Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-03 / 11. szám
Fotó: Gadi Dragon F erencváros 2009. április 3. KULTÚRA 7 Emanuel Gat táncegyüttese a Trafóban A „200% tánc”-sorozat a műfaj megszerettetését szolgálja Törőcsik Mari visszatér Ősszel Kaposvárott kezd próbálni Téli utazás, táncrészlet Gáza környékéről származó, jelenleg Franciaországban alkotó Emanuel Gat nyitotta. Az első, rövidebb táncdarabot Schubert Téli utazás című dalciklusának három dalára dolgozta ki a koreográfus. A dalciklusban tenorhang zeng egy szál zongora kíséretében, szinte dinamikaváltozás nélkül. A két férfitáncos - egyikük maga Gat - hol parádés szinkronban, hol zenei hasonlattal élve „kánonban” mozgott a színpadon, egyes jelenetekben pedig egymás tükörképeként táncoltak. Sztravinszkij Tavaszi áldozat című zeneműve - a történet szerint csak egy fiatal szűz feláldozása árán jöhet el az igazi tavasz - az előbbivel szemben drámai, sodró erejű, dinamikus mű. Az öt táncost - három repdeső, hosszú hajú nőt és két férfit - Gat a feszültség növelésére mindössze egy 6x4 méteres szőnyegen mozgatja, többek között a dél-amerikai salsa táncból átvett, elképesztő sebességű forgásokkal. Amikor csak hárman táncolnak a szőnyegen, drámai zenerészletek festik alá a két nő küzdelmét a férfiért, a filozofikus zenei futamok alatt pedig a férfi dilemmája kerül előtérbe: melyiket válasszam? A döntés az utolsó pillanatra marad. A pogány szokásoknak már rég bealkonyult, ma a párválasztási küzdelemben való alulmaradás jelenti a „tavaszi áldozatot”. Az előadást ugyan vastapssal hálálta meg a közönség, azonban mindent összevetve szerintünk inkább csak 160%-osra sikeredett: hiányzott a torokszorító, szemet elhomályosító katarzis. Legközelebb április 3-4-én láthat 200%-táncot a közönség: az Angliából érkező Hofesh Shechter együttesét, szeptemberben pedig Akram Khankoreográfiájára a Kínai Nemzeti Balett táncosai következnek. Krivánszky Árpád A hét asszonya - Csákányi Eszter Monodráma Parti Nagy Lajos művei alapján a nemzetiben Március 27-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében mutatták be a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében a Parti Nagy Lajos novelláiból készült A hét asszonya című előadást. A darab hét különböző karakterű nő monológja egyetlen színésznő, Csákányi Eszter bravúros előadásában. SzépRóza-monológok - ez tartozik még a címhez, így, egybe írva, ami arra utal, hogy korábban prózában megírt műveket, novellákat hallunk majd monológként előadva. Konkrétan Parti Nagy Lajosnak A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton című kötetének novelláiból született az előadás. A hét nő - van köztük debilis kézimunka-előrajzoló, leszbikus fényképész, Amerikából hazatérő asszony, bizarr, irracionális világában élő fürdőkabinos, nehéz sorsú, világgyűlölő villamosvezető - hét különböző karakter, stílus, vérmérséklet, hét nyelv és hanghordozás, hét temperamentum. Nagy kihívás ez a színész számára, egyben sikergyanús jutalomjáték, de a sikerért véres verítékkel kell fizetnie a színésznek. Biztos szakmai tudás, tehetség és kellő önismeret hiányában kár is Csákányi Eszter hozzáfogni. Csak olyan kivételes képességekkel megáldott színésznek sikerülhet, mint Csákányi Eszter. „Belebújok a bőrébe annak, aki bennem van” - mondja Csákányi az egyik „hátsó” monológjában. Nem elég ugyanis, hogy az est során hétszer vált alakot, ruhát, parókát, hangot és nyelvet, még az átváltozások közben is halljuk a színfalak mögül az öltözői intimitásokat, látjuk, mint egy ámyjátékot az átöltö- zést-átlényegülést a következő szerepbe. A színésznő töprengéseit, vívódásait, bizonytalanságait, magánéleti kis titkokat motyog maga elé, és oszt meg a láthatatlan öltöztetőnővel és a nézővel. „Kihallatszom”, mondja a pesti szleng, amikor valaki hangosan kommentálja önmagát, pillanatnyi cselekedeteit, félhangosan kimondja a gondolatait. A másfél óra alatt tehát egypercnyi nyugta sincs a színésznőnek, testét-lelkét, minden titkát „kiteszi” elénk. Ez a kitárulkozás jó néhány fokkal megemeli az előadás hőfokát, érzéki többletet nyújt, magával sodorja a nézőt, szinte belerántja őt is abba a szerepbe, abba a sorsba, melyet éppen alakít a színész. Sírunk és nevetünk egyidejűleg az élet dolgain, amelyek ezekben a sorsokban megjelennek. A mi életünkről van szó természetesen, mely egyszerre felemelő, pitiáner; tragikus, groteszk, fájdalmas, szánalmas, szürreális - és így együtt valóságos, A színésznő, ahogy „átengedi” magán ezeket az asszonyi sorsokat, ahogy odaadja nekik a testét, a hangját, a lelkét, a szívét és az agyát, mintegy társszerzőjévé válik ezeknek a szövegeknek. Próbaképpen elolvastam a címadó novellát, mely remek írás, fergeteges és hátborzongató látlelet a mai „proletárlétről”, de amit Csákányi művel ezzel a szöveggel, ahogyan életre kelti ezt a testileg, lelkileg, szellemileg, érzelmileg lepukkant nőt, a hétnek ezt a szerencsétlen asszonyát, az az íróéval egyenrangú alkotás. Ez az előadás kettőjüké: íróé és színésznőé. Megemlíthetjük a rendező, Anger Zsolt nevét, akinek legfőbb érdeme lehetett, hogy hagyta, hadd törjenek elő Csákányiból azok az asszonyok, akik benne vannak, akiket meg akar mutatni. A rendezővel együtt díszlet, jelmez, fény és zene mind ezt szolgálja, diszkrét alázattal. Ferencz Zsuzsa Nyugdíjasok Budapesti Fesztiválja A Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége szeretettel meghívja a nyugdíjasokat és családtagjaikat a hagyományos Nyugdíjasok Budapesti Fesztiváljára, ahol 2009. május 30-án, 10.00-18.00 óráig, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon öntevékeny együttesek, előadók szórakoztatják a vendégeket. A fesztivál programját kézimunka-kiállítás, kirakodóvásár, nagyisütemény-verseny, közbiztonsági és egészségügyi tanácsadás és tombola teszi változatossá. A süteményversenyre jelentkező nagyiknak a 269-5859-es telefonszámon kell előzetesen jelentkezni. A színpad a Margit hídtól a 26-os autóbusszal közelíthető meg (a Víztoronynál kell le- szállni), az Árpád hídtól sétálva is elérhető. A fesztivál látogatása díjtalan. Március 26-án a Nemzeti Színházban tartott sajtótájékoztatón jelent meg betegsége után először a nyilvánosság előtt Törőcsik Mari. A nemzeti színésze, akiért egy ország aggódott, a tőle megszokott egyszerűséggel és bájjal jelentette be, hogy túl van a „nem éppen hisztérián”, köszöni, jól van, s most a fotósok kereszttüzében úgy érzi magát, mintha húszéves lenne. Orvosai tanácsára azonban úgy döntött, egyelőre nem vállal szerepet, így a Nemzeti Színház májusban műsorára tűzött Amalfi hercegnő című darabjában nem lép fel. A következő hónapokat pihenéssel tölti, s csak ősszel kezd el próbálni - Kaposvárott. Ugyanis az orosz rendező, Anatolij Vasziljev ott állítja színpadra Marguerite Duras Naphosszat a fákon című művét, melyben Törőcsik Mari fogja játszani a főszerepet. A sajtótájékoztatót vezető Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója felolvasta azt a levelet, melyben az orosz rendező köszönetét mond az igazgatónak, az Amalfi hercegnő rendezőjének, Balázs Zoltánnak, valamint a Nemzeti Színháznak azért, hogy erre az időre „lemondott” Törőcsik Mariról, és neki „ajándékozta ezt a szerencsés lehetőséget”, vagyis hogy a színésznővel dolgozhat. A magyar közönség tehát idén októberben Kaposvárott láthatja újra színpadon Törőcsik Marit. F. Zs. „Mintha húszéves lennék...” Ismerősünk - Kodály Zoltán Hogy a zene valóban mindenkié legyen Talán nincs is a világnak olyan szeglete, ahol ne ismernék Kodály Zoltán, az ének-zenei nevelés atyjának, Bartók Béla barátjának nevét. A Ferencvárosi Művelődési Központban március 19-én megrendezett két előadás is róla szólt, s a zsúfolásig megtelt színházterem ismét bebizonyította, megvalósult Kodály nagy álma: „Legyen a zene mindenkié!”. Egy nap, két koncert, két teltház, közel félszáz zenemű, levelek és nyilatkozatok. Ez dióhéjban a március 19-ei délután mérlege. Az Amadé Zenei Alapítvány szervezői jó munkát végeztek, ezúttal is több százan kerültek közelebb a kodályi örökséghez. A színházterembe zsúfolódó tömegben sokan állva nézték végig az előadást - kellemes meglepetés, hiszen sokszor hallunk a színház, a zene és általában a kultúra iránti érdeklődés hiányáról. A két előadáson Ferencváros zeneiskoláinak növendékei és tanárai mutatkoztak be a közönségnek. A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola Kiskó- rusa Molnár Mónika karnagy vezetésével lépett fel, s nagy sikert aratott az iskola két népdalénekese, Csima Katalin és Balázsi Zoltán is. A Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolából Finta Mária, Sárközi Ágnes és Varga Zsolt Márton Kodály-zongoraműveket adott elő, míg Gazdag Tímea és Hegedűs Nóra a zeneszerző által gyűjtött, illetve írt dalokból válogatott. Bíró Attila fagotton játszott Kodály-szerzeményeket, és kísérte Uzdi Lucia énekét - Lendvai Dalma zongorajátéka mellett. Az énekés zeneművek előadói között és mellett RáczRita (mezzoszoprán), Vecsey Gyula (bariton), Honinger László, Bedics Imre, Fekete Károly és Pintér Dömötör (kamaraének), Balog Zsolt (zongora), Pólus László (gordonka) lépett fel és kísérte Tóth Anita táncát. A műsor nem lett volna teljes prózai művek nélkül. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákja, Papi Bertalan személyesítette meg Kodály Zoltánt, míg a zeneszerző feleségét Takács Anett keltette éltre. Tóth Mátyás pedig Móricz Zsig- mondként volt látható. A másik programon - a Paál Gergely rendezte Kodály-esten - férfi- és gyermekkari művek, epigrammák, zongoraművek, dalok és népdalok hangzottak el, valamint a Szólószonáta gordonkára cjmű kompozíció első tétele. Mindezt a zeneszerző levelei és nyilatkozatai alapján összeállított prózai szakaszok tették egységes egésszé, s hozták még közelebb hozzánk a nagy zenepedagógust, akit az elmúlt húsz évben méltaüanul mellőztek a komolyzenei koncertekről. D. K. A Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola Kiskórusa Molnár Mónika karnagy vezetésével Fotó: Steiner Gábor A kortárs tánc megszerettetését szolgálja a „200% tánc” programsorozat a Liliom utcai Trafóban, amelynek nyitódarabját március 6-7-én táncolta el az izraeli-francia Emanuel Gat koreográfus - és táncosai. A Trafó vezetői a kísérleti tánc mellett időről időre világhírű koreográfusok táncelőadásait hozzák el közönségüknek, amelyekben a jó kompozíció, a kidolgozott látvány, a mozdulatok szépsége, a kifejező zene és az érthetőség dominál. A sort a
