Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-03 / 11. szám
Fotó. UIP Duna Film 6 KU LTÚRA Ferencváros 2009. április 3. MOZISAROK Szörnyek az űrlények ellen A Madagaszkár és a Shrek alkotóinak legújabb filmje kiválóan ötvözi az ötvenes évek hidegháborús környezetében fogant (ál)tudományos-fan- tasztikus, „B” kategóriás produkciók paródiáját, a legkorszerűbb számító- gépes animációval. Az elsőre kissé különösnek tűnő elegy remekül működik, igaz, a Dreamworks animációs stúdiójának alkotásai esetében ez nem meglepő. Susan Murphy átlagos kaliforniai leány, aki esküvőjére készül. A nagy nap azonban nem éppen úgy alakul, ahogy eltervezte. Egy meteor eltalálja a frigyre lépni készülő csinoskát, aki ennek hatására tizenhat méteresre nő. A leendő férj megretten az öt emelet magas arától, az esküvő elmarad, a hadsereg pedig egy titkos laboratóriumbörtönbe viszi Susant, ahol összeismerkedik a világtól hermetikusan elzárt, titokban tartott, beszédes nevű, különös lényekkel. Rabtársa Rovaroszaurusz, a százhúsz méteres, szimpatikus hernyó, a roppant intelligens tudós, Csótány Phd., akinek rovarfeje van. A különös kompánia legérdekesebb tagja a sötétkék színben pompázó B.O.B, folyamatosan változó teste átlátszó zselé, elpusztíthatatlan, és hatalmas piros szemmel tekint a világba, igaz abból csak egy található a fején, hol itt, hol ott. A furcsa társaság raboskodása váratlanul véget ér, ugyanis egy irdatlan méretű földön kívüli robot érkezik a Földre, és eszeveszett pusztításba kezd. A hadsereg úgy dönt, hogy a titkos bázison fogságban tartott kreatúrákból összeállított kommandót küldik harcba az idegen ellen... David James, az animációs sci-fi- komédia látványtervezője a következőképpen helyezi új megvilágításba munkáját: .Amikor meghallottam a címet, elkuijantottam magam: ez király lesz! Ez minden gyerek álma. Pár hónapja beszélgettem egy befektetési bankárral. Mesélni kezdtem, mivel foglalkozom, de félbeszakított: ez nem munka, haver. Igaza volt: soha nem szórakoztam még ilyen jól, ráadásul fizettek is érte.” Ez az irigylésre méltó munka azonban rengeteg kreativitást és kiváló stílusérzéket is igényelt. „Ha mókás dolgokat mókás környezetbe helyezünk, veszítenek a hatásukból - magyarázza James. - Szükség van egy kis ellenpontozásra, hogy a közönség érezze a sztori rendkívüliségét. Szóval nagyon viccesre álmodtuk meg a cselekményt és a karaktereket, miközben a díszleteket és a környezetet reális helyként ábrázoltuk.” James a lenyűgöző látványvilágért, Ken Bielenberg, a Harmadik Shrek alkotója pedig a vizuális effektekért volt felelős. „Úgy gondoltam, nagy kihívás lesz ez a film, és tényleg az volt. Roppant stilizált formanyelven kellett „megszólalnunk”, főleg ami a karaktereket ületi. A textúra és a világítás nagyon valószerű, tehát érdekes módon keveredik a stilizáció a realizmussal.” A filmet Magyarországon hagyományos és 3D-változatban is forgalmazzák, és noha minden egyes másodperc ugyanaz, a befogadói élmény közötti különbség szavakkal leírhatatlan. A Szörnyek az űrlények ellen elkészítésekor használt legújabb digitális-animációs technológiáról így vélekedik Jeffrey Katzenberg, a Dreamworks stúdió egyik vezetője: „Az új generációs 3D legalább annyira megváltoztatja a moziélményt, mint amennyire a színes film megjelenése tette annak idején. Ha azt mondjuk, 3D, mindenki azonnal azokra az ócska szemüvegekre meg béna effektusokra gondol, amelyekkel eddig traktálták a közönséget. Az efféle háromdimenziós attrakció ma már inkább a vidámparkba való, mint moziba. Ami most történik - és az egész folyamat nem egészen két éve kezdődött olyan lélegzetelállító 3D-s filmek elkészítését teszi lehetővé, hogy a nézőknek újra kell gondolniuk, amit eddig a moziról hittek.” Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el április 10-éig a szerkesztőségbe postán vagy e-mailben, a lakcím megjelölésével! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tisztelet- jegyét, melyet postán juttatunk el a szerencsés nyertesnek. E heti kérdésünk: melyik amerikai nagyvárosban száll szembe Susan és csapata a hatalmas robottal? A március 20-ai szám filmes játékának megfejtése: Egy hajón zajlik a film végső összecsapása volt Nyerteseink: Csató Anikó és Sinka Gábor A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: szerkesztoseg@ferencvaros.hu Szilvapálinkától a Champagne-ig Goran Bregovic koncertje a Művészetek Palotájában Balkáni forgószél kerekedett március 12-én a Bartók-hangversenyteremben, amikor a délszláv zene világszerte ismert fenegyereke, Goran Bregovic koncertezett zenekarával, a Wedding and Funeral Ensemble-lel. A zeneszerző nevét az Emir Kusturica által rendezett filmek zenéje tette világhírűvé: a Cigányok idejéé, az Arizonai álmodozóké és az Undergroundé. Szerzeményeit saját zenekarán kívül többek között a nálunk gyakran koncertező Boban Markovié és együttese is játssza, azonban ők csak a népi dob és a rézfúvósok hangzásvilágán belül. A hangversenyterembe bevonuló együttes - egy komplett vonósnégyes, hattagú kórus, szintén hattagú rézfúvós cigányzenekar öltönyben, csokornyakkendővel, valamint két népviseletbe öltözött bolgár énekesnő - már sejteni engedte, hogy a közönség nem mindennapi hangzásra számíthat, amit csak erősített a kottaállványok látványa. Mint Bregovic előszeretettel hangoztatja, amikor Monteverdi a kifinomult operáit írta, Szerbiában még ökör húzta ekével művelték a földet, és halásztak, a zene pedig a mulatozáshoz, az iváshoz kapcsolódott. O pedig ezt a hagyományt folytatja Alkohol című CD-jé- vel, amelynek élő bemutatóját tartotta most a MűPában. A rezes hangzású felvételeket felvonultató Slivovica című zenei fejezet a szerbek nemzeti italának nevét viseli, a második, Champagne fejezetbe tartozó hegedűverseny kifinomultabb hangzásvilágát pedig a vonósnégyes, illetve a kórus, valamint a megejtően szép hangú bolgár énekesek adják. Az első a féktelen mulatozás hangulatát hozza, a második pedig a balkáni népek zenéinek tisztaságát és líraiságát ötvözi a pravoszláv egyházi zenével, a gregorián dallamokkal, zsidó klezmerhangzással megspékelve. A több mint kétórás koncertből nem maradhattak el a számára világhírt hozó, korábbi szerzemények sem, mint a Mesecina, az Ederlesi vagy a Kalasnyikov-dal. A fehér öltönyös, gitáron, szintetizátoron játszó, emellett éneklő Bregovic nemcsak zenekarát, hanem a közönséget is vezényelte: lábukat ritmusra mozgatta, felállva tapsra ösztönözte, megénekeltette. Ugyanez a közönség néhány perc múlva a helyére visszaülvén áhítattal hallgatta az egyházzenét és a balkáni népzenét mesterien ötvöző, lírai dallamokat. Krivánszky Árpád Ünnep - világzenével Székács Zoltán kiállítása a Ferencvárosi Pincegalériában A Ferencvárosi Pincegalériában Székács Zoltán Ünnep címmel kiállított festménysorozata látható. A kiállításon járva felötlik az emberben a hasonlóság a most oly divatos világzenével, hiszen ezekben a képekben, mint a zenében is, keverednek a különböző korok, népek jelei, motívumai, majd ötvöződnek sajátos hangulatú kompozíciókká, képek együttesévé. A magyar képzőművészetben komoly hagyományai vannak ennek a festészeti gondolkodásnak, amely a magyar népművészetet és a szűkebben vett paraszti környezet motívumvilágát idézi meg jelként, és építi be a „magas” művészetbe. Ezen az úton haladt Vajda Lajos, Komiss Dezső, Bálint Endre, de a kortársak közül - a teljesség igénye nélkül - Aknay János, Dréher János, Bartl József is. Székács Zoltán képein látszik, hogy keramikusként indult pályája. Az anyag szeretete is elárulja ezt, de az a játékos, sokféle felület és anyag használata is jellemző, ahogy festett sík felületei időnként relieffé válnak. Igazi taktilis élmény (lehet) végigtapogatni, simítani a képek sokféle, hol vakolt, hol sima vagy barázdás felületeit. Maguk a képalapok nagy, széles ecsettel felvitt festékfröccsenések, csurgatások, az alapra applikált papírmassza, nagy vakolt felületek - bennük visszakapa- rásokkal, domború, belenyomott részletekkel, szivacs- és rongynyomokkal. Ebbe helyezi el a festett és/vagy rátét formatöredékeket, töredékes jeleket. Architektúraelemek, jelképek és ornamentikák keverednek kalligráfiával ezekben a metafizikus mondandójú kollázsokban. Mintha ősi kultúrák frissen feltárt leleteire csodálkoznánk rá. Valamiféle Jung által is emlegetett kollektív tudattalan kél életre ezekben a képekben. Az ősi jelek: a spirál, a kör, a négyzet, a háromszög, a Nap- és a Hold-szimbólum, a kapu, a fej- és lélek- motívum, az életfa, a kezdet és a befejeződés, a sumér ékírásos agyagtáblák, a tulajdoni pecsétek lenyomatai sorra megjelennek. A barnás földszínekkel és vörössel festett, kopottas képeken időnként megcsillanó aranyfoltok időtlenné és ikonszerűvé teszik ezeket a mágikusan szerkesztett kompozíciókat. A zsákvászon-applikációk fontos és kiemelt részei a műveknek. Ezzel is ellenpontozza, időnként kiemeli a fontosnak tartott részeket. A piros, barna, törtfehér képek és az arany misztikus ragyogásában a terem hangulata ün- ® népivé válik. A művész sámánkorokat > idéz fel, és a korok üzennek nekünk. ,0) o Ahogy Bálint Endre festőművész írja S egyik írásában: „...a kép nem azáltal ö lesz valóságos és humánus, mert felis- “■ merünk arcokat, végtagokat... hanem a látomás hitelességétől”. Knox Fotó: a szerző felvétele í rta, rendezte, zenéjét szerezte, a főszerepet játssza (vezényel, gitározik, énekel): Goran Bregovic A piros, barna, törtfehér képek és az arany misztikus ragyogásában a terem hangulata ünnepivé válik
