Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-04-03 / 11. szám

Fotó: Gadi Dragon F erencváros 2009. április 3. KULTÚRA 7 Emanuel Gat táncegyüttese a Trafóban A „200% tánc”-sorozat a műfaj megszerettetését szolgálja Törőcsik Mari visszatér Ősszel Kaposvárott kezd próbálni Téli utazás, táncrészlet Gáza környékéről származó, jelenleg Franciaországban alkotó Emanuel Gat nyitotta. Az első, rövidebb táncdarabot Schubert Téli utazás című dalciklusá­nak három dalára dolgozta ki a ko­reográfus. A dalciklusban tenorhang zeng egy szál zongora kíséretében, szinte dinamikaváltozás nélkül. A két férfitáncos - egyikük maga Gat - hol parádés szinkronban, hol zenei ha­sonlattal élve „kánonban” mozgott a színpadon, egyes jelenetekben pedig egymás tükörképeként táncoltak. Sztravinszkij Tavaszi áldozat című zeneműve - a történet szerint csak egy fiatal szűz feláldozása árán jöhet el az igazi tavasz - az előbbivel szem­ben drámai, sodró erejű, dinamikus mű. Az öt táncost - három repdeső, hosszú hajú nőt és két férfit - Gat a feszültség növelésére mindössze egy 6x4 méteres szőnyegen mozgatja, többek között a dél-amerikai salsa táncból átvett, elképesztő sebessé­gű forgásokkal. Amikor csak hárman táncolnak a szőnyegen, drámai ze­nerészletek festik alá a két nő küz­delmét a férfiért, a filozofikus zenei futamok alatt pedig a férfi dilemmája kerül előtérbe: melyiket válasszam? A döntés az utolsó pillanatra ma­rad. A pogány szokásoknak már rég bealkonyult, ma a párválasztási küz­delemben való alulmaradás jelen­ti a „tavaszi áldozatot”. Az előadást ugyan vastapssal hálálta meg a kö­zönség, azonban mindent összevet­ve szerintünk inkább csak 160%-osra sikeredett: hiányzott a torokszorító, szemet elhomályosító katarzis. Legközelebb április 3-4-én láthat 200%-táncot a közönség: az Angli­ából érkező Hofesh Shechter együt­tesét, szeptemberben pedig Akram Khankoreográfiájára a Kínai Nemze­ti Balett táncosai következnek. Krivánszky Árpád A hét asszonya - Csákányi Eszter Monodráma Parti Nagy Lajos művei alapján a nemzetiben Március 27-én a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál és a Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében mutatták be a Nemzeti Szín­ház Kaszás Attila-termében a Parti Nagy Lajos novelláiból készült A hét asszonya című előadást. A darab hét különböző karakterű nő monológja egyetlen szí­nésznő, Csákányi Eszter bravúros elő­adásában. SzépRóza-monológok - ez tartozik még a címhez, így, egybe írva, ami arra utal, hogy korábban prózában megírt műveket, novellákat hallunk majd monológként előadva. Konkré­tan Parti Nagy Lajosnak A fagyott ku­tya lába és A hullámzó Balaton című kötetének novelláiból született az elő­adás. A hét nő - van köztük debilis kézimunka-előrajzoló, leszbikus fény­képész, Amerikából hazatérő asszony, bizarr, irracionális világában élő fürdő­kabinos, nehéz sorsú, világgyűlölő vil­lamosvezető - hét különböző karakter, stílus, vérmérséklet, hét nyelv és hang­hordozás, hét temperamentum. Nagy kihívás ez a színész számára, egyben sikergyanús jutalomjáték, de a sikerért véres verítékkel kell fizetnie a színész­nek. Biztos szakmai tudás, tehetség és kellő önismeret hiányában kár is Csákányi Eszter hozzáfogni. Csak olyan kivételes ké­pességekkel megáldott színésznek si­kerülhet, mint Csákányi Eszter. „Belebújok a bőrébe annak, aki ben­nem van” - mondja Csákányi az egyik „hátsó” monológjában. Nem elég ugyan­is, hogy az est során hétszer vált alakot, ruhát, parókát, hangot és nyelvet, még az átváltozások közben is halljuk a szín­falak mögül az öltözői intimitásokat, látjuk, mint egy ámyjátékot az átöltö- zést-átlényegülést a következő szerepbe. A színésznő töprengéseit, vívódásait, bi­zonytalanságait, magánéleti kis titkokat motyog maga elé, és oszt meg a láthatat­lan öltöztetőnővel és a nézővel. „Kihallatszom”, mondja a pesti szleng, amikor valaki hangosan kommentálja ön­magát, pillanatnyi cselekedeteit, félhan­gosan kimondja a gondolatait. A másfél óra alatt tehát egypercnyi nyugta sincs a színésznőnek, testét-lelkét, minden tit­kát „kiteszi” elénk. Ez a kitárulkozás jó néhány fokkal megemeli az előadás hő­fokát, érzéki többletet nyújt, magával so­dorja a nézőt, szinte belerántja őt is abba a szerepbe, abba a sorsba, melyet éppen alakít a színész. Sírunk és nevetünk egyi­dejűleg az élet dolgain, amelyek ezekben a sorsokban megjelennek. A mi életünkről van szó természete­sen, mely egyszerre felemelő, pitiáner; tragikus, groteszk, fájdalmas, szánalmas, szürreális - és így együtt valóságos, A színésznő, ahogy „átengedi” magán eze­ket az asszonyi sorsokat, ahogy odaadja nekik a testét, a hangját, a lelkét, a szí­vét és az agyát, mintegy társszerzőjévé válik ezeknek a szövegeknek. Próbakép­pen elolvastam a címadó novellát, mely remek írás, fergeteges és hátborzonga­tó látlelet a mai „proletárlétről”, de amit Csákányi művel ezzel a szöveggel, aho­gyan életre kelti ezt a testileg, lelkileg, szellemileg, érzelmileg lepukkant nőt, a hétnek ezt a szerencsétlen asszonyát, az az íróéval egyenrangú alkotás. Ez az előadás kettőjüké: íróé és szí­nésznőé. Megemlíthetjük a rendező, Anger Zsolt nevét, akinek legfőbb érde­me lehetett, hogy hagyta, hadd törje­nek elő Csákányiból azok az asszonyok, akik benne vannak, akiket meg akar mutatni. A rendezővel együtt díszlet, jelmez, fény és zene mind ezt szolgálja, diszkrét alázattal. Ferencz Zsuzsa Nyugdíjasok Budapesti Fesztiválja A Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége szeretettel meghívja a nyugdíjasokat és csa­ládtagjaikat a hagyományos Nyugdíjasok Budapesti Fesztiváljára, ahol 2009. május 30-án, 10.00-18.00 óráig, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ön­tevékeny együttesek, előadók szórakoztatják a vendégeket. A fesztivál program­ját kézimunka-kiállítás, kirakodóvásár, nagyisütemény-verseny, közbiztonsági és egészségügyi tanácsadás és tombola teszi változatossá. A süteményversenyre je­lentkező nagyiknak a 269-5859-es telefonszámon kell előzetesen jelentkezni. A színpad a Margit hídtól a 26-os autóbusszal közelíthető meg (a Víztoronynál kell le- szállni), az Árpád hídtól sétálva is elérhető. A fesztivál látogatása díjtalan. Március 26-án a Nemzeti Színház­ban tartott sajtótájékoztatón jelent meg betegsége után először a nyilvá­nosság előtt Törőcsik Mari. A nemzeti színésze, akiért egy ország aggódott, a tőle megszokott egyszerűséggel és bájjal jelentette be, hogy túl van a „nem éppen hisztérián”, köszöni, jól van, s most a fotósok kereszttüzében úgy érzi magát, mintha húszéves len­ne. Orvosai tanácsára azonban úgy döntött, egyelőre nem vállal szerepet, így a Nemzeti Színház májusban mű­sorára tűzött Amalfi hercegnő című darabjában nem lép fel. A következő hónapokat pihenéssel tölti, s csak ősszel kezd el próbálni - Kaposvárott. Ugyanis az orosz rendező, Anatolij Vasziljev ott állítja színpad­ra Marguerite Duras Naphosszat a fá­kon című művét, melyben Törőcsik Mari fogja játszani a főszerepet. A saj­tótájékoztatót vezető Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója felolvasta azt a levelet, melyben az orosz rende­ző köszönetét mond az igazgatónak, az Amalfi hercegnő rendezőjének, Ba­lázs Zoltánnak, valamint a Nemzeti Színháznak azért, hogy erre az időre „lemondott” Törőcsik Mariról, és neki „ajándékozta ezt a szerencsés lehető­séget”, vagyis hogy a színésznővel dol­gozhat. A magyar közönség tehát idén októberben Kaposvárott láthatja újra színpadon Törőcsik Marit. F. Zs. „Mintha húszéves lennék...” Ismerősünk - Kodály Zoltán Hogy a zene valóban mindenkié legyen Talán nincs is a világnak olyan szegle­te, ahol ne ismernék Kodály Zoltán, az ének-zenei nevelés atyjának, Bartók Béla barátjának nevét. A Ferencvárosi Művelődési Központban március 19-én megrendezett két előadás is róla szólt, s a zsúfolásig megtelt színházterem ismét bebizonyította, megvalósult Kodály nagy álma: „Legyen a zene mindenkié!”. Egy nap, két koncert, két teltház, közel félszáz zenemű, levelek és nyilatkoza­tok. Ez dióhéjban a március 19-ei dél­után mérlege. Az Amadé Zenei Alapítvány szervezői jó munkát végeztek, ezúttal is több szá­zan kerültek közelebb a kodályi örök­séghez. A színházterembe zsúfolódó tömegben sokan állva nézték végig az előadást - kellemes meglepetés, hiszen sokszor hallunk a színház, a zene és ál­talában a kultúra iránti érdeklődés hi­ányáról. A két előadáson Ferencváros zene­iskoláinak növendékei és tanárai mu­tatkoztak be a közönségnek. A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola Kiskó- rusa Molnár Mónika karnagy vezetésé­vel lépett fel, s nagy sikert aratott az iskola két népdalénekese, Csima Kata­lin és Balázsi Zoltán is. A Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolából Finta Má­ria, Sárközi Ágnes és Varga Zsolt Már­ton Kodály-zongoraműveket adott elő, míg Gazdag Tímea és Hegedűs Nóra a zeneszerző által gyűjtött, illetve írt da­lokból válogatott. Bíró Attila fagot­ton játszott Kodály-szerzeményeket, és kísérte Uzdi Lucia énekét - Lendvai Dalma zongorajátéka mellett. Az ének­és zeneművek előadói között és mellett RáczRita (mezzoszoprán), Vecsey Gyula (bariton), Honinger László, Bedics Imre, Fekete Károly és Pintér Dömötör (kama­raének), Balog Zsolt (zongora), Pólus László (gordonka) lépett fel és kísérte Tóth Anita táncát. A műsor nem lett volna teljes prózai művek nélkül. A Puskás Tivadar Távköz­lési Technikum diákja, Papi Bertalan sze­mélyesítette meg Kodály Zoltánt, míg a zeneszerző feleségét Takács Anett keltet­te éltre. Tóth Mátyás pedig Móricz Zsig- mondként volt látható. A másik programon - a Paál Gergely rendezte Kodály-esten - férfi- és gyer­mekkari művek, epigrammák, zongora­művek, dalok és népdalok hangzottak el, valamint a Szólószonáta gordonkára cjmű kompozíció első tétele. Mindezt a zeneszerző levelei és nyilatkozatai alap­ján összeállított prózai szakaszok tették egységes egésszé, s hozták még közelebb hozzánk a nagy zenepedagógust, akit az elmúlt húsz évben méltaüanul mellőztek a komolyzenei koncertekről. D. K. A Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola Kiskórusa Molnár Mónika karnagy vezetésével Fotó: Steiner Gábor A kortárs tánc megszerettetését szol­gálja a „200% tánc” programsorozat a Liliom utcai Trafóban, amelynek nyi­tódarabját március 6-7-én táncolta el az izraeli-francia Emanuel Gat ko­reográfus - és táncosai. A Trafó vezetői a kísérleti tánc mel­lett időről időre világhírű koreog­ráfusok táncelőadásait hozzák el közönségüknek, amelyekben a jó kompozíció, a kidolgozott látvány, a mozdulatok szépsége, a kifejező zene és az érthetőség dominál. A sort a

Next

/
Thumbnails
Contents