Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-17 / 12. szám
Ferencváros 2009. április 17. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Helye: polgármesteri hivatal, 1/22. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtökén, 12.00-14.00 óra között, a polgármesteri hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. . ■ Hardi Róbert: alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utolsó szerdáján 12.00- 14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában lehet. Telefon: 215 1077/211, 212-es mellék. Helye: polgármesteri hivatal, II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00-ig, a polgármesteri hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446. Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddjén, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekén, 9.00-11.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP-frakcióvezető: minden hónap első péntekén, 10.00- 12.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda; polg09ro@elender.hu. Intzogiu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfőjén, 16.00- 18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. dr. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok (1. vk.), Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddjén, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com. Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második szerdáján, 17.00- 19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00-18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.), MSZP: minden hónap utolsó csütörtökén, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27. 1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első hétfőjén, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtökén, 16.00- 18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926-5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu. Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtökén, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés szerint: 06/20-523-9503 vagy bodo.marci@freemail.hu. Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com. Hubert Béláné, SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap második keddjén, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanácsnok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 217-4788. Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Pál Tibor (13. vk.), minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila- lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály, 2009. április 30-án, csütörtökön, 17.00 órától a Piros Pont irodában (Balázs Béla u. 38.). Bácskai János (12. vk.), minden hó első és harmadik csütörtökén, 16.30 és 18.00 óra között a Fidesz irodában, Lónyay utca 48. KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK SÉTA A KÉPVISELŐVEL „Nem akartam hivatásos politikus lenni” Beszélgetés dr. Gegesy Ferenccel, Ferencváros polgármesterével A nehezebb éveket követően Ferencváros folytathatja a tervek valóra váltását • A BKV a 3-as, 4-es, 6-os villamos vonalán, illetve hétvégeken és ünnepnapokon a 21 és 21/A villamosokon is bevezeti, hogy a megálló előtt az utasnak jeleznie kell leszállási szándékát, különben - ha nincs felszálló utas - a villamos nem áll meg. Ugyanez a rend érvényesül a Határ úttól kifelé közlekedő 42-es és 50-es villamoson is. • Gyorsabbak lesznek a villamosok, mert közlekedési szabályzatuk a közúti kereszteződések és a váltók jó részénél a korábbi 15 km/óra helyett 50 km/órás áthaladást tesz lehetővé. A pálya és a váltók rossz állapota miatt azonban sok helyütt megmarad a sebességi korlát. • Fékhibát találtak az ellenőrök a 2-es és 4-es metróra kerülő Alstom szerelvény prototípusán, ezért azok kijavításáig felfüggesztették a metrókocsik ellenőrzését. • Hétvégeken már közlekedik a kishajójárat a Dunán - a Boráros tér és Pünkösdfürdő között -, májustól pedig naponta jár majd. K. Á. Rovatunkban ezúttal olyasvalakivel beszélgetünk, aki csaknem két évtizede képviseli Ferencváros lakosságát: dr. Gegesy Ferenc a rendszerváltás óta áll a képviselő-testület élén.- Hogyan kezdődött pálinkái pályafutása?- Bár mindig érdekelt a politika, 1990 előtt nem politizáltam, s azt követően sem politikai karriert szerettem volna befutni. A rendszerváltás lendülete viszont magával ragadott, beléptem SZDSZ-be, tüntetésekre jártam, plakátot ragasztottunk, kopogtatócédulát gyűjtöttünk, ott voltam a parlamentben a kerékasztal- tárgyalásokon, de korántsem azzal a céllal, hogy hivatásos politikus legyek. Ezen keresztül nem akartam pozíciókba jutni. A négy igenes népszavazás után el is kezdtem visszaadni a tisztségeimet, s az országgyűlési választásokon sem indultam. Sőt, az önkormányzatiakon sem akartam, de mondván, hogy szükség lehet a gazdasági ismereteimre, mégis felvettek a listára.- Szükség lett, bekerült az újpesti képviselő-testületbe. Hogy történt, hogy októberben mégis már Ferencvárosban volt polgármester?- Úgy, hogy megkerestek a ferencvárosi SZDSZ-esek, nem vállalnám-e el a kerület vezetését. Végiggondoltam: 40 éves vagyok, volt már sok elismerésem, de nem voltak igazán nagy feladataim, s most, íme, itt a tényleg embert próbáló kihívás. Elvállaltam.- Könnyen ment?- Nem mondhatnám, mert kétszeresen is ismeretien területre kerültem. Túl keveset tudtam Ferencvárosról, ehhez nem volt elég a Fradi-pálya vagy a Schöpf-Merei kórház ismerete (ahol a gyermekeim születtek). Másrészt a polgármesteri feladatokról is csak homályos elképzeléseim voltak. Akkor azonban még a képviselő-testület választotta a polgármestert, ezért úgy gondoltam, hogy ha nem sikerül bizonyítani, akkor sem okozok túl nagy felfordulást a lemondásommal.- Jóval később, tavaly - immár az országgyűlési mandátumáról való lemondásával - mégis azt okozott.- Igen, s ez volt az egyik legsúlyosabb ellenérv, amit meg kellett fontolnom, miután tavaly kiléptem az SZDSZ-ből, s döntöttem a parlamenti mandátumom visszaadásáról is. A parlamenti egyensúly ugyanis a kilépéssel nem változott, folytathattam volna függetlenként. Felmértem azonban, hogy frakción kívül reménytelen lenne a választókörzet képviselete, munka nélkül viszont nem akartam pénzt felvenni.- Visszatérve 1990-hez, a polgármesteri poszt elvállalásában nem játszott szerepet, hogy mindkét nagypapája is volt polgár- mester?- Nem, csak a döntést követően jutott eszembe, hogy egyik nagyapám Maros- vásárhelyen, a másik pedig Tordán volt polgármester. Ám mindketten csak rövid ideig viselhették a hivatalt, mert az új többségi hatalom azonnal kipenderítette őket a tisztségből.- Ön jóval szerencsésebb, hiszen 19 éve áll a testület élén, s időközben a választásokon jószerint élvezhette szinte valamennyi magyarországi párt támogatását. Integráló alkat?- Az első megválasztásom előtt körbejártam a pártokat a képviselő-testületben, bemutatkoztam, s végül az ülésen 27 „igen” szavazattal választottak polgármesterré 2 „nem” ellenében. Azaz ellenzéki képviselőket is meg tudtam nyerni elképzeléseimhez.- Az „új gazdasági mechanizmus” hajnala táján érettségizett. Akkoriban úgy érezhette az ember, hogy évről évre egy kicsit mindig javul a helyzet. Ez az időszak adott-e valamilyen muníciót a későbbiekre?- Csak annyit, hogy leszűrhettem a következtetést, hogy bizonyos korlátokat betartva el lehet indítani a fejlődést. A látszat sokáig valóban az volt, hogy folyamatosan javul a gazdaság állapota, ám a 80-as években, az első munkahelyemen, az Országos Tervhivatalban látnom kellett, hogy az országot már akkor is kerülgette a csőd. Az összes gazdasági mutató romlott, s az igazán kellemetlen döntések halasztgatásával játszottak a túlélésre. A hivatalban keringett egy jellemző bonmot, amely szerint „ha a szomszéd megengedi, hogy az asztalánál vacsorázzunk, akkor miért ne tennénk?!”.- Matematikusi és tervhivatalos múltja azonban mindenképpen érződik Ferencváros szisztematikus fejlesztésén. Hogyan fogott hozzá?- Először is végigjártam a hivatalokat, körzeti orvosi rendelőket, iskolákat. A feladattenger nagyságából kirajzolódott, hogy reménytelen lenne mindent egyszerre fejleszteni. Ha 10 területen kell feladatokat megoldani, s van erre 10 forintom, akkor dönthetek úgy, hogy mind a 10-re költők 1-1 forintot, csakhogy ennek semmi látszatja nem lesz, ha azonban először egyre fordítok 10-et, aztán a következő évben is ugyanannyit egy másikra, akkor látványos lesz az eredmény. Ráadásul a már rendbe hozott terület fenntartása is sokkal olcsóbb, mint a régi toldoz- gatása. Az első két évben rendbe tettük így az oktatást, a harmadik évben hozzáláttunk az egészségügyhöz, közben elkezdődött a kulturális célú fejlesztés, és kiépítettük a szociális hálót.- Az ön nevét mégis elsősorban a tömbrehabilitációval kötik össze. Ez mikor kezdődött?- Kritikus állapotban volt a tanácstól örökölt lakásállomány (a rehabilitációs területen például a lakások közel kétharmada nem volt komfortos), azonban a 90-es évek elején az önkormányzat saját forrásai csak lassú haladást tettek lehetővé. Természetesen folytattuk az épületek felújítását, létrehoztuk a SEMIX-et, de már a Ferenc tér utáni épületek sorra kerülésének időpontjáról sem mertem semmi biztosat kijelenteni. Az évtized derekán aztán megjelentek a főváros pályázatai: 1996-ban 680 millió forintos támogatást nyertünk el, s akkor éreztem először úgy, ha minden erőnket erre a területre koncentráljuk belátható időn - mondjuk, 20 éven - belül befejezhető a városrész megújítása. Azóta ez áll az önkormányzat tevékenységének homlokterében.- A tömbrehabilitááó nyomán változik a kerület lakosságának összetétele is, Ferencváros azonban nem csak emiatt datálódik”. Egyre több itt a felsőoktatási intézmény, s ehhez igazodik a kulturális kínálat is. Mióta fejlődik tudatosan ebbe az irányba a kerület?- Ferencváros mindig is híres volt oktatási intézményeiről, s korábban is voltak itt például kísérleti színházak. A tudatos fejlesztés azonban nagyjából tíz éve kezdődött, amikor megkötöttük az ingatlaneladási szerződést a Corvinusszal az új egyetemi épülethez. Akkor sejlett fel, hogy Ferencváros pár éven belül Budapest egyetemi és kulturális központja lehet. Azóta ösztönözzük a felsőoktatási intézmények - mint például a zeneművészeti főiskola vagy a SOTE egyes karainak - ide telepítését. Csakúgy, mint a Ráday utca kulturális életének fejlesztését, a galériák, könyves, színházi és filmes vállalkozások megjelenését, vagy például a Goethe Intézet ide költözését. Ez a tudatos fejlesztés nem kerülte el a főváros és az állam figyelmét sem, nem véletlen, hogy itt működik a Trafó, és éppen itt nyitották meg a Holokauszt Múzeumot is. Persze - ami a kulturális intézményeket illeti - Ferencváros a Nemzeti Színház, a MűPa és a rövidesen újjászülető Közraktárak miatt most már eleve szerencsés helyzetben van.- Nem félő-e, hogy a válság átírja majd a terveket?- Nem, mert a válság nem egy területet küld padlóra, hanem sajnos egész Budapestet visszaveti. Ettől azonban a mi lehetőségeink a többi kerülethez képest még ugyanazok maradnak, s a nehezebb éveket követően Ferencváros folytathatja a tervek valóra váltását. Kocsis Kristóf
