Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-25 / 11. szám

Ferencváros 2010. június 25 . KOZELET 3 _ FOGADÓÓRA „Aggódom a József Attila-lakótelepért” Dr. Bodó Márton képviselő fogadóóráján jártunk A legutóbbi testületi ülésen több ja­vaslat is érkezett tőle, a Fidesz fe­rencvárosi szervezetének József Attila-lakótelepért felelős alelnöke- ként az itt élők körülményeinek job­bá tételéért dolgozik. Bodó Márton listás képviselőként második ciklu­sát tölti a testületben, fogadóóráján elsősorban a legutóbb benyújtott előterjesztéseiről kérdeztük.- A június 2-ai tanácskozáson zárt ajtók mögött tárgyaltak a József Attila-lakótelepet határo­ló vékony erdősávról. Mit tartal­mazott az előterjesztés, és milyen döntés született?- Régen felmerült már, hogy kezdeni kellene valamit az Epreserdő utca és a 3-as villa­mos vonala közt húzódó zöld területtel, amely jelenleg álla­mi tulajdonban van, a kezelő­je pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. Alapvető probléma, hogy a ke­zelő nem tudja rendszeresen karbantartani ezt a vékony er- dősávot, amely ráadásul csak papíron része az erdőgazdálko­dásnak. Az önkormányzat azon­ban a lakótelepen élők javára tudná hasznosítani: épülhetne itt dombgarázs vagy akár par­koló, de felmerült a Csengettyű utcai kutyafuttató idetelepíté­sének ötlete is. Az erdőgazdál­kodásról szóló törvény azonban kimondja, hogy egy erdőnek nyilvánított területet csak ak­,.Bárminemű változtatást csakis a civilek, az itt élők bevonásával tudok elképzelni” kor lehet kivonni onnan, ha cserébe ugyanakkora területen erdőt telepítünk. Ezért kezde­ményeztem, hogy a kiserdőben lévő egyharmados tulajdonré­szünket átadnánk az államnak, ily módon pedig egy egysze­rű tulajdoncsere révén, külön költségek nélkül mindannyian jól járnánk. Egyelőre az új kor­mányzat miatt nem tudni, hogy hová fog tartozni a vagyon­gazdálkodás, ezért bizonyta­lan, hogy mikor történhet meg a csere. A testületi döntés min­denesetre megszületett erről.- Szintén az ön neve alatt szerepelt a járművek elhelyezé­séről szóló rendelet módosító javaslata. Az autók növekvő szá­ma fővárosszerte egyre komo­lyabb gondot okoz, ez a legutóbb kifüggesztésre javasolt előter­jesztés hogyan orvosolná a prob­lémát?- A jelenleg érvényben lévő rendeletünk szerint ha valaki új épületet húz fel, vagy akár egy meglévőt bővít, kötelezően gondoskodnia kell a parkoló­hely bővítéséről is, elsősorban a saját telkén. Ha azonban ezt nem tudja megtenni, akkor a parkolóalapba történő befize­téssel megválthatja a bővítést, amiből az önkormányzat hoz létre új parkolóhelyet. Arról viszont nem szólt a rendelet, hogy az önkormányzatnak ezt hol kell megtennie. Magyarán elképzelhető, hogy egy Bel- ső-Ferencvárosban megvál­tott hely helyett a lakótelepen alakít ki az önkormányzat új parkolót. Az első fordulóban elfogadott módosítás - ame­lyet a következő testületi ülé­sig a városfejlesztési bizottság is megtárgyal - rendelkezik arról, hogy a jövőben csak akkor lehessen parkolóhelyet megváltani, ha az ötszáz mé­teres körzetben kialakítható a zöld terület sérelme nélkül. Emellett szigorodik a megvált­ható helyek száma is: a létesí­tendő parkolóknak csupán a 15 százalékát lehetne ily mó­don megvásárolni.- A József Attila-lakótelepért felelős alelnökként hogyan lát­ja: melyek azok a gondok itt, amelyeket mielőbb fel kéne szá­molni?- Ha már az előbb a par­kolásról volt szó, akkor ezt a lakótelepre vonatkozóan külö­nösen kiemelném. Nemcsak a hely kevés, hanem véleményem szerint számos helyen rosszul vannak kialakítva a parkolók, sok a tilosban várakozó autós is, emiatt újra kéne gondolni az egész rendszert. Még mindig az autóknál maradva: csillapítani kéne az átmenő forgalmat, mert jelenleg nagyon sokan, akik az autópályáról érkeznek, a lakó­telepen keresztül közelítik meg az Üllői utat. Ezt jól megfontolt terelésekkel ki lehetne küszö­bölni. Fontos azonban, hogy bárminemű változtatást csak­is a civilek, az itt élők bevoná­sával tudok elképzelni. Ott van továbbá a kiserdő sorsa: bár az elmúlt években számos törekvés volt arra, hogy a lakótelepiek újra felfedezzék és használják ezt az értékes zöldövezetet, ez mind a mai napig nem való­sult meg igazán. A két éve ki­telepített hajléktalanok közül néhányan visszaköltöztek, emi­att sokan félnek kimenni. Van­nak azonban előremutató jelek: a tornapályát társadalmi ösz- szefogással, javarészt céges felajánlásokból nemrégiben felújítottuk, és a Pilisi Parkerdő partner lenne egy biciklipálya kialakításában az elköltözte­tett játszótér területén. Ösz- szességében azonban azt kell mondanom, hogy aggódom a lakótelepért, ami részint abból fakad, hogy kevés az egyezte­tés a lakókkal, másrészt pedig nem minden döntés születik szakmailag megalapozottan.- Tudna erre példát mondani?- Legutóbb egy társasházi felújítás során derültek ki visz- szásságok. A lakóközösség a gázvezetékek cseréjére pályá­zott, a részönkormányzattól egymillió forintot kaptak erre, ám amikor elkezdődött a mun­ka, még sem a szakvélemény, sem a Fővárosi Gázmüvektől jóváhagyott terv nem állt ren­delkezésre. Ez ügyben egyéb­ként beadvánnyal fordultunk a városfejlesztési bizottsághoz, remélhetőleg a napokban tár­gyalnak róla. Sajnos feltételez­hető, hogy sok hasonló döntés született szakmai hozzájárulás nélkül. Benke Hunor Gyűjtőcsatornák épülnek Kellemetlenség mindenkinek A csepeli szennyvíztisztító telep építésénél megmaradt anyagi for­rásokból fektetnek le városszer­te úgynevezett tehermentesítő gyűjtőcsatornákat, többek között Ferencvárosban is, a Vágóhíd ut­cában és a Thaly Kálmán utcában, amelyek jelentős közlekedési aka­dályokat képeznek. A Vágóhíd utcai csatornaépítés során hol itt, hol ott túrják fel az utat, az autósok már nem is tud­ják követni a napi változásokat. ló munkálatok közel felénél -, a Fővárosi Önkormányzat a tendert sajtolásos technológiára írta ki. A Vágóhíd utcában a csatorna megépült, jelenleg a tisztítóak­nák kialakítása, valamint az új csatorna Üllői úti gyűjtőcsatorná­ra csatlakozó műtárgyának építé­se folyik. A Thaly Kálmán utcában nyílt feltárással folyik a kivitele­zés, mindkét munka befejezése július végére várható. Lapunk az úttest helyreállí­tására is rákérdezett. Az új te­A Vágóhíd utcában végéhez közelednek a munkálatok Az okot firtató kérdésünkre az ÉlőDuna projekt kommunikáció­jáért felelős Double Decker PR- ügynökségtől Sipos Péter válaszolt. Nagyvárosokban előszeretettel a kitakarás nélküli, sajtolásos tech­nológiával építenek közműveket. Ennek lényege, hogy az útburkola­tot nem kell az építendő csatorna teljes nyomvonalán megbontani - szemben a nyílt feltárásos kivi­telezéssel -, így a munkálatok a forgalmat kevésbé zavarják, és az útburkolat helyreállításával járó költségeket is csökkenteni lehet. A pontszerű burkolatbontásokat az indító és fogadó aknáknál végzik, amelyekbe a sajtolóberendezést te­lepítik, illetve a munka végeztével kiemelik. Közbenső aknákat ott lé­tesítenek, ahol a sajtolóberendezés valamilyen okból - például a ta­lajszerkezet előre nem látható vál­tozásai miatt - elakad. Ahol csak lehetséges volt - a városszerte zaj­hermentesítő gyűjtőcsatornák építése az Európai Unió Kohéziós Alapjának 65 százalékos támoga­tásával valósul meg, amelynél az útburkolat teljes szélességű hely­reállítása nem finanszírozható. A sajtolásos szakaszoknál az ak­nák helyén állítják helyre a burko­latot, míg a nyílt feltárással épült csatornák esetében a munkála­tokkal érintett sávot aszfaltozzák újra. A Dandár utcában - ahol a csatornaépítés és az úttest kifol­tozása már megtörtént - nemré­giben beszakadt az útburkolat, s egy ideig a Ferenc-busz sem köz­lekedett, ami felveti azt a kér­dést, hogy kellő gondossággal végezték-e a burkolat helyreál­lítását. A válasz azért nem ad­ható meg egyértelműen, mert a hibát okozhatta - mint az ország számos más helyén - a rend­kívüli, csapadékos időjárás is. Krivánszky Árpád A Kerekerdő „lakói” összefogtak A gyerekek nemcsak a gyűjtésben, a teherautóra pakolásban is segítettek Június elején nyolc megyében volt érvényben a kormány által kihirde­tett árvízi veszélyhelyzet. Ekkor az ország 12 megyéjében 265 telepü­lésen védekeztek az ár ellen, több mint 23 ezren. Kitelepítettekről, összedőlt házakról, hidakról, ha­lálos áldozatokról szólnak a hírek hetek óta. És még nincs vége, úgy tűnik, továbbra is a „víz az úr". Nem hagyta közömbösen a hír a Kerekerdő Óvoda munkatár­sait és az óvodába járó gyere­kek szüleit sem. Kis kerületi közösségünk elhatározta, se­gít az árvízkárosultakon. Mi­után két település, Felsőzsolca és Edelény önkormányzatá­val felvették a kapcsolatot, és megtudakolták, hogy mire is van szükségük, gyűjtést szer­veztek, és rövid idő elteltével, mintegy két hét alatt, már ösz- sze is állították segélycsomag­jaikat, egy-egy kisteherautóra való élelmiszert és ruhát. Június 10-én Felsőzsolcára juttattak el egy ponyvás kiste­herautóval ruhákat, amelyeket az óvoda dolgozói és ismerő­sei gyűjtöttek össze, majd egy hét elteltével Edelénybe vittek tartós élelmiszert, tisztítószert, fertőtlenítőszert, amelyeket az óvodába járó gyermekek csa­ládjai és az óvoda dolgozói adományoztak. A két szállít­mányt az óvoda vezetői és két dolgozója kísérte az átadásig. Edelényben maga a polgármes­ter, Molnár Oszkár fogadta a küldöttséget, személyesen kö­szönve meg a segítséget. V R Szállodák épülnek a történeti városrészekben Az új épületek melletti környezet is rendezetté válik Ahol a víz az úr loda létesül, amelynek még nincs kiválasztva az üzemeltetője, de előrehaladott állapotban van az előkészítése. Az önkormányzat szeretné, ha a Csarnok tér fel­újításához kapcsolódva ez a be­ruházás is elkészülne, és a tér végre-valahára rendeződhetne. Szintén 4-5 csillagos szál­ló létesül az Üllői út 27.-ben, a Markusovszky parkkal hatá­ros sarokingatlanon. Az erede­ti elképzelést nem fogadta el a Központi Tervtanács, azonban a befektető által felkért építész- irodák közül Vadász Bence által már e grémium számára is el­fogadható terv született a 200 szobás, a szomszéd épület csúf tűzfalát majdan eltakaró épület­re. Jogerős az építési engedély, az utolsó simításokat végzik a kiviteli terveken, a befektetőnek szándékában áll minél előbb kezdeni az építkezést. Júliustól itt az érdemi park­építési munkálatok is elkez-j dődnek, s ősz végére várhatóan be is fejeződnek. A szálloda- építéssel szomszédos parkrész és a téren található parkoló te­rülete majd a második ütem­ben újul meg. Krivánszky Árpád Belső- és Középső-Ferencváros re­habilitációs területén jócskán visz- szaesett a lakásépítés, részben a gazdasági válság, másrészt a ren­delkezésre álló telkek egyre kisebb száma miatt. Közben a befektetők fi­gyelme fokozottan ráirányult a szál­lodaépítkezésekre. Szintén a Lónyay utcában ta­láljuk a BÁV Zálogház gyönyörű épületét, amelyet egy spanyol befektető vásárolt meg, s ala­kít több ütemben 4-5 csillagos szállodává. Az építési engedély folyamatban van, a tervek el­készültek, az utolsó egyezteté­sek folynak, valószínűsíthető az első ütemnél a jövő évi kezdés. A Csarnok téren az önkor­mányzat értékesítette az elektro­mos művek alállomása előtti új építési telket. Itt egy kisebb szál­Korábban lapunk már írt arról, hogy tíznél is több szálloda ter­veit dédelgették Ferencváros- szerte a befektetők, most ezek közül a várhatóan leghamarabb megvalósuló projektekről kérdez­te lapunk dr. Sersliné Kocsi Margi- tot, Ferencváros főépítészét. A környék lakói meglepve ta­pasztalhatták, hogy a Lónyay utca 38.-ban a volt Pénzintéze­ti Központ épületét ripsz-ropsz elbontották, s el is tüntették a hatalmas törmelékhalmot. Az építési hulladékot környezettuda­tos módon átvevőhelyekre viszik, ahol kivonják belőlük, majd vég­leges lerakóba szállítják az ártal­mas összetevőket, a többit pedig kőtörőgépekkel feldolgozzák, és például töltőanyagként útalapba rakják. Itt középkategóriás, a fia­talok igényeire alakított Holiday Inn Express*** szálloda épül, va­lószínűleg már idén elkezdik. A Lónyay utca 38.-ban a gepek egyik pillanatról a másikra eltüntettek a korábbi épületnek még a nyomait is

Next

/
Thumbnails
Contents