Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-09-19 / 15. szám

4 KULTÚRA Ferencváros 2010. augusztus 19. MOZISAROK ________________ Avarázslótanonc Harry Potter színre lépése óta minden „varázslós” projekt, akár irodaim, akár filmes (akár az előb­binek az utóbbi formában meg­valósult adaptációja), vonzza a tömegeket könyvesboltba, könyv­tárba, moziba és néhány évtized múlva a pszichiátriára. Különösen, ha olyan ostoba produktumról van szó, mint a Bruckheimer-Cage-duó legújabb alkotása. Jerry Bruckheimer producer tudja, mitől döglik a légy, és most azt bizonyítja be, hogy az emberi agysejtek tömeges el­pusztítására is képes. Nicholas Cage-dzsel közösen összeszo­kott párosnak mondhatók. Anno Domini A szikla és a Fegyencjá- rat jól sikerült akciómozik vol­tak. A nemzet aranya első és második része már kevésbé, mert megpróbált többnek lát­szani annál, ami. Érdekes, hogy Bruckheimer filmjei nem buk­nak meg, hanem gigantikus bevételeket érnek el. Jó pél­da erre a fenti filmeken kívül a Tony Scott-Denzel Washington- párossal közösen megálmodott diszkontakciófilmek sokasága vagy éppen az immár negye­dik epizódjához érkezett A Ka- rib-tenger kalózai című, lassan elfáradó vlgjáték-kalandfilm öt­vözet széria. No, de vissza Cage és pro­ducer barátja legújabb borzal­mához. Egyre inkább kilóg a lóláb. Elég egy filmbe egy va­rázsló (de inkább kettő, hogy legyen ugyebár egy rossz is), néhány ostoba hókuszpókusz meg valami zagyva történet, amelybe a fenti komponen­seket bele lehet kutyulni, és kész. Továbbá nem árt egy idéden, jópofa mellékszereplő sem, aki bénázik összevissza, mert ugye humorforrás az kell. No, és a legfontosabb, hogy le­gyenek varázslótrükkök is, jó sok. Mint például kézből vagy varázslópálcából számítógé­pes trükkmesterek segítségével elővarázsolt, mindenféle színű és alakú csóvák vagy gömbök (legjobb a kékesfehér, mert az jól néz ki), és persze nem ár­tanak különböző bűvészkütyük sem, amelyek nélkül manap­ság nem mágus egy magára valamit is adó varázsló. Va­rázslók egyébként nincsenek is, bármennyire hihetetlen és kiábrándító ez a tény a film megtekintését követően. Pedig a filmbéli főhőst alakító Cage nagyon menő mágus ám. Van neki varázslójárgánya is, amely menet közben képes átváltoz­ni, mert ugyebár egy ilyen gép nélkül nem is varázsló a varázs­ló. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak varázslók, de varázs­lójárgányok sincsenek, mielőtt valaki ebbe az illúzióba ringat­ná magát. Olyan varázslójárgá­nyok pedig végképp nincsenek, amelyek át is tudnak változni, ez csak számítógépes trükkök­kel lehetséges, sajnos. Szóval van ez a nagyon menő, való­jában viszont lepattant varázs­ló, akinek a fő ellenlábasa egy magyar származású másik va­rázsló, és persze az egész a föld megmentésére és kettőjük konfliktusára van kiélezve, és majdnem el lett felejtve, hogy a film címszereplőjére is, aki egy ifjú fizikazseni. Rá hatal­mas feladat és felelősség hárul, mert ő lesz a varázslótanonca a Cage által játszott, züllött, ápolatlan kinézetű, hiteltelen figurának. Plusz van szerelmi szál is. Monica Belluccinak pe­dig szexi dekoltázsa és nagy szeme, ráadásul kettő, ame­lyekkel nagyon szépen tud nézni, igaz, más dolga nem is nagyon akad. Noha a speciális effektusok rendben vannak, érezhető­en ezekkel próbálták elterelni a figyelmet olyan dolgokról, mint például: történet, vala­mint annak hiányosságai. Mi­vel maga a mese is egyetlen nagy hiányosság, különösen a dramaturgia és következetes­ség szempontjából, a figyelem elterelése elég nehéz vagy ép­pen túl könnyű volt. A lényeg az, hogy sehogy sem jó. Az egészet csak összedobták, a színészek is rosszak, és minő paradoxon, pont a rosszat ala­kító Alfred Molina a legjobb. A meglehetősen borsos előállí­tási költségű film Amerikában ugyan nem hasalt el, de nem is robbantott kasszát, a világ körüli összbevétellel együtt vastag profittal fog eltűnni a süllyesztőben. Bruckheimer és Cage pedig nekivághat A nemzet aranya harmadik ré­szének. Ezután már nincs mit veszíteniük. Cs. D Új szolgáltatással bővült a Ferencvárosi Művelődési Központ tevékeny­sége. A Haller utcai épület földszinti aulájában várjuk mindazokat, akik tájékozódni és válogatni szeretnének a Pécs Európa Kulturális Fővá­rosa programajánlataiból. PÉCS 2010 INF0P0NT néven működő szolgáltatásunk hétköznapokon mindennap 14.00 és 19.00 óra között tart nyitva, kedd kivételével, amikor is későbbi nyitva tartással, 15.00 és 21.00 óra között várjuk érdeklődő vendégeinket. A programokról nemcsak érdeklődni lehet, de megrendelhetik, és elő­vételben megkérjük és megigényeljük jegyeiket is. Várjuk szíves érdek­lődésüket és megkeresésüket. Zubornyák Zoltán igazgató A Sziget nulladik napján tizenheten énekelték dalait Cseh Tamas-emlekkoncert voltak, amelyeket a műsorve­zető, Lévai Balázs a színpadról éppen távozó zenészekkel foly­tatott beszélgetésekkel próbált áthidalni, több-kevesebb si­kerrel. Kiderült ugyanis, hogy Cseh Tamás művészetét annak ellenére kevesen értik, hogy jól tudják interpretálni dalait. A mai korosztály zenészeinek többsége nem is találkozott Cseh Tamással, akinek művé­szete több generáción is átível, így igazán mélyen nem is ért­hették meg a zeneszerzőt. A Marton László Távolodó által szerkesztett koncerten - a fentiektől függetlenül - a Heaven Street Seven, a Csík ze­nekar, PéterfyBori & Love Band, PASO, Másik János, a Napra, a Bin-Jip, a Kistehén Melanko, Lovasi András, Palya Bea, a Balaton, a Quimby, a Besh o droM, a Legat, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes, az Etnofon Ze­Cseh Tamás egyik utolsó fellépésén a Bakáts téren nei Társulás, valamint Tóth Eve­lin és Lantos Zoltán igazi zenei élményt varázsoltak a nulladik napra. Talán épp azért volt za­jos a siker, mert többségük más zenei irányzatot képvisel a ma­gyar könnyűzenében. A közel ötórás maratoni koncerten be­bizonyosodott, ez nem jelenthet hátrányt. Cseh Tamás öröksé­gét akkor is lehet tolmácsolni, ha csak az utána maradt élet­művet vagy annak egy részét ismerjük. Steiner Gábor Mesélő házak Tompa utca 13. - itt lakott Vajda János Az emeletráépítés tökéletesen alkalmazkodik az eredeti épülethez Tizenhét fellépő emlékezett a Szi­get világzenei színpadán az egy évvel ezelőtt elhunyt Cseh Tamás­ra. A nulladik napon megrendezett maratoni koncerten a színpad előt­ti tér zsúfolásig megtelt. Cseh Tamás művészetének ér­tékét kétségkívül elismeri mindenki, aki csak egyszer is hallotta a költő-zenészt. Előtte tisztelgett volna tizenhét elő­adóművész egy ötórás maratoni emlékkoncerttel, amelyen a má­jusban megjelent Főhajtás Cseh Tamás előtt című album teljes zenei anyaga volt hallható. Az este hatkor kezdődő - mellékesen megjegyezzük, hogy a Sziget hivatalos honlap­ján 19 óra 45 percre volt kiír­va - koncert zenei anyagának kiválósága ellenére az előadás kicsit akadozott, mivel a fellé­pők között tíz-tizenöt perces zenekar-átszerelési szünetek A Tompa u. 13. számú ház 19. századi ugyan, de nem különösebben karak­teres, ezért nem került be a kerületi szinten védett házak közé. Állapota miatt a kilencvenes években át kellett építeni. Az utcai homlokzat viszonylag ke­véssé változott, egy emeletet ráhúztak az addig kétemeletes lakóházra. Belül már jelentősebb volt az átalakítás: a földszintes udvari szárnyakat elbontották, s a szomszéd ház tűzfalát ta­karó új szárny felépítésével ma L alakban veszi körül a lakóház a belső kertet. A homlokzat dísztelen, a fel­újítás során kapott világos alma­zöld színű vakolat a földszinten rusztikázott, az emeleti részeken - amelyek falsíkja valamelyest kiugrik a földszintiből - sima. Az emeleti ablaksorok osztólécekkel tagolt ablakait egyszerű, vékony párkány keretezi. Az emeletrá­építés során, az új emeleten „le­másolták” a 2. emelet ablaksorát, s föléje visszahelyezték az eresz­párkány hármas csoportba ren­dezett konzoljait. A falon ma is látható a IX. ke­rületi tanács által 1961-ben el­helyezett emléktábla, amely szerint: „Vajda János költő e ház­ban lakott a múlt század máso­dik felében, itt írta Üstökös c. versét.” Azóta persze fordult az idő kereke, a táblabeli „múlt szá­zad” kifejezés idejétmúlttá vált. Vajda konokul, elszántan ma­gányos ember és költő volt, pe­dig annyira másként indult az élete! Boldog, felhőtlen gyerek­kort töltött a váli erdőben, ahol apja volt az erdész. Majd a kor - az 1840-es éveket írjuk - ka­landvágyó fiataljainak útját kö­vetve ő is vándorszínésznek áll, verseket kezd írni, akár későbbi példaképe, Petőfi. Innen szinte egyenes út vezetett vissza szü­lővárosába, Pestre. A huszon­egy éves, forradalmi lázban égő fiatalember azonnal ott talál­ja magát a Pilvax kávéházban, a márciusi ifjak között. Rajong­va tiszteli hangadójukat, a nála négy évvel idősebb Petőfit. Az ő példáját követve vesz részt a sza­badságharcban is, majd a bukás után büntetésből évekre besoroz­zák a császári hadseregbe. Világos után - annyi más kor- és sorstársához hasonlóan, ta­lán az egy Jókait kivéve - ő sem találja a helyét. Felnőtt életé­nek pályája megtörik, mielőtt még elkezdődhetett volna. Szin­te sorsszerű, hogy szerelme is eleve kudarcra ítélt, a regényes nevű Gina nem viszonozza ér­zelmeit. Ez az érzés az elkövet­kező negyven évben végigkíséri a költő életét, és gyönyörű verse­ket szül. Legismertebb közülük a Húsz év múlva. A fiatal Ady, aki nagyra tartotta a verset, költőjét meg lelki rokonának, Montblanc- embernek nevezte el Vajdát, ami nemcsak a vers szép hasonlatá­ra utal, hanem kifejezi a költő nagyságát is. Privát életének kudarcai, kese­rű tapasztalatai a filozofikus köl­tészet felé fordították. Aki saját életét nem tudja megoldani, sok­szor talán menekülésképpen is az emberiség, sőt az egész uni­verzum nagy kérdéseivel kezd foglalkozni. Mi az élet értelme, milyen törvények mozgatják a vi­lágmindenséget? Ezek a kérdések nem fájdalmasak a szívnek, nem szaggatják a lelki sebeket. Ennek a filozofikus költészetnek és Vaj­da egész életművének egyik ki­emelkedő alkotása Az üstökös is, amelyet itt, a Tompa utcai ház­ban írt 1882-ben. Közvetlen ap­ropóját az adta, hogy - amint a korbeli újságok beszámoltak róla - 1881-ben egy Magyarországról is látható üstökös száguldott el a Föld mellett. Az égi jelenség Vaj­dát a hozzá hasonló, öntörvényű emberek társtalanságára, bol­dogtalanságára emlékezteti. Annál is inkább, mert épp ek­kortájt kellett újabb szerelmi csalódást átélnie. Mintha keres­né magának a bajt, ötvenhárom éves korában, 1880-ban felesé­gül vesz egy húszéves lányt, akit a Duna-korzón ismert meg. Mit mondjunk, nem éltek túl jól. És feltehetőleg nemcsak azért, mert a bájos Bartos Rózácskáról kide­rült, hogy prostituált volt, és az is maradt házasságában is. De a megkeseredett, jól begyakorolt magányához ragaszkodó, öre­gedő agglegénnyel se lehetett könnyű. Vajda talán épp a válási hercehurca idején költözött az ek­koriban kiépülő Tompa utca 13. számú házának egyik első emele­ti lakásába. Ferencz Zsuzsa Készüljön föl a nagy leleplezésre! Kivételes színházi esemény lesz az új musical A Pinceszínház meghívására Ma­gyarországra látogat egy nemrég bemutatott, sikeres londoni musi­cal az eredeti angol szereposztás­sal. Attól lesz kivételes, hogy ez a produkció magyar alkotók munkája. A Színművészeti Egyetem felkérésé­re írta a három magyar szerző a musi­calt 2008-ban, majd kezükbe vették sorsukat, és elkészítették a kibőví­tett nagyszínpadi angol változatot, és egy év megfeszített munkája nyomán a londoni Courtyard Színház színpa­dán be is mutatták a Better Than Sex című musicalkomédiát. Fekete Linda tavaly végezett a Színművészeti Egyetemen, ahol a darab első változatában nagy sikert aratott. Később a magyar nagyközönség a Casting minden című filmben ismerhette meg. Az angol változat rendezőjének meghívására Londonba repült, hogy a brit stábbal dolgozzon és próbáljon, és a magyarorszá­gi előadásokon eljátssza eredeti szerepét, igaz, most angolul. Az áldokumentum-musical féligazságokból és kitalációkból szőtt, vádaskodásokkal ízesített, Jakab király - Timi Charles-Fadipe zenével, kiszivárogtatásokkal és erotikával fűszerezett poli­tikai felforgatás. Amikor Jakab skót király elnyeri Anglia trón­ját is, szembesülnie kell az an­golok gyűlöletével és a Lordok Házának makacs ellenállásával. A skót király határtalan költe­kezése miatt a kassza üres, de a parlament hajthatatlan: nem ad pénzt. Ekkor Jakab és hű titkos ügynöke, valamint bel­ső tanácsadója, Lady Domina fondorlatos cselt eszelnek ki: merényletet terveznek a király ellen, és így felébresztik a nép sajnálatát, de ami ennél is fon­tosabb, jó ürügyet találnak arra, hogy a királyellenes nagyurakat a Towerba vethessék. Lady Dominának és Jakab királynak nem elég, hogy a merényletet Guy Fawkesra, az olasz bevándorló kommunistá­ra kenik, de felbujtónak állítják be a velejéig konzervatív Lord Mammont, a király legerősebb ellenfelét, aki épp arra készül, hogy kincstárnokká válasz­tatja magát másnap, így téve lehetetlenné a király helyze­tét. Domina partira hívja Lord Mammont, és Camparitól foly­ton bódult nejét londoni házá­ba, ahol hű szolgái, Servina, a bérgyilkos cselédlány és Butler, a hamiskártyás szolga gondoskodnak róla, hogy a há­zat ne hagyják el este, és a me­rénylet másnapján alibi nélkül álljanak vádlóik elé. Minden a tervek szerint ha­lad, míg föl nem bukkan Hootie van Ficken, az import német kurtizán és végül Shylock, a csődbe ment uzsorás. (-)

Next

/
Thumbnails
Contents