Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-11-23 / 20. szám

Ferencváros 2009. november 23. TECHNIKA 9 A 21. század televíziói Digitális ablak a világra Akár mobiltelefonon is élvezhetjük a digitális televizió-műsort A televíziók fejlődésében talán csak a televízió feltalálása tekinthető akkora áttörésnek, mint amekkora változás­nak az elmúlt néhány évben lehetnek tanúi a technika iránt érdeklődők. A mai televíziók már csak nyomokban hasonlítanak az alig tíz éve még szin­te egyeduralkodó katódsugárcsöves ké­szülékekre, amelyek 1935 óta vitték az otthonokba a képi világot. Ahogy a világ legjelentősebb találmá­nyaiban szinte minden esetben, a te­levízióban is „benne van a keze” egy honfitársunknak. Tihanyi Kálmán volt az, aki a katódsugárcsöves televízió ősét 1924-ben megalkotta, de egy másik ma­gyar, Mihály Dénes is sikereket ért el 1933-ban, forgótükrös vevőkészüléké­vel, de a Telehor feledésbe merült. Az első rendszeres televíziós sugárzás végül 1935-ben, Németországban indult el, Telefunken néven, és a 20. század végé­re a legnagyobb hatású tömegmédium­má vált szerte a világon. A hagyományos televízió lelke, a kép­alkotó katódsugárcső, bár folyamatosan fejődött, akárcsak a televíziók elektroni­kája, a közelmúltig erősen tartotta ma­gát. A fejlődés kiemelkedő lépcsőfoka volt a színes készülékek megjelenése, de ezután sokáig nem történt komoly elő­relépés, a hangsúlyt a gyártók a kép­minőség javítására helyezték, de a kép felbontása nem változott. Nagy felbontású televíziózás A nagy felbontású (HDTV) műsorszó­rás és az ilyen műsorokat közvetíteni képes készülékek elképzelése már a het­venes évek derekán körvonalazódott, ké­szültek is tervek és prototípusok, akkor még analóg megoldással. A kilencvenes években azután teret nyert a digitalizá­lás, és ez új lendületet adott a fejleszté­seknek, hiszen a videolemez, majd a DVD megjelenésével már a jó minőségű (bár még nem valódi nagy felbontású) műsor is elérhetővé vált, mert a rendszeres ha­sonló minőségű televíziós műsorszórás beindulása a televíziók fejlődésénél las­súbb folyamatnak bizonyult. A mai televíziók legfeltűnőbb jelleg­zetessége a kép oldalainak megválto­zott aránya, ami már szerepelt az első HDTV-tervekben is, mivel a 16 : 9 arány a mozifilmekhez hasonló élményt kínál, és jobban megfelel az emberi szem látó­szögének is. A korszerű televíziók méret­ben is növekedtek, ma már általánosnak mondható az 1 méter körüli képátló, de extrém esetben 2-3 méteres képernyővel is találkozhatunk. A hangsúly a kép minőségén A látható tulajdonságoknál azonban fontosabbak a televíziók belső képessé­gei, amelyek a gyártási technológiától is függnek. A hagyományos készülékek mára háttérbe szorultak, helyüket átvet­ték a plazma- (PDP) és folyadékkristályos (LCD) televíziók, és ma már komoly jövőt jósolnak az OLED-technológiának is. A képminőség javítása azonban tovább­ra is folyamatos igény. Korábban a kép- frissítés alkalmazkodott a hálózati áram frekvenciájához, de a digitális áramkörök sokkal nagyobb képfrissítési frekvenciát is lehetővé tettek, ami számottevő javu­lást eredményezett, például a kép vil­lódzásában és a gyors mozgás közbeni elmosódás kiküszöbölésében, de így szi­mulálható a mozifilm vetítési sebessége is. Az elektronika felügyeli a kontrasztot, a sötét és világos háttérben is megtalál­ható részleteket és egy sor más paramé­tert, amitől gyakran érezhetjük úgy mint ha egy nyitott ablakon tekintetnénk ki a világra. A képminőség-javításban döntő szerepe van a felbontásnak, a Full HD televíziók 1080 képsorban 1920 kép­pontot jelenítenek meg soronként, ami akár egy fűszálat is jól megkülönböztet- hetővé tesz a képernyőn. A televízió és a világ kapcsolata Mit sem ér a legjobb televízió, ha nincs megfelelő minőségű műsor. A digitális sugárzás kiküszöböl minden zavart, amit a jel „összeszedhet”, amíg televíziónkhoz ér, de a képjavító áramkörök is sokat ja­vítanak az analóg műsorokon is. A külső eszközök csatlakoztatására számos lehe­tőség adott, azonban vásárláskor figye­lembe kell vennünk, hogy a készülékek általában nem tartalmazzák az összes ismert lehetőséget. Az EuroSCART, a kompozit-, komponens- és S-Video mel­lett a HDMI- és a DVI-csatlakozások ma még kevésbé ismertek, főképp azoknak, akiknek még hagyományos televí­ziójuk van, de a jövő egyértelműen a HDMI-é. A televízióba épített tuner is többféle lehet. Az FM (VHF/UHF) mellett/helyett tartalmazhat digitális földi (DVB-T), mű­holdas (DVB-S) vagy kábeles (DVB-C) műsorszórásra alkalmas vevőegységet (is). A tévé kiválasztásakor ügyeljünk, milyen műsorok vételét tervezzük. A 21. század televíziói egy sor új le­hetőséget is kínálnak, például közvetlen kapcsolatot az internettel, hogy böngé­szés közben megtalált vagy az online vi­Ha még nem dobtuk ki hagyományos készülékünket A terv szerint 2011-ben Magyaror­szágon is megszűnik az analóg sugár­zás, ám a háztartások többségében még a digitális vételre alkalmatlan tv mű­ködik, amelyeket egy set-top-boxszal (STB) alkalmassá tehetünk a digitá­lis földi műsorok (DVB-T) vételére. Az STB egyszerűen összeköthető a televí­zióval (ha az rendelkezik a megfelelő csatlakozóval), akár egy DVD-lejátszó, és szerencsés esetben akár egy digitá­lis vételre alkalmas, kisméretű szoba­Könnyen varázsolhatunk laptopunkból is televíziót deotékából kiválasztott filmeket azonnal meg is nézhessük. Maga a digitális mű­sorszórás is tartogat új lehetőségeket, például az elektronikus műsorújságot (EPG) vagy fizetős műsorok közvetlen elérhetőségét, hiszen sok tévékészülék tartalmazza az ehhez szükséges kód­kártya-csatlakozót is. antennával is foghatjuk az Antenna Hungária által már ma is sugárzott hét ingyenes digitális műsort. A kábel- és műholdas szolgáltatók is kí­nálnak digitális programot. Ehhez nem szükséges magunknak beszerezni a meg­felelő külső vevőegységet, a szolgáltató biztosítja azt, és beállítását is elvégzi. A fél ország nem is hallott a digitális átállásról A jelenlegi televíziós műsorszórás teljesen megszűnik két év múlva A jelenlegi lefedettségi térkép és a set-top-box Bár az analóg földi televíziós műsorszó­rás Európa-szerte, így Magyarországon is teljesen megszűnik 2011. decem­ber 31-ével, a Nemzeti Hírközlési Ható­ság felmérése szerint a fél ország nem is hallott még a digitális átállásról. Si­kerének feltétele, hogy a magyar lakos­ság 94 százaléka digitálisan érhesse el a közszolgálati adásokat, és ehhez ren­delkezésére is álljon a DVB-T-adások vé­telére alkalmas készülék. Magyarországon - más háztartási beren­dezésekhez hasonlóan - nagyon magas a korszerűtlen televíziókészülékek aránya, amelyetet az analóg műsorszórás lekap- csolásakor le kell cserélni, vagy külső eszközzel (set-top-box - STB) a DVB-T- (Digital Video Broadcasting Terrestrial - digitális földi videosugárzás) adások vételére alkalmassá tenni. Az Antenna Hungária 1999 júliusában kezdte a kísérleti DVB-T-sugárzást, akkor még MPEG2 kódolással, amivel rendsze­res digitális adását is folytatta 2001-ig. Az MPEG2 időközben korszerűtlenné vált, és az MPEG4 megjelenése után, 2006 óta a világ valamennyi DVB-T-műsorszórója ez utóbbi kódolást használja. A NHH 2008 elején írt ki pályáza­tot öt földfelszíni digitális televízió (DVB-T) és egy digitális rádió (DAB) műsorszóró hálózat üzemeltetésére (MPEG4 kódolással). Mindkét pályáza­tot az Antenna Hungária nyerte meg, ezért leállította MPEG2 kódolású kísér­leti rendszerét, és 2008 decemberében elindította MinDig TV szolgáltatását, az előírt MPEG4 kódolással. A MinDig TV szabadon (ingyen) fog­ható műsorválasztékát kezdetben a Duna TV HD (nagy felbontású) és Duna II Autonómia SD (standard felbontá­sú) csatornái jelentették. Később a vá­laszték bővült, ma már az ml HD és m2 HD, valamint a TV2 és az RTL Klub SD- felbontásban is fogható, és elérhető az angolul, németül és franciául is nézhe­tő EuroNews hírcsatorna is. További két csatorna, az ATV és a Hír TV pre-paid (előfizetői) kártyával fogható. A MinDig TV digitális televíziós szolgáltatás lakos­sági lefedettsége is folyamatosan nö­vekszik, jelenleg csaknem 60 százalék, 2009. december 1-jétől pedig az An­tenna Hungária Csoport újabb 9 telep­helyről kezdi meg a sugárzást, ezáltal a szolgáltatás lakossági lefedettsége jelen­tősen, 88 százalékra emelkedik. A műsorválaszték, a szolgáltatási le­fedettség bővülése és az analóg adások lekapcsolási határidejének közeledtével a lakosság digitális vételre „átállítása” egyre sürgetőbb feladattá válik, hiszen a televíziócsere sokaknak vállalhatatlan költséget jelentene, mi több, igaz ez az STB-eszközökre is. Sőt, azok is új STB- készülék vásárlására kényszerülnek, akik korábban megvásárolták az AH Rt. kísérleti adásához szükséges dekódert, hacsak az az MPEG2 mellett nem alkal­mas az MPEG4 kódolásra is. A digitális átállás csak azok számára jelent bármiféle tennivalót, akik jelenleg antennával veszik az éteren keresztül fogható televíziós műsorokat. Azok­nak, akik kábeltelevíziót használnak, várhatóan szolgáltatójuk fogja megol­dani az átállást, bár erre még nem szü­lettek elképzelések. A kábelszolgáltatók egy részének jelenleg is létezik digitális műsorkínálata, amelyhez maguk bizto­sítják az STB-eszközt, de azt is megtehe­tik, hogy a hozzájuk digitálisan érkező műsorokat analógra konvertálják, és így juttatják el megrendelőikhez, úgy, hogy most az analóg műsorokat továbbítják. Műholdas adások esetén pedig már ma is külön STB-egységre van szükség. Ha azonban magunk vásárolunk STB-eszközt, körültekintően jáijunk el, mert még ma is rábukkanhatunk a már nem használható MPEG2 kódolású ké­szülékre, ráadásul a kábelszolgáltatá­sokhoz kapott, a műholdas és egyéb STB-készülékek egymással nem felcse- rélhetők. Vásárlás előtt kérjük ki tehát szakember tanácsát, lehetőleg olyanét, aki a telepítést is vállalja, így az ő fe­lelőssége a megfelelő eszköz beszerzé­se. Ha pedig mégis magunk vennénk meg a MinDig TV vételéhez szükséges készüléket, feltétlenül ügyeljünk, hogy olyat válasszunk, amelyen megtalálha­tó a MinDig TV igazoló címkéje. Az oldlat összeállította Steiner Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents