Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-25 / 11. szám

4 KULTÚRA Ferencváros 2010. június 25. MOZISAROK Drágán add a rétedet Úgy tűnik, a családi vígjátékokkal nem lehet hibázni, ami az adott produktum sikerét (de nem a szín­vonalát) jelenti. Hollywood renge­teg olyan filmest foglalkoztat, akik pontosan tudják, mitől lesz mű­ködőképes egy-egy családi móka. Roger Kumble rendező neve azon­ban kicsit kilóg a sorból, ugyanis első filmje egy thriller, a Kegyetlen játékok volt, majd az Édes kis sem­miség című komédia elkészítése során találta meg a számára iga­zán megfelelő műfajt. A Drágán add a rétedet telje­sen ártalmatlan, szórakoztató, ráadásul kifejezetten tanulsá­gos vígjáték. A történet közép­pontjában egy meglehetősen kapzsi, profitorientált építé­si vállalkozó, bizonyos Dán Sanders áll (Brendan Fraser önfeledten komédiázik), aki családjával egy isten háta mö­götti gyönyörű helyre költö­zik, ahol autópályák, továbbá bevásárló- és üdülőközpontok építési projektjeit kell felügyel­nie. A probléma csak annyi, hogy a gigantikus beruházás a vadregényes tájon komoly változásokat, nevezetesen er­dőirtást és egyéb, az ökoszisz­témába belerondító pusztítást eredményezne. Azonban a környéken élő állatkák össze­fognak, és a létező legváltoza­tosabb és legszórakoztatóbb módon elkezdik pokollá vál­toztatni Sanders életét. A mo­sómedvék, mókusok, borzok, macik, vidrák, mormoták stb. összehangolt akciói ráadásul olyannyira profin kiterveltek, hogy Sanders képtelen bárki­nek is bebizonyítani: az erdő­lakók fogtak össze ellene, és az építkezés szabotálása is a sok­sok szimpatikus, bundás és tol­las jószágnak köszönhető. Kumble igazi bravúrja, hogy az állatszereplők nem számítógéppel előállított di­gitális kreálmányok, hanem va­lódi négylábúak és szárnyasok. A filmben szereplő vidám je­leneteiket pedig nem kikény­szeríttették belőlük, hanem hozzájuk igazították a szituá­ciókat, tehát az idomárok nem dirigálták, csupán - egy-két be­tanított mutatvány kivételével - felügyelték az improvizáció­kat. Ennek a rendezői koncep­ciónak azonban ára volt, hiszen temérdek időt felemésztő és nagyon sok türelmet igénylő forgatási munkálatnak néztek elébe a stábtagok. Erre így em­lékszik vissza Keith Goldberg producer: „A forgatás során rengeteg állatszereplős jelene­tet vettünk fel. Nagyjából 20 perc rögzített anyagból végül 5-6 másodpercet tudtunk fel­használni.” A másik lelemény, hogy az állatkák nem beszélnek, hanem kiváló csapatmunkában, egy­mást szavak nélkül is megértve partizánkodnak. A filmkészítők tudták, hogy ennek az elképze­lésnek a megvalósításához iga­zi filmes állatszakértőre lesz szükség. Ken Biggs - aki csapa­tával eddig több mint hatvan állatszereplős filmben műkö­dött közre - igencsak megle­pődött, amikor először olvasta a Drágán add a rétedet forga­tókönyvét: „Biztos voltam ben­ne, hogy egy animációs film forgatókönyve van a kezem­ben. Aztán kiderült, hogy ez másmilyen film lesz, mint ami­hez korábban hozzászoktunk. A filmekben mindig beszélő állatok szerepelnek, ebben a moziban viszont mindent csi­nálnak, de nem szólalnak meg. Ennek köszönhetően a történet nem rugaszkodik el annyira a valóságtól, viszont jócskán bo­nyolítja a feladatot.” Kumble további érdeme, hogy a film nemcsak vidám szituációk so­kaságát tartalmazó, kacagtató vígjáték, hanem a környezettu­datosság jegyében elkészített mókás tanmese is, amelyen kicsik és nagyok egyaránt re­mekül szórakoznak majd, és természetesen Sanders konst­ruktív személyiségfejlődése, valamint a hepiend egyaránt garantált. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon a stábtagok meny­nyire vették komolyan a nap­jainkra sajnos már elcsépelt fogalommá vált környezettu­datosságot. A forgatás után egy nonprofit szervezet segít­ségével a film elkészítése során keletkezett összes hulladékot és feleslegessé vált ilyen-olyan anyagokat újrahasznosították. Ez követendő példaként szol­gálhat mindenkinek. Cs. D PÉCS 2010INFOPONT Új szolgáltatással bővült a Ferencvárosi Művelődési Központ tevékeny­sége. A Haller utcai épület földszinti aulájában várjuk mindazokat, akik tájékozódni és válogatni szeretnének a Pécs Európa Kulturális Fővá­rosa programajánlataiból. PÉCS 2010 INFOPONT néven működő szolgáltatásunk hétköznapokon mindennap 14.00 és 19.00 óra között tart nyitva, kedd kivételével, amikor is későbbi nyitva tartással, 15.00 és 21.00 óra között várjuk érdeklődő vendégeinket. A programokról nemcsak érdeklődni lehet, de megrendelhetik, és elő­vételben megkérjük és megigényeljük jegyeiket is. Várjuk szíves érdek­lődésüket és megkeresésüket. Zubornyák Zoltán igazgató Új tervek, új programok a Stúdió K Színházban Színészek is fognak tanítani az iskolákban Hat új bemutatóra készül a Stúdió K Színház a jövő évadban, ebből kettő gyerekelőadás lesz. Színházon kí­vüli programokat is terveznek, ok­tatási feladatokat is vállalnak majd kerületi iskolákban is. Új feladataik­ról és terveikről beszélgettünk Fodor Tamással, a színház alapító igazga­tójával.- Gratulálok! A Rettentő görög vitéz megint első díjat nyert, ezúttal a Kaposvári Gyermek­színházi Biennálén. A Stúdió K elsődleges feladatának tartja a jövő felnőtt közönségének felne­velését. Hogyan haladnak tovább ezen az úton?- Két új, gyerekeknek szóló darabot mutatunk be, az óvodá­soknak elkészült A Kíváncsi kis- elefánt a Kipling-mese nyomán, Mikulásra kész lesz A sünteknős, a nagyobbaknak pedig Alekszej Tolsztoj Aranykulcsocska című me­séjét adjuk elő a szokásos nagy­méretű, színészek által mozgatott bábokkal. A Kipling-meséket szí­vesen kivisszük az óvodákba is, a Csipkerózsikát, a Diótörőt és a Ret­tentő görög vitézt meg várnák az iskolák, de ez utóbbiakkal inkább a Ráday utcában maradunk.- Miért?- Én a színházi körülményeket szeretem. A gyerekek ismerjék meg a színház légkörét, érez­zék hangulatát. Nekem fontos a néző és a játéktér kapcsolata, a lépcsős, amfiteátrum-szerű né­zőtér is, és ezt nem mindenhol lehet megvalósítani. Fontosnak tartom azt is, hogy a gyerekek a szüleikkel jöjjenek a színház­ba, közösen éljék át az élményt. Ráadásul a gyerekét kísérő szü­lőből lehet a felnőttelőadásaink közönsége.- Mit jelent akkor a „kimoz­dulás”?- A művészek, művésze­ti intézmények és az iskolák együttműködéséről van szó. Ez támogatott európai program, | amelyet a Ferencvárosban is T meghirdettek. A Stúdió K hat, § részben hátrányos helyzetű ál- ^ talános iskolával - ebből kettő a Ferencvárosban van - kötött szerződést. Színészetet fogunk tanítani: beszédet, éneket, moz­gást, helyzetgyakorlatokat és sok mást. Afféle mozgó színhá­zat képzeljünk el, amely beépül az iskolai oktatásba. Az azonban látszik, hogy nem lesz könnyű összehangolni az iskolák igényeit és a művészeti intézmények el­képzeléseit. Mi mindenesetre felkészítjük a színészeinket erre az új, szokatlan feladatra.- A színházban milyen új fel­adatokra készülnek?- Folytatódik Tamási Zol­tán „pokoli” színháza, most egy híres-hírhedt regényből, a Lady Chatterley szeretőjéből készít kamaradarabot, szerel- miháromszög-történet az ön- feláldozásról. Folytatjuk azt a Stief Magda és Darvay Nagy Adrienne a könyvbemutatón A csodát magában hordja Darvay Nagy Adrienne könyvbemutatója Újabb kötettel gazdagodott az erdélyi Korunk Kiadó 2004 óta megjelenő szín­háztörténeti könyvsorozata, a Prospero. Június 4-én délután, a Stúdió K Színház­ban mutatták be Darvay Nagy Adrienne Stief Magda című beszélgetőkönyvét, amely a színésznő kalandos pályafutá­sába nyújt betekintést.- Mindig újra lehet kezdem - fog­lalta össze egy mondatban a kö­tet mondanivalóját Balázs Imre József, a Korunk Kiadó felelős szerkesztője a könyvbemutató elején. - Az elmélyült beszélge­tésből többek között kiderül, mi­lyen kihívásokkal és szépségekkel jár ugyanazt a szerepet más kör­nyezetben, más nyelven eljátsza­ni, mint ahogyan a végére az is kirajzolódik: egy színésznek fő hivatása mellett nemegyszer kell mással foglalkoznia a színfalak mögött, kiváltképp, ha egy nyu­gat-európai alternatív színház tagja - tette hozzá. A bemutatón felszólalt Demény Péter, a Prospero-sorozat szerkesz­tője is. Köszöntőjében Darvayt Wagnerhez, Stief Magdát pedig Goethéhez hasonlította.-Vannak totális művészek - fo­galmazott Demény -, mint Wag­ner, és valahogy Darvay Nagy Adrienne-t is hasonlóan képze­lem. Egy makulátlan kéziratot kaptunk tőle, egyértelmű, hogy a színházi világban éppoly ott­honosan mozog, mint az írásban, újságírásban - méltatta az írónőt.- Stief Magdát pedig azért sze­retném Goethével összekapcsol­ni, mert az interjú végén arról beszél: sokszor szegődött mellé a szerencse. Azt gondolom azon­ban, miképpen Goethe is, hogy a szerencse csak azoknak ada­tik meg, akik eleve tehetségesek. Babits Mihály is valami hasonló­ra gondolhatott, amikor azt írta: „Nem szánom én az ostobát / ki­nek üres a mennyek boltja: / ki méltó látni a csodát / az a csodát magában hordja” - zárta le gon­dolatait az idézettel. Ezt követően az írónő elárult né­hány műhelytitkot a könyv kelet­kezéséről. Mint mondta, valóban szerelme az írás és a színház, ám e kötet megírása különösen sok örö­met okozott számára.- Magdával a Kolozsvári Szín­házban találkoztunk először, és nagyon szép barátság alakult ki közöttünk. Csodálatosak vol­tak a beszélgetések, rengeteget tanultam belőlük, nemcsak a szakmáról, hanem az életről is- mondta az írónő, akinek ez a tizenkettedik könyve. Stief Magda mindezek után már csak meghatódottságának adott hangot.- Igazán nagy megtiszteltetés számomra, hogy a rólam szóló könyv bemutatóján lehetek, az J pedig külön örömmel tölt el, hogy “ mindez ebben a kedves kis szín- f házban történik - mondta a szí- 55 nésznő. Benke Hunor „Én a színházi körülményeket szeretem, nekem fontos a néző és a játéktér kapcsolata” gondolati vonalat is, amelyet A Danton-ügy, a Téboly Thé- bában, korábban A Zöld Kakadu képviselt. Ezeknek az előadá­soknak a politika a tárgya, il­letve a homo politicus, aki részt vesz a társadalom formálásá­ban. A társadalmi szerepek, az együttműködés, a legitimáció, a kormányzás kérdése áll e dara­bok középpontjában. Ebbe a sor­ba illeszkedik Mrozek A próféták című abszurd komédiája, ame­lyet Vékes Csaba rendez. Ren­dezési lehetőséget kap Nagypál Gábor és Mezei Kinga is, akik korábban, a szabadkai színház­ban már bizonyították képessé­geiket. Nagypál egy vajdasági költő, Danyi Zoltán verses alap­szövegére épülő improvizációs játékot fog rendezni öt férfi­ról, akik elrontották az életü­ket. Mezei Kinga, aki a Ringatót is vezeti a Stúdió K-ban, Csáth Géza novelláiból összeállított darabbal készül első Ráday ut­cai rendezésére.-A Danton-ügy díjnyertes ren­dezője, Koltai M. Gábor is kap feladatot?- Igen, de még nem dőlt el, mit fog rendezni. A Danton-ügy egyébként a Főváros Díját kapta a legjobb rendezésért, és Kuna Károly (Robespierre) a legjobb színészi alakításért. Magam is ezt tartom az elmúlt évad leg­fontosabb előadásának a Stúdió K-ban. Előadógárdája igazi tár­sulattá forrt össze a közös mun­ka során. Ferencz Zsuzsa A Messiás Templomi koncerttel nyílt meg a FEFE Június 11-én a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplomban Händel Messiás című oratóriumának előadásával kezdődött el az idei Fe­rencvárosi Fesztivál. Az eseményen részt vett és a fesztivált megnyitot­ta Gegesy Ferenc polgármester és Szabón Gábor atya. Már hagyomány, hogy a ferenc­városi nyári szabadtéri játékokat a Bakáts téri templomban ren­dezett koncertekkel nyitják meg. Ezek az előadások ingyenesek, ez Zubornyák Zoltán fesztivál­igazgató számára elvi kérdés. Elsősorban a környék, a kerület lakóit kívánják megajándékozni ezzel, de a program bizonyára távolabbi vidékekről is idecsalta most a zenekedvelőket. Ugyanis ritkán hallható, mére­teiben is páratlan remekművet, Händel Messiás című monumen­tális drámai oratóriumát tűzték műsorra. Két alkalommal is, hogy aki a pénteki előadást elmulasz­totta, az vasárnap pótolhassa. Esetleg - volt ilyen is - kétszer is meghallgassa. A művet a Duna Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Kórus és a szólisták -Bakonyi Ani­kó, Várhelyi Eva, Megyesi Schwartz Lúcia, Mukk József, Jekl László - adták elő, Cser Miklós vezényle­tével. Szombaton Fassang László orgonaművész adott koncertet Bach, Kerll és Mozart orgonamű­veiből, illetve izgalmas improvi­zációkat megadott témára. A Messiás az egyetemes zene- irodalom egyik legnagyobb alko­tása, amelynek „szövegkönyve” az Ószövetségből merít. Händel 1742-ben komponálta az erede­tileg háromórás művet, amely­nek üzenete egyetemes érvényű, az emberiség megváltójának el­jövetelét várja és ünnepli. Olyan megrendítő és felemelő zene, hogy állítólag a híres Hallelu- ja-kórust maga György király is felállva hallgatta annak idején. A Messiás a Bakáts téren „csak” kétórás volt ugyan, de így is kel­lőképpen nagy hatású. A kó­rus úgy zengett, ahogy csak itt tud, ezt a hangzást semmilyen hangversenyteremben nem le­het előállítani. Hatása alól senki sem vonhatta ki magát. A ha­tártalanul áradó muzsika hatá­sára átérezhettük azt, hogy mi, emberek, vallásosak és vallás­talanok, hívők és hitetlenek, zsi­dók, keresztények, mindenféle gyökerűek meg gyökértelenek, különböző szokású, kötődé­sű, világszemléletű népek, ma­gyarok és nem magyarok végső soron egyek vagyunk, az embe­riség része vagyunk. És ránk is fért most ez az emelkedettség, Händel szárnyaló reménye és hite, hogy kell legyen valamifé­le megváltás, valami kegyelem az emberiség számára. Köszönjük ezt ennek a nagy muzsikusnak és zenéje avatott tolmácsolóinak (a kórus mellett különösen a szoprán szólamát éneklő, selymes torkú Bakonyi Anikónak). Szépen indult a Fe­rencvárosi Fesztivál. (F. Zs.) A fesztivál megnyitóján Zubornyák Zoltán, Gegesy Ferenc és Szabón Gábor l

Next

/
Thumbnails
Contents