éves költő panaszolja ezt hetykén, 1922-ben. Ki törődik ma ezekkel a fiatalokkal? Van-e melég csalá­di fészek; vannak-e figyelő szülői tekintetek, értő és eligazító anyai és apai szavak? Persze hogy nin­csenek. S ettől szenvednek dara­bunk hősei is, Luke, Chris és Julie. \ün viszont barátság (a két fiú kö­zött, életre-halálra), van szerelem (Chris és Julie között, nem életre- halálra, csak az „első vérig”), van sör és fű, sátorozás és horgászás a szurdokban, s van némi remény, hogy hátha lesz valami: munka, egyetemjövőkép, életcél, ilyesmi. Meg hogy megmarad az, ami fon­tos: barátság, szerelem, a szurdok. De a dolgok nem jó irányba men­nek: Chris apja meghal, a hiány le­teríti a fiút is meg az anyját is, Luke alkoholista apja nyomdokaiba lép, kezéhez szinte már hozzánőtt a sörösdoboz, aztán megpróbálja elfogadni - egyéb támpont híján - a „katonás” értékrendet, és be­áll a seregbe. Ami annyira idegen tőle, hogy szükségszerű a tragé­dia. Julie végigjárja a fiúbarátság eltéphetetlennek látszó kötelékei közé bemerészkedő lány útját, előbb elviseli a „megcsalt” barát piszkálódását, aztán természete­sen kicsit belé is beleszeret, de tú divatshow - amely a nézők legnagyobb sajnálatára mind­össze negyven percig tartott- koreográfiája Fenyves Márk munkáját dicséri. A hallgatók fantáziadús modelleket alkot­tak, kihasználva az egyes ru­haanyagok, bőr, műszőrme tulajdonságait. A széksorokban többségében hölgyek ültek, akik csillogó szemekkel bámulták- talán gondolatban fel is pró­bálták - a nekik tetsző darabo­kat, amelyek között időről időre feltűntek fantasztikus, ámde hordhatatlan haute couture al­kotások, amelyek mindig elbű­völik költőiségükkel vagy éppen merészségükkel a divatmustra nézőit. Krivánszky Árpád érzetekre, ezek az érzetek mun­káinak alapanyagai. Úgy tűnik, talán a kollektív tudatalattit fo- galmazgatja egész életében az immár jó ideje maga is mesterré vált, számos tanítványt, köve­tőt maga mellett tudó művész. A Museion No 1. Galéria téli szünete utáni idei első kiállítása valódi élmény nemcsak a kerü­let kiállításlátogatóinak, de az egész főváros számára. Knox legalábbis gondoskodni próbál róla. Ő is keres valami bizton­ságot, fogódzót, mert az apja - szintén törvényszerűen - éppen most hagyja élőkét, mert meg­érkezett életébe a lánya korú „igazi”. Rég láttam előadást, ahol eny- nyire csúnyán beszélnek, s rég lát­tam előadást, amelyben ennyi lett volna a tisztaság és az ártatlanság. A szerző lefegyverző őszinteséggel és egyszerűen mutatja be tiszta és ártatlan hősein keresztül, mennyi­re magányosak, kiszolgáltatottak és tanácstalanok az ezredforduló életkezdő fiataljai. Nincs ebben a darabban sem számonkérés, sem a felelősökre (család, iskola) mu­togatás, de még keserű lemondás sem. Most ilyen az élet, fiatalok, ezzel kell megküzdenetek - ilyes­féle üzenetet „vehettek le” példá­ul azok az iskolások is, akikkel együtt néztem az előadást. Remélhetőleg a fiatal színész­jelöltek szerencsésebbek a meg­formált hősöknél, ők ugyanis legalább tehetségesek. Christ Ba­rabás Richárd, Luke-ot Mohai Tamás, Julie-t Juhász Lujza játsz- sza. Utóbbinak üde bája, finom rezdülései és szép, tiszta hangja volt különösen figyelemreméltó. Ferencz Zsuzsa Az haute couture most is sikeres volt FERENCVÁROSI CIVIL KUCKÓ Minden Ferencvárosban működő civil egyesület, társulás, kör számára helyet biztosít a Ferencvárosi Művelődési Központ­ban működő Ferencvárosi Civil Kuckó. A célja, hogy közösségi színteret, találkozási pontot nyújtson a ferencvárosi civileknek. Szolgáltatásai: ! • technikai háttér - számítógéppel, internetkapcsolattal felszerelt gépek használata a Civil Kuckó egyesületeinek; I • fénymásolási, e-mail- és faxküldési lehetőség a „Kuckó lakóinak”; , • segítség a civilszervezetek kommunikációjában; • támogatás az egyesületek közötti partnerkeresési törekvésekben; • pályázatírási lehetőségek felkutatásában, pályázatok összeál­lításában szakmai háttér nyújtása. Ha a Ferencvárosi Művelődési Központban működő Civil Kuc­kóban otthonra szeretnének találni, rendszeres összejöveteleik­nek helyet, időt, lehetőséget keresnek, jelentkezzenek be a 476-3421-es számon, illetve a titkarsag@ferencvarosimuvkp.hu e-mail címen. Fiatal életek indulója Mr. Pöpec - a Pinceszínház előadása Mohai Tamás és Juhász Lujza a darab egyik jelenetében Ősbemutatót tartottak február 19-én a Pinceszínházban. Magyarországon először itt mutatták be a fiatal angol drámaíró, Chloe Moss Mr. Pöpec című darabját (eredeti címe: Christmas is Miles Away), amely az ezredforduló ti­nédzserjeinek világába nyújt bepillan­tást. A háromszereplős darabot végzős színinövendékek játsszák, Bagó Berta­lan rendezésében. A szerző alig volt pár évvel idő­sebb frissen érettségizett hőseinél, amikor 2005-ben Manchester­ben bemutatták darabját. Két fiú, MOME-kreációk a Trafóban Közönség előtt mutatkoztak be az új divatkreátorok A Trafó színpada, nézőtere időnként átalakul; szorgos díszletmunkások keresztben-hosszában kifutókat építenek, s este a lámpák kereszt­tüzében nyúlánk, csinos manöke­nek mutatják be a nagyérdeműnek a praktikus viseleteket vagy éppen a fantáziadús, ám hordhatatlan divat­költeményeket. A MOME ruháiban gyönyör­ködhettek március 5-én este a divatrajongók, akik jól isme­rik a Gucci-, Versace-, Dior- divatházakat. De mi az a MOME? Nem más, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (amelynek egy tanszéke működik Ferenc­városban is - igaz, nem a most főszereplő textil, hanem a szili-

Next

/
Thumbnails
Contents