Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-03-07 / 9. szám

Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. március 7. M0ZISAR0K Nem vénnek való vidék - No country for old men A Cormac McCarthy bestsel­leréből készült film az Ethan Coen és Joel Coen rendező­forgatókönyvíró testvérpár kompromisszumok nélküli, kiváló adaptációja, mely töké­letesen adja vissza a regény hangulatát és mondanivalóját az emberben lakozó kegyet­lenségről és pénzéhségről. Az idei Oscar-gálán a leg­jobb film, a legjobb rendezés (Ethan Coen és Joel Coen), a legjobb adaptált forgató- könyv (Ethan Coen és Joel Coen) és a legjobb férfi mel­lékszereplő (Javier Bardem) kategóriában diadalmasko­dó, brutális „neowestern” stílusgyakorlat megérkezett a hazai mozikba. A történet 1980-ban, a mexikói határ környékén játszódik. Egy vietnami ve­terán (Josh Brolin) vadászni indul, és a puszta közepén egy rosszul elsült drogügy­letből eredően egymást mér­nöki precizitással halomra gyilkolt kábítószercsempé­szekre és ugyancsak szitává lőtt autóikra, továbbá egy táskában kétmillió dollárra bukkan. Emberünk kereket old a pénzzel. Ezután az élete rémálommá, folyama­tos meneküléssé változik. A pénz .jogos” tulajdonosa ugyanis egy eszelős, pszicho­pata gyilkos (Javier Bardem), aki mindenáron vissza akarja szerezni a kétmilliót, és nem válogat az eszközökben. Az ügyben nyomozni kezd a nyugdíjazás előtt álló helyi seriff (Tommy Lee Jones) aki ekkor még nem tudja, hogy élete legnehezebb napjai következnek. Színre lép egy profi fejvadász is (Woody Harrelson), akinek titokzatos megbízója szintén a kétmilli­ót akarja. Könyörtelen hajtó­vadászat kezdődik... Akik láttak már a Coen testvérpár által készített kri­mit, („Véresen egyszerű”, „A halál keresztútján”, „Fargo”) tudják, hogy mire számíthat­nak. Naturális erőszak ábrá­zolása, morbid fekete humor és sajátos stílusjegyként ezekhez társuló, disszonáns, de kiválóan funkcionáló filo­zofikus hangvétel. Jelen eset­ben sincs ez másként, azzal a pluszelemmel kiegészítve, hogy Coenék bebizonyítják: száguldó felvevőgép, gyors vágások és dübörgő filmze­ne nélkül is lehet a vásznon, illetve a nézőtéren tébolyító izgalmat teremteni. A film kifejezetten hosszú snittekre épül, viszonylag ke­vés a vágás, zene pedig egy­általán nincs. A feszültség ennek ellenére szinte tapint­ható. Egyértelmű, hogy az utóbbi évek egyik legizgal­masabb produkciójáról van szó. A Javier Bardem által ját­szott pszichopata gyilkos a „Bárányok hallgatnak”, amúgy szintén Oscar-díjas, Hannibal Lectere óta a film- történet talán leghátborzon­gatóbb figurája. Anthony Hopkinshoz hasonlóan Bardem is vérfagyasztó ala­kítást nyújt. A remek színész nem véletlenül nyert meg minden lehetséges díjat a filmmel együtt a különböző fesztiválokon. Coenék filmes bravúrja részben a feszültségtől vibrá­ló atmoszféra megteremtése, részben a filmjeikre jellemző, korábban már említett filozo­fikus hangvétel, mely a „Nem vénnek való vidék” meglehe­tősen véres cselekménye elle­nére is roppant erős. A Javier Bardem által alakított őrült gyilkos leendő áldozataival folytatott tenyérizzasztó tár­salgásai és az eseményeket szinte tehetetlenül követő kiöregedett, megcsömörlött seriff moralizálásai azok a pillanatok a filmben, melyek a nézőket elgondolkodtatják, illetve kis „pihenőidőt” hagy­nak a lebilincselően izgalmas cselekmény sodrásában. A „Nem vénnek való vi­dék” elsősorban erős ideg­zetű nézőknek ajánlott, Coen-rajongóknak pedig (ter­mészetesen) kötelező darab. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el már­cius 17-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy sze­mélyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsol­juk a Lurdy Házban találha­tó Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltün­tetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Összesen hány Oscar-díjra jelölték a filmet? A február 22-i szám filmes játékának megfejtése: Clayton főnökét Sidney Pollack alakította. Nyerteseink: Nagy Mariann és Labancz Andrea A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Isadora - a tánc megújítója Musical Isadora Dankenről a Pinceszínházban Pápai Erika Isadora Duncan szerepében (a felvétel a próbák alatt készült) A megindító és mulatságos helyzetekben egyaránt bővel­kedő musical Isadora Duncan és Szergej Jeszenyin viharos házasságának egy napját mutatja be. A színhely az amerikai tán­cosnő párizsi lakása, amely leginkább egy bohémtanyára hasonlít, ahol a különböző nyelvet beszélő, különös mű­vészeknek köszönhetően oly­kor bábeli a zűrzavar. Ebből rajzolódik ki végül annak az embernek a portréja, aki a teljes széthullás perceiben is hiszi, hogy valamit taníthat az emberiségnek. Isadora Duncan Dora Angela Duncan néven látta meg a napvilágot 1878. május 27-én San Fransiscóban egy költő és egy zongoraleckéket adó zongorista lányaként. Édesapja elhagyta a családot, s ez Isadora későbbi életére nagy hatással volt: nem hitt a házasságban, viszont szerel­mi viszonyt folytatott Gordon Craig dizájnerrel és a francia milliomos Eugene Singerrel. Mindkettőjüktől gyermeke született, akik egy tragikus baleset során vízbe fúltak. Gyermekként tanulta meg, hogy a zenét konvencióktól mentesen, a leikével hall­gassa. Édesanyja csepegtet­te belé a tánc, a színház és az olvasás iránti szeretetet. Hatévesen már pénzt kere­sett táncolással, illetve más gyerekeket tanított táncolni. Noha a táncórák elsőbbséget élveztek mindennel szemben, falta Walt Whitman és Nietz­sche műveit. Isadora a „modern tánc” anyjaként ismert, aki megala­pította az interpretáló tánc „új rendszerét”, amely vegyítette a költészetet, a zenét és a ter­mészet ritmusát. Nem hitt a konvencionális balett forma­litásában, ezért megalkotta a tánc egy sokkal szabadabb formáját, amelyet mezítláb, görög klepetusban táncolt. A musical zenei világában a húszas évek Párizsának színes forgataga jelenik meg a sanzontól a dzsesszen és a ragtime-on át egészen a Sztravinszkij, Debussy, Cho­pin nevével fémjelzett zenei korszakokig. Solténszky Kornélia A színész-rendező-énekesnő régóta kedvelt előadója a hazai zenei életnek. Számos színdarabban szerepelt, és több színházi előadást is rendezett. Legújabb darabja egyszerre koncert és szín­ház, melyet a Művészetek Palotájában, a Fesztiválszín­házban mutatnak be március 13-án. Kováts Krisztára az idősebb generáció már a nyolcvanas évek elejéről emlékezhet, első kiváló alakítása az Evita cím­szerepe volt. Webber és Rice rockoperáját társulatával később Nyugat-Európában is több helyen bemutatták. Az akkor Magyarországon uni­kumnak számító, és ezért (is) hatalmas közönséget vonzó Rockszínházzal ettől kezdve számos darabot vittek siker­re. Elég a Sztárcsinálókat és a West Side Storyt említeni, amelyeket folyamatosan telt házzal játszottak, jegyet hó­napokkal az előadás előtt le­hetett csak szerezni. Kriszta azóta hat szín­házban is sikereket aratott negyedszáz, általa legfon­tosabbnak ítélt szerepben, rendezett hét színdarabot, ké­szített tíz önálló nagylemezt és CD-t, szerepelt filmekben színpadi show-műsorokban, és nem utolsósorban megkap­ta a Jászai Mari-díjat (1987), Pozsonyban a Lyra fesztivá­lon a Supraphon különdíját (1988) és kétszer az Artisjus előadói díjat (2000, 2006). Eddigi albumain a szöveg mindig nagyon fontos sze­repet játszott: Gallai Péter, Vedres Csaba és Fábri Péter dalai rocksanzonok voltak. A színész-énekesnő több műfajban is szereti kipró­bálni magát: énekelt a vi­lágzenét játszó Kolinda együttessel, klubjában, a Kovátsműhelyben vendégül látta a magyar zenei élet szerzőinek színe-javát, s ott Déstől Sebőig, Lovasitól Bródyig mindenki együtt muzsikált vele. Leginkább mégis a határterületeken érzi jól magát, a zenélés mellett ezért játszik színpa­don, és rendezésre is emiatt vállalkozik. A sokoldalú művésznő most a Fesztiválszínházban készül új meglepetésre. Már­cius 13-ai estje sok műfajt ötvöz, s ami így megvaló­sul, az egyszerre koncert és színház, irodalom, képző- és videoművészet. Arany Já­nos balladái hangzanak el cappella (azaz hangszeres kíséret nélkül, csak énekhan­gon), több szólamban. Szöré­nyi Levente két klasszikusa, a Szondi két apródja és a Vörös Rébék mellett Szirtes Edi­na Mókus új dalai szólalnak meg, köztük a Tetemrehívás, A walesi bárdok és az Ágnes asszony. Kováts Kriszta partnere a Fool Moon férfi énekegyüttes mellett Farkas Gábor „Gábri­el” lesz, aki nemcsak énekes­ként, de képzőművészként is meghatározza a produkciót. Az ő képei és élőben készült rajzai adják a látványt Ko­rai Zsolt videoanimátor se­gítségével. A ritmusszekciót két beatboxos (szájdobos) alkotja, s a fiatalok körében népszerű beatbox még élőb­bé, maibbá teszi a klasszikus verseket. Steiner Gábor Konstrukciók és kontrareliefek Ézsiás István kiállítása közös rendezésében Tavasz, fesztivál Ismét a művészeteké a főszerep Ritkán hallani a RadaR Euró­pai Kortárs Művészetért Egye­sület tevékenységéről, akik a Ráday utca elején, egy bérház hatalmas pincéjében működ­nek. Most a Ráday Galéri­ával közösen hozták létre Ézsiás István szobrászművész életműkiállítását. Óriási, szí­nesre festett fém- és fakonst­rukciókkal rendezték be a teret. A szomszédos Ráday Galériá­ban a posztamenseken kisebb plasztikák, a falakon a kont­rareliefek, vitrinben az érmek és a miniplasztikák, úgyneve­zett multiplik láthatóak ezen az eddig megszokottól elté­rő kiállításon. Ezek a művek nem hagyományos szobrok, hanem különböző anyagokból készített geometrikus konst­rukciók. A megértéshez idé­zem Kassák Lajost, aki így vall erről a művészetről: „a mai művész nem a világ képét, ha­nem a világ lényegét akarja. A képarchitektúra nem a síkba befelé, hanem a síkból kifelé építkezik. A síkot egyszerűen adott fundámentumnak veszi, nem befelé nyit perspektívát, ami mindenkor csak illuzórikus lehet, hanem egymásra rakott színeivel és formáival belép a reális térbe. A perspektíva itt nem ábrázol, de valóban jelen van”. Ahogy Kassák szerepe az avantgardizmusban mára megkérdőjelezhetetlenné vált, a úgy válik napjaink konstruk- "Jj tív szobrászatában kihagyha- 5 tatlanná a mostani kiállító, 8 r 7 V) Ézsiás István munkássága is. < Az A. Tóth Sándor-tanítvány A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenyének színhelye a MűPában Amerigo Tot ismeretsége és barátsága révén egyre hatá- rozottabbá váló művészeti el­képzeléseit végül Csíki Tibor alkotótáboraiban érleli meg és bontakoztatja ki a maga teljességében. Itt válnak mun­kái igazán tudatossá, ebben a művészeti közegben hozza létre a kassáki képarchitek­túrák és a hazai minimal art geometrizálásának jellegzetes szintézisét. Festészetét szob­rászatra váltja, mindezt rá oly jellemzően, természetesen, buherálva, rögtönözve. Az ideiglenesség igényével, szinte vázlatszerűen, mégis nagystí­lűén, pontosan fogalmazva a formai problémákat. Ézsiás István sokat dolgo­zik művésztelepeken. Még Győrben csatlakozik a Rába Szimpozion szobrászaihoz, majd maga is szervezi művész­telepek hosszú sorát. Szün­telenül kísérletező kedve itt bontakozik ki igazán. Sokszor szinte a semmiből improvizál­ja kompozícióit. Ilyen például a jelenleg a Vass-gyűjtemény- ben lévő, különböző méretű, maltersimítókra emlékeztető formákból összeállított, lép­csőzetesen szabályos, csak he­lyenként megcsiszolt plasztikai sorozata, amelynek darabjai rusztikusságukkal elkülönül­nek a megszokott geometrikus plasztikáktól. Az utóbbi években Kőka­pun, Olaszliszkán készült munkái még formagazdagab- bak, a festett, hegesztett, haj­lított fém és csiszolt fa mellett megjelentek a plexi, üveg, réz, mint újabb anyagok - és mindez egyre könnyedebb, magától érthetőbb formákat ölt művészetében. Ézsiás Ist­ván életműkiállítása a RadaR és a Ráday Galériában megte­kinthető március közepéig. Knox Sok év hagyományát követve idén Is a tavasz első nap­jaiban, március közepén kezdődik a rangos hazai és nemzetközi művészeket fel­vonultató Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelynek rendezvé­nyei között több ferencvárosi helyszín is található. A Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenyterme cso­daszámba megy a világ leg­nagyobb művészei szerint is - akik pedig megjártak néhány koncerttermet New Yorktól Londonig, szerte a világon. Itt a fesztiválnyitón (március 14- én) Kent Nagano vezetésével a Bayerisches Staatsorchester ad hangversenyt. Ugyanitt lép fel a Bambergi Szimfonikus Zenekar (március 20.), ame­lyet Fisher Ádám vezényel. Műsorukon Haydn, Mozart és Dvo ák népszerű alkotásai szerepelnek. Nagy várakozás előzi meg John Eliot Gardiner és az Angol Barokk Szólis­ták fellépését (március 23.), amelyen Gardiner világhírű Monteverdi Kórusa és kiváló szólisták közreműködésével a zeneirodalom egyik legnagy­szerűbb alkotása, Bach János passiója csendül fel. A Palota Fesztiválszínházá­ban jobbára a táncművészet kedvelői találják meg az ér­deklődési körüknek megfelelő előadásokat. A Limón Tánc- együttes több programmal is fellép, és itt lesz a Philadanco! - The Philadelphia Dance Company, amely egyike a Fekete Táncegyüttesek Nem­zetközi Konferenciája és a Feketék a Táncban Szövetség alapító szervezeteinek. Az Iparművészeti Múze­umban a tavaszi fesztivál­hoz kapcsolódva a Beatrix hozománya - Az itáliai ma­jolikaművészet és Mátyás király udvara kiállítás látha­tó (március 25-étől), míg a „bábeli” Zikkurat Galériában mozgó jelmez- és képtárlatot láthatnak az érdeklődők, Ki­rakatszínház címmel (márci­us 17-étől). Steiner Gábor Létrehozza a kassáki képarchitektúrák és a geometrizálás jellegzetes szintézisét Egy óra Aranyból Kováts Kriszta újabb nagy dobása

Next

/
Thumbnails
Contents