Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-03 / 11. szám
Fotó: 9sTV F erencváros 2009. április 3. KOZELET 5 Poros ügy Száll-e azbeszt a Zrínyi épületéből? Kórházból hivatal? Tervek a Schöpf-Mereivel kapcsolatban Bácskai-interjú - szigorúan csak a kerítésen kívül (folytatás az 1. oldalról) Ennek során hívta fel a munkavédelmi felügyelőség figyelmét az egyetem egyik korábbi munkatársa, hogy az egyik, még álló épület rákkeltő azbesztet tartalmaz - mondja Garamvölgyi Ernő, aki a kerület építésügyi hatósága részéről a bontási engedélyt októberben ellátta kézjegyével, hozzátéve: - „A bontáshoz szeptemberben beadott, részletes mérnöki dokumentációban viszont szó sem esett azbesztről. Ám, ha esett volna is, ez csak gyorsította volna az engedély kiadását, hogy a kerület minél előbb megszabaduljon az eseüeges szennyezőanyagtól. Az pedig természetes, hogy az engedélyben - mint minden esetben - ezúttal is felhívtuk az engedélyest a megfelelő technológiai szabályok szigorú betartására.” A történethez tartozik - s ez már a Greenfo honlapon olvasható -, hogy korábban, egy katonai díszlövés során az egyetem egyik épületének mennyezetéről lehulló porban azbesztet mutattak ki, s ennek nyomán a helyiségeket szakszerűen azbesztmentesítették is. Kiderült viszont, hogy egy másik épület szigetelésére is használták ezt az anyagot, amelynek azbesztmentesítésére akkor nem került sor. Jóllehet, az azbesztet már a 19. század végén is használták tűzvédelmi és szigetelési célokra, Európában a 60-as és a 80-as évek között élte fénykorát. Előnyös tulajdonságai és olcsósága miatt tömegesen alkalmazták ipari épületekben, színházakban, középületekben, s például panelházak pincéinek födém- szigetelésére is, de megtalálható volt a gépkocsik fékpofáiban, a kályhák hővédő paravánjaiban, s ez az alapanyaga a valaha roppant népszerű tetőfedő anyagnak, a „palának” is. Kimutatták azonban, hogy az apró azbesztszemcsék a tüdőben lerakódva rákot okozhatnak, ezért az ezt tartalmazó anyagokat fokozatosan kivonták a forgalomból, az épületek azbesztmentesítése pedig ma a környezetvédelem legnagyobb kihívásai közé tartozik. Az eddigiekből azonban az is nyilvánvaló, hogy csak a levegőben szálló azbesztszemcsék a veszélyesek, megkötött formában nincs semmilyen káros hatásuk. Ám térjünk vissza az Zrínyi egyetem maradványaihoz! A munkavédelmi felügyelőség még december 1-jén állapította meg, hogy az egyik, még le nem bontott épületben azbeszt is van. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőséggel közösen többször is ellenőrizték a munkaterületet, így - a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére - március 5-én is. Ekkor egyebek közt megállapították, hogy a bontási területen már csak egy épület áll, amelyben néhány helyiség mennyezetét belülről valóban szórt azbeszttel szigetelték. A csarnokok ajtajait azonban már eltávolították, így a felszabaduló részecskék a légáramlat hatására folyamatosan a levegőbe kerülhetnek, ezért az azbesztmentesítésig ezeket le kell zárni. A bontási területen másutt nem fedezték fel ennek az anyagnak a nyomait. Mindez arra indította a Levegő Munkacsoport munkatársait, hogy felhívják a köz figyelmét a „fenyegető veszélyre”. A március 26-ai képviselői bejáráson e sorok „besurranó” írója viszont meggyőződhetett, hogy az egykor vélhetően harckocsijavító műhelyként szolgáló csarnok mennyezetén teljesen ép a szigetelés, ami nem valószínű, hogy bármilyen veszélyt jelentene, vagy ha igen, akkor ennek elsősorban az évtizedekig egykor itt dolgozók, oktatók és oktatot- tak voltak kitéve. A csarnok bejáratát azonban most hermetikusan fólia fedi, így innen ma semmiképpen nem kerülhet azbesztpor a levegőbe. Ezért aztán egyet kell, hogy értsen Bácskai János helyszínen tett megállapításával, hogy a Levegő Munkacsoport harangkonga- tása - még ha jó szándékú is -r feleslegesen kelthet pánikot. Annál is inkább, mert - mint Garamvölgyi Ernőtől hétfőn megtudtuk - az épület szakszerű mentesítésére és bontására a terület tulajdonosa már megkötötte a szerződést, és a munkával a hó végére végezhetnek is. így csupán egyetlen kérdés marad: ha minden rendben van, a tulajdonos végül is önként teljesítette a kötelezettségét, akkor miért nem lehetett a sajtó munkatársait beengedni a területre, kockáztatva, hogy úgy érezzék, „nem zörög a haraszt (vagy ezúttal talán stíl- szerűbben: nem porzik az azbeszt), ha f nem fújja a szél”. | Kocsis Kristóf '8 (folytatás az 1. oldalról) Ha megszületik a megegyezés, akkor a jelenlegi tulajdonosnak először gondoskodnia kell a kórházi berendezések elszállításáról, esedeges hasznosításáról, s csak ez után következhet az önkormányzat igényeinek megfelelő átalakítás. A főépítész leszögezte, hogy bármiféle változtatás történik is, az ÖnkormányEgyenesen Kiss Péter, a leköszönő kormány kancelláriaminisztere jelentette be a József Attila-lakótelep egyik társasháza előtt az idei fagyos és nehezen múló tél után különösen melengető hírt: további forrásokat biztosítanak az Öko Plusz programra, amelynek eredményeképpen 2010 őszéig a fővárosban valamennyi távfűtéses épület lakói előtt megnyílik a lehetőség a részvételre. A március 24-ei sajtótájékoztatón, amelyet az Öko Plusz program keretében már felújított, Dési Huber utca 23. alatti épület előtt tartottak, részt vett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Pál Tibor ferencvárosi alpolgármester; Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója és Fekete Tibor közös képviselő is. Elhangzott, hogy a távfűtéses lakások egyedi hőmennyiség- mérésének és fűtésszabályozásának kialakítását célzó program pályázati határidejét újabb egy hónappal, július zat jelenlegi Bakáts téri, védett épülete mindenképpen megőrzi funkcióját; hiszen annak idején kifejezetten erre a célra épült, s az önkormányzat már jelentős összegeket fordított az itt található ügyfélfogadási terek korszerűsítésére is. Hasonlóképpen változatlan marad az adóiroda és az anyakönyvi hivatal elhelyezése is. Krivánszky Árpád ség a korszerűsítéssel elérhető mintegy 17 százalékos energia-megtakarításnak köszönheti népszerűségét - mondta. A főpolgármester-helyettes is a várható megtakarításokat emelte ki. Mint elmondta, a főváros a programhoz a fűtési alapdíj 10 százalékos átvállalásával járul hozzá, amely a résztvevők számára 2008. január 1-jéig visszamenőleg is érvényes. Ebből és a fűtésidíj-megtakarításból a pályázók számára 2-4 év alatt térül meg a beruházás, ezt követően pedig élvezhetik az olcsóbb fűtési számla előnyeit. Hozzátette, hogy mindnyájunk érdeke a távfűtés versenyképessé tétele, hiszen ha a jelenlegi 240 ezer fővárosi távfűtött lakásban más fűtési módot alkalmaznának, akkor 6-8 százalékkal növekedne Budapesten a szén-monoxid-kibocsátás. Ehhez azonban a távfűtés áfacsökkentésén keresztül vezethet az út. Végül a Főtáv Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy cége teljes körű szolgáltatást nyújt, minden épületre egyedi Egy hónap, két könyvtár A sajtótájékoztatót tartók a már korszerűsített fűtéselszámolású társasház előtt Vajon új funkciót kap a patinás épület? Dr. Gegesy Ferenc polgármester Patai Éva könyvtári fiókigazgató, dr. Fodor Péter, a Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társaságában a múlt hó végén adta át a 16 millió forintból felújított Boráros téri könyvtárat - pár héttel a Mester utcai könyvtár újranyitása után. Először Turek Miklós színművész József Attila-verseket szavalt, majd megtudhattuk, a könyvtár Férencváros könyvtárai között másodikként jött létre, 1952 óta fogadja olvasóit. Ma harmincezer könyvet és közel háromezer audiovizuális dokumentumot, CD-t, DVD-t használhatnak a tagok, külön díjért pedig intemetezhetnek is. A könyvtár Lónyay utcai kirakatában látható az Ucca Galéria, amelynek első tárlatán, Lengyel Miklós Mennyei Könyvtárában a kiállítás létrehozásában is közreműködő Ráday Könyvesház vezetője, Orbán György tartott rögtönzött tárlatvezetést a meghívottaknak. S. G. végéig meghosszabbították. A kormány egyben további 737 millió forintot különített el a pályázatok támogatására, így a teljes, erre a célra szánt összeg immár ötmilliárd forintra növekedett. Eddig kétezer lakás fűtéskorszerűsítésével végeztek, a kancelláriaminiszter szerint most viszont ugrásszerűen felgyorsul majd a program, a hó végéig kivétel nélkül elbírálják az eddig beérkezett - összesen 13 ezer lakást érintő - 138 pályázatot. A pályázati lehetőmegoldást dolgoznak ki, s ilyen módon eddig már 1300 lakás fűtéskorszerűsítésére dolgoztak ki ajánlatot. A tájékoztató résztvevői ez után fellátogattak az egyik lakásba is. Az itteni kötetlen beszélgetés során a közös képviselő elmondta, hogy a megtakarításba vonatkozóan elhangzott adat még óvatos becslés, ugyanis egy másik épületben, a Csengettyű utca 19-ben több mint 30 százalékos hőmegtakarítást sikerült elérni a korszerűsítéssel. K. K. _ A HÉT KÉRDÉSE Ön őrzi a húsvéti hagyományokat? Szerdahelyi Bálint biztosítási szakember Ha a locsolkodás, tojásfestés hagyományőrzésnek számít, akkor igen. Igaz, némileg korsze- rűsítet módon, vizesvödör helyett parfümmel, és a tojásokat is a drogériái festékkel festjük, de a gyerekek szeretik az ünnepek előtt az ilyen készülődést. Hertai Gizella tanár Hívők vagyunk, így betartjuk - vagy nagyjából igyekszünk betartani - az egyházi előírásokat, például a böjtöt. Elmegyünk a húsvéti misére is, és nem maradhat el a sonka- és tojásevés, a tojásfestés és a locsolkodás sem, bár ezek nem egyházi szokások. Nagy Ferenc vegyészmérnök Világi emberek vagyunk, így a húsvét nálunk kimerül a sonkafőzésben és a gyerekeknek a kertben eldugdosott tojások keresésében. És persze a család hölgytagjainak a meglocsolásában, de lo- csolókörútra már nem megyünk. Tóth Eszter képzőművész Nekem hagyomány, hogy nagypénteken operába megyek, a Parsifalra, amelyben megszólal a Nagypénteki varázs. A családban egyébként mindenki előszeretettel tartja a hagyományokat, nem csak a húsvétiakat, hanem a más ünnepekhez kapcsolódókat is. Több jut az Öko Pluszra Akár 30 százalékos lehet a megtakarítás
