Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-03-19 / 4. szám

Ferencváros 2010. március 19. KULTÚRA 5 Orfeusz alászáll A Nemzeti Színház előadása Tennessee Williams darabjaiban rendre felsejlik egy-egy olyan figu­ra, aki megmozgatja a színházi és filmrendezők képzeletét, s nagy, de legalábbis jelentős színészeket ke­resnek rá, vagy ajándékoznak meg vele. Van olyan nézet - magam is ezt osztom hogy a Williams-drámák legendáját e nagy színészek, Marion Brando, Paul Newman, Vivien Leigh, Geraldine Page, Anna Magnani nagy alakításának az emléke tartja élet­ben. Ha nincs invenciózus rendező, nincs zseniális színész, a lepel le­hull, s kiderül: Tennessee Williams írói világa bizony elég sekélyes, de legalábbis ma már nagyon poros. Ennek a szomorú lelepleződésnek le­hettünk tanúi és elszenvedői a Nem­zeti Színház Orfeusz alászáll című előadásán is. Ez a darab ráadásul nem is tar­tozik a szerző relatíve legjobb drámái közé, de azért min­den klisé megtalálható benne. A múlt század ötvenes évei­nek Amerikája, pontosabban az amerikai Dél, a zárt, mere­ven patriarchális családi klá­nok, az idegengyűlölet, amely elsősorban a négerek ellen irá­nyul, de bőven jut belőle az új bevándorlóknak, ebben a da­rabban például az olaszoknak is. Önkényeskedő, vérebekkel emberekre vadászó seriffek, házukat vetélytársukra gyújtó vállalkozók, reménytelenül lé­zengő, sodródó, az életet alko­holmámorban átvészelő figurák között mindig, ebben a darab­ban is ott van a korosodó, ma­gányos, elhanyagolt, testileg és lelkileg kielégítetlen asszony és a méltatlan környezetben is tisztának maradó vagy annak látszó fiatalember. Utóbbiak a Williams-darabok potenciális sztárjai. ANemzetielőadásábanSopsíts Árpád rendező Udvaros Doroty- tyára és Szabó Kimmel Tamásra osztotta a sztárszerepeket. Ud­varosnak akár jutalomjátékul is szánhatta a színház Lady szere­pét - a színésznő sokkal jobbat érdemelne. Láthatóan Udvaros sem kapott - akár a többi sze­replő - ötletet, támpontot, su­gallatot sem a szereptől, sem a rendezőtől. Sem élete nagy tra­gédiáját, hogy apjára rágyújtot­ták a szőlőskertjét, sem lelki és testi magányosságát, sem ma­kacs elszántságát, hogy újrate­remtse az egykori idillt, sem a betoppanó titokzatos fiatalem­ber iránt törvényszerűen fel­lobbanó szerelmet nem tudja drámai erővel megtölteni. Fel­színes, közhelyes, hamis hozzá a szöveg, nincs rendezői elkép­zelés, nincs teremtő színészi ambíció. Szabó Kimmel még jobban vergődik Val szerepében. Kígyó­bőr dzsekije, a korszak híres ze­nészeinek aláírásával kidekorált § gitárja afféle kultikus tárgyak, 8 ő maga is elég titokzatosnak | van kitalálva, de a legkevésbé 55 sem mondhatjuk mitologikus­nak. Néha énekel kicsit, ahogy Orfeuszhoz illik, és ez nagyon jó - más darabokban tanúsított remek színészi képességeinek nyoma sincs. A mellékszereplők jobbak. Villanásnyi jelenéseiben kitű­nően formázza az egysíkúan gonosz férj figuráját Bodrogi Gyula. Méltó partnere az ápo­Villanásnyi jelenéseiben kitűnően formázza az egysíkúan gonosz férj figuráját Bodrogi Gyula (Udvaros Dorottyával) lónőt alakító Molnár Piros­ka, aki úgy szelíd, segítőkész és mézesmázos, hogy közben süt belőle a gonoszság. Nagy Mari játssza a seriff feleségét, aki különös látomásait meg­festi; olyan fülledt, romlott és egzaltált, hogy szerepe igazi szerző után kiált. Az előadás abszolút főszereplő­je Antal Csaba díszlete. Egy irdat­lan méretű, ormótlan vaslépcső rondít bele a középre tolt színpa­di térbe - funkciója ismeretlen. A lenti vegyesboltból az emeleti lakásba vezet, ahol az öreg férj haldoklik. A lépcső gyakran, vá­ratlanul és indokolatlanul az ál­mennyezetre szerelt körsínen lassan körbefordul, amivel totá­lis káoszt idéz elő a színpadon, ahol időközben vetítés is folyik, és még kevésbé halljuk az amúgy is vontatott, a dagályos hatásszü­netekkel elviselhetetlen hosszú­ságúra nyúló előadás szövegét. Ferencz Zsuzsa Történelmi Társastánc Találkozó Nemcsak seregszemle, egyfajta életfilozófia is Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Történelmi Társastánc Ta­lálkozót a Garabonciás Alapítvány március 6-án, a Ferencvárosi Mű­velődési Központban. A találkozó célja a történelmi társastáncok népszerűsítése, az érintett gyerek- csoportok közötti kapcsolat építé­se volt. A találkozó a csoportok bemu­tatkozó műsorával kezdődött, amelyen - többségében 1-10. osztályos gyerekek - egy vagy két reneszánsz tánccal, illetve eredeti koreográfiával vagy an­nak szakszerű feldolgozásával mutatták meg, miként őrzik e kor mozgáskultúráját, életfilo­zófiáját. Az előadásokat olyan kerekasztal-beszélgetés köve­tette, amelyen a történelmi társastáncokról szóló szakmai beszélgetés mellett a vendég szakemberek véleményt mond­tak a bemutatott produkció­ról. Ezzel párhuzamosan a táncosok számára történel­mi játszóházat, illetve tánchá­zat szerveztek a vendéglátók - tudtuk meg Váradi Istvántól, a Garabonciás Együttes művé­szeti vezetőjétől. A Garabonciás Együttes 1988-ban alakult. Tagjai olyan iskolások, akik szívesen tanul­mányozzák, tanulják régmúlt korok táncait, muzsikáját, já­tékait. Történelmi játékaikban a felidézett kor hétköznapjai és ünnepi eseményei jelen­nek meg, táncos-pantomimes feldolgozásban, korhű viselet­ben, korabeli zenével. A tánctalálkozót szervező Ga­rabonciás Alapítvány két évvel később jött létre, s most művé­szeti iskola létrehozásán mun­kálkodik. Az alapítványnak köszönhető az első hazai szak- irodalom is, hiszen a műfajnak magyar nyelvű irodalma nem volt. A könyvre támaszkodva szervezték meg az első szakmai tanfolyamokat - és szervezik ma is (idén már 10. alkalommal) -, a táncpedagógusok képzését. Hogy mennyire sikerült nép­szerűsíteni a műfajt, jelzi az is, hogy egyre több iskola, művelő­dési ház szervez történelmi tán­cokkal foglalkozó csoportokat, amelyeknek vezetői többnyire a Garabonciásoknál tanulták meg az első lépéseket. A nyolc évvel ezelőtti első találkozón még egymás mun­kájából tanultak, egymástól kapták a lelkesedést a kis szám­ban megjelentek, ám mostanra két fővárosi és két vidéki mű­vészeti iskola 15 produkciója mintegy nyolcvan gyerek rész­vételével mutatta, van ennek a hagyományőrzésnek létjogo­sultsága és lelkes baráti köre. Közülük is kiemelkedik a szer­vező Garabonciások mellett a csonkahegyháti csapat, akik már hatodik alkalommal vettek részt e találkozón, de említésre méltó a varázslatos produkciót bemutatott Gyengénlátók Isko­lája is. Váradi Piroska Családi délelőtt A Telepy-iskolában családi délelőttöt szervezünk 2010. március 27- én, szombaton. Ezen a napon érdekes foglalkozásokra (kézműves, sport) várják a tanító nénik a családot. A program folyamatos, 9.00- 12.00 óra között bármikor be lehet kapcsolódni. Érdekes programot kínálunk a leendő első osztályosoknak, segítsé­get kívánunk nyújtani abban, melyik osztályunkat válasszák. Játékos megfigyelőfoglalkozást szervezünk a mozgást, sportot kedvelő gyerekeknek. Hozzanak magukkal a gyermekek tornaruhát (melegítőt) és tornacipőt! Az iskola olyan sportmódszertani központ, ahol a cél, hogy a gyerekek minél többet mozoghassanak, de az edzések, edzőtáborok, versenyek ne menjenek a tanulás rovására. . jtt, fttyö/j^jk tjpgyományos testnevelés tagozatos képzés és az új , típusú sportiskolái, modellm - azaz magas szintű test- nevelési oktatás, az igazolt versenyzőknek sportági edzések és az ezekhez iga­zodó órarend. Azoknak a gyerekek­nek, akiket a kézműves­foglalkozások érdekelnek, komplex művészeti osztá­lyunkat ajánljuk. Horváthné Várady Zsuzsanna testnevelő, Nádasné Molnár Barbara, Szabóné Rakovszki Csilla leendő első osztályos taní­tó nénik és Laczka Gyuláné igazgató Gyökérformák és szobortrónusok Csákvári Nagy Lajostól távol áll a mindenáron újat akarás Gyökérplasztikáinál lényegtelennek tűnő formai alakításokat tesz A művészet mesterségbeli tu­dással kezdődik. Azzal, ahogy ismeri az anyagot, amellyel dolgozik, érti a megmunkálás fortélyait, ura és barátja a szer­számainak, egyszóval olyan közel tud állni a természet­hez, ahogyan manapság keve­sen, mondta egy néhány évvel ezelőtti kiállítás megnyitóján róla az író barát. Zeusz, ahogy a kollégák nevezik ezt a hatal­mas termetű embert, Csákvári Nagy Lajos festőművészt, szob­rászt, aki talán ma az egyik leg­idősebb képzőművész, mindjárt 87 éves lesz. Ez nem érdem, de az fontos, hogy ma is töretlenül dolgozik, készíti szobrait, rakja mozaikjait - saját örömére, nem törődve azzal, jelentős mű vagy csak ujjgyakorlat születik kezei között. Mindenfajta anyaggal dolgozik. Márványból, beton­ból, poliészterből, bronzból is készít szobrokat, de mostani ki­állításán csak faplasztikáit és néhány új mozaikját állította ki az Art 9 Galériában. Csákvári Nagy Lajostól távol áll a mai korban oly sok művésznél lát­ható mindenáron újat akarás. Inkább alapvető érzelmeket, költőiséget, valódi szobrászati harmóniákat próbál megfogal- I mazni. A fa plasztikai értékei- 1 nek felismerése és az organikus .'S formák kibontása teszi külön- § legessé szék-szobor-trónusait. < Gyökérplasztikáinál csak apró kiigazításokat, lényegtelennek tűnő formai alakításokat tesz, valójában nem akar erőszako­san belenyúlni a természet által alkotott rendszerbe, csak hang­súlyozza azt, kiemelve, fontossá téve a beleálmodott formákat, így válik a fa, ez az ősi termé­szetes anyag a mai szobrászat­nak nemcsak anyagává, de izgalmas formai kísérletek ré­szévé is. Knox Színház az egész világ Drámanap a drogprevenció jegyében Az „Egészséges és biztonságos élet­re nevelés” programsorozat keretén belül drámanapot tartott március 16-án a ferencvárosi általános és középiskolás diákoknak a kerület önkormányzata a Ferencvárosi Mű­velődési Központban. A drámapedagógia és a színhá­zi nevelés olyan művészetokta­tási módszer- és eszközegyüttes, amely a jövő generációját az emberi értékek középpontba he­lyezésével, a személyiség teljes körű fejlesztésével neveli - tart­ja Kaposi László, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ ve­zetője a drámapedagógiáról. A színházi technikák, a drama- tikus eszközök használata lehe­tővé teszi, hogy a problémákkal, konfliktusokkal, veszélyes élet­helyzetekkel találkozás, e hely­zetek megélése, megértése a játék által meghatározott, vé­dett keretben történjen. A fentiekre építve készültek a drámanapon bemutatott műso- J rok, foglalkozások is. Láthattuk a f Zadam Társulat: In’n’Out-Avagy | komédia de tánc-e? című előadá- 55 sának szólóváltozatát (koreográ­fus, előadó: Zambrzycki Ádám), a Karaván Művészeti Alapítvány Hallucináció című előadását a Szent-Györgyi Albert-iskola diák­jainak bevonásával, míg a Nyitott Kör Egyesület Képtelenség című drogprevenciós foglalkozását a Leövey Klára Gimnázium diákja­inak részvételével. A 21. Színház a Nevelésért Egyesület Wake Up címmel tartott bemutatót, ame­lyen a Telepy Károly-iskola di­ákjai szerepeltek, csakúgy, mint a Káva Kulturális Műhely Hin­ta műsorában. A „MEDÁLIÁK” Kulturális Egyesület „egészsé­ges életmód”-foglalkozást tárt a közönség elé a Körösi Csorna Sándor diákjainak közreműkö­désével, míg a Kontraszt Mű­hely Felelősség című előadását a Weöres Sándor-iskola tanulói prezentálták. A drámapedagógusok, tanárok, szabadidő-szervezők, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi peda­gógusokat számára a nap keretén belül szakmai beszélgetést szer­veztek Dráma és pedagógia cím­mel. Váradi Piroska A dramatikus eszközök használata egyfajta megoldóképlet az élet problémáihoz

Next

/
Thumbnails
Contents