Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-22 / 7. szám
6 MELLÉKLET Ferencváros 2008. február 22. GASZTRONÓMIA Az étkezési kultúra története Ne tartsd túl soká a kezed az ételestálban! A középkor lakomázói nem sokat adtak az etikettre Az étkezési kultúrának közel sem akkora a múltja, mint a lakomáknak. A reneszánsz előtt nemigen érdekelt senkit az étkezés módja, csupán az étel volt a fontos, a tálalás és az asztal melletti viselkedés egyáltalán nem. A ma embere igencsak furcsán érezte volna magát egy ilyen vendégségben. Az ókori görögöknél, főképp a spártaiaknál az étkezés szerény volt, mondhatni spártai. A köztársaság idején a rómaiaknál sem dívott a hatalmas lakmározás, bár az ő ebédjük bőségesebb volt, és a bor sem hiányzott asztalukról. Voltak azonban vidékek, ahol virágzott a szakácsművészet az ott élő ínyencek jóvoltából. A bőséges táplálkozás híveit ma is szibaritáknak nevezik, a görög Sybaris város után, amely olyannyira becsben tartotta a főzés művészeit, hogy az új ételeket szabadalmaztatni lehetett, feltalálásuktól számított egy évig senki más nem használhatta az új főzési módszert, és nem főzhette az ételt. A híres feltaláló-szakácsokért a gazdagok körében hatalmas verseny folyt, sok ilyen főzőmester még a babérkoszorút is elnyerte. A császárság idején a szakácsművészetet tökélyre vitték a rómaiak. A gazdagoknak ekkor már semmi nem volt elég finom. A reggelig tartó dőzsölések előző nap déltájt kezdődtek, előételekkel, osztrigával, tojással, és olyan remekekkel folytatódtak, mint az egészben sütött vaddisznó, nyúl, malac, kacsa, galamb és tengeri halak, mi több, pávák és rigók is terítékre kerültek. A lakomák alatt mutatványosok szórakoztatták a vendégeket. A középkor is megtartotta a nagy eszem-iszomokat, de nem azon a kifinomult, gyönyöröket hajszoló módon, ahogy a rómaiak tették. A reneszánsz, a művészetek hatása hozta meg az igényt az étkezési illemszabályok kialakítására, amelyek ekkor még kezdetlegesek, olyan kitételek szerepelnek közöttük, hogy „ne vakard a fejedet azzal a kezeddel, amellyel a tálba nyúlsz!” vagy „ne harapj túl nagy falatokat!”. Még ezekben az időkben is közös tálból ettek, jobbára kézzel, mert csak a kést ismerték. Az is nagy eredmény volt, amikor már nem belemarkoltak a tálba, csak három ujjal vették ki az ételt, és a közös pohár szélét megtörölték, mielőtt továbbadták. Később a nemesi házaknál az apródok tálat tartottak úrnőjük álla alá, amikor ivott. Asztalkendő nem volt, a vendégek a kezüket az apródok hajába vagy a terítőbe törölték. A levesek fogyasztásához ekkor már kanalat használtak. z i. worum A villa csak az újkorban vált a teríték részévé, először csak a gazdagoknál, akik már a kezdetektől szerettek hivalkodni tehetősségükkel, az asztalneművel is, amelyekből sok készült például színaranyból. A villa gyors terjedésének és a szalvéta kialakulásának oka a széles fehér körgallérok divatja lett, amelyet ezek nélkül nem lehetett nem leenni. A mai életben az étkezési szabályok betartása kötelezővé vált. A jó nevelés hiánya sehol nem feltűnőbb, mint az asztalnál, ahol egész társaságok étvágyát veheti el egy-egy csámcsogó, szürcsölő, a meleg ételt fújó, tunkoló ember. S. G. Hazai-házias ízeink verhetetlenek A magyar konyha évezredes hagyományokra tekint vissza Magyarország konyhaművészete ezernél Is több évre tekint vissza. Méltán népszerű a hozzánk látogató turisták körében, és nem felejtik el külföldre szakadt hazánkfiai sem. Olyannyira nem, hogy lakóhelyükön is sokakkal ked- veltetik meg sikeresen az ősi ízeket. A magyar konyha minősége mindig is erősen függött az alapanyagoktól, hiszen például egy pörkölt ízét nagymértékben határozza meg a felhasznált paradicsom íze, ami az | olcsó importnak köszönhetően | ma gyakran érkezik olyan te- >o rületekről, ahol a technológia Sj miatt szinte semmi íze nem ** marad. Ugyanez igaz számos más zöldségre is, például a fokhagymára. Ha mégis sikerül magyar terméket felkutatni, akkor az gyakran drágább (főképpen, ha biokertészetből kerül ki), ezért a kispénzű vásárló sokszor kénytelen beérni az olcsóbb, gyengébb minőségű és íztelenebb külföldi alapanyagokkal. Az európaiasodás a vendéglátást sem hagyta érintetlenül. Eltűntek a lacikonyhák, az utcai tejbárok, az olcsó kofapiacok. Helyettük kaptunk McDonald’sot és hasonló gyors- éttermeket, amelyek hagyományos étkezési szokásainktól teljesen idegenek, sőt még csak nem is egészségesebbek. Az itthoni főzési mód alapjai a századok folyamán számos elemmel bővültek, amelyek együttesen járultak hozzá a jól ismert „magyar konyha” kialaA bográcsban főtt gulyás és pörkölt mindig sikert arat kulásához. A magyar ételek jellegzetes ízvilágot hordoznak és rendkívül változatosak ízükben és megjelenésükben is. A magyar konyhát ma már nem azonosítják a gulyás-pörkölt- túrós csusza hármassal, és nem gondolják, hogy minden étel zsírban úszik, bűzlik a könnyfakasztó hagymatömegtől és mar a vörös paprikától, mert minden megtalálható akár mér- tékletesebb fűszerezéssel is. A magyaros ételek nagy része ízletes lehet bármely nemzet számára, hiszen sok közülük nem is áll oly messze a nyugati ízlésvilágtól. A finom szalonnából olvasztott disznózsír egyébként nem olyan rettenetes, az újabb kutatások eredményei szerint mértékkel fogyasztva nem károsítja az egészséget, viszont egyedi zamatot ad az ételnek. Itt érdemes megemlíteni, hogy a korábban Magyarországon népszerű, koleszterinmentes mangalica és szürkemarha ma a legdrágább termékeknek számítanak. Hagymát a franciák is sokat használnak, és az édesnemes paprika csípő hatás nélkül kölcsönöz különleges ízt és színt az étkeknek. Ezt bizonyítja a halászlé világhíre, a tejfölös csirkepaprikás népszerűsége a turisták körében, valamint az újházi tyúkhúsleves, a csülkös bableves és a bogrács- gulyás. Aki nem szereti a paprikát, az is talál kedvére való ételt, például nyárson forgatott malacsültet, libapecsenyét, ros- tonsült fogast, savanyúságként pedig szintén paprika és csípősségmentes tejfölös uborkasalátát. Vannak azért a gyomrot jobban próbára tevő fogások is, így a disznótoros, a kolozsvári töltött káposzta és a tejfölös székelykáposzta, amelyekhez a régen világhírű magyar búzából készült ropogós kenyér illik. A magyar édességek sem megvetendők, így a rétesek, a vargabéles és a farsangi fánk házi baracklekvárral. Egy jó ebédet pedig kiváló magyar gyümölcsök zárhatnak, mint az alma, szilva vagy kajszibarack. Italok tekintetében sem állunk rosszul. Étvágygerjesztőnek az ürmös, a „száraz” szamorodni és a világhírű kecskeméti barackpálinka dukál, az étkek kísérőjeként pedig számos vidék tájborai közül választhatunk. Desszertként pedig következhet a méltán nemzetközi sikerű tokaji aszú. Steiner Gábor A Kávé Sziget titkai Csábító, sötét és forró italok járják át a testet A Tompa utca hangulata a Ráday utcáét idézi Középső- Ferencvárosban: egyre-másra nyitják itt Is a vendégcsalogató helyeket. Alig hagyjuk el a szép nevű Angyal utcát, máris betoppanhatunk a 11. szám alatt található apró, de hangulatos, galériás Kávé Sziget kávézó, teázó, csokoládézóba. A hely neve akár Kakaó Sziget is lehetne, annyiféleképp használják fel különféle italokban és desszertekben a trópusi tájak e babtermésű kincsét. Kezdjük mindjárt a forró csokoládéval, mert itt ezt 70 százalék kakaótartalmú dominikai csokoládéból készítik. Már az illata is csábító, a sötét és forró ital átjárja egész testünket, néhány korty melegség máris elűzi a még itt ólálkodó tél hangulatát. A kakaó ugyebár boldogsághormont szabadít fel az agyban: amilyen tempóban ürül a csészénk - mely lehet ki- s esi, lehet nagy, lehet kézzel fes- 1 tett -, úgy derül mosolyra az >o arcunk. A szívünk pedig tern- | peramentumos trópusi ritmus- < ban dobog. Egyéni ízlésünk szerint választhatunk a mákos, fahéjas, chilis és kardamomos forró csokoládék közül, mindegyik 100 százalékban természetes anyagokból, aroma nélkül, kizárólag fűszerek hozzáadásával készül. A Kávé Sziget vendégei a forró csokoládé mellett húszféle Lavazza kávé és kávékoktél közül választhatják ki a kedvükre valói» legtöbbjüket kakaóporral vagy csokireszelékkel díszítik és ízesítik. Mindegyik finom, de a melange még látványnak is izgalmas: az átlátszó üvegpohárban négy szín rétegződik egymásra, a méz aranysárgája felett a fehér tejhabrétegre a sötétbarna kávé terül, tetején pedig csokidarabok trónolnak. Olasz cukrász formálja remekbe a süteményeket, közülük is soknak fontos alkotóeleme a kakaó, a csokoládé. Itt van mindjárt a profitteroles, amelyet többféle zamattal kíIgazi specialitás a helyben főzött csokoládéból, kézzel készített bonbon nálnak, legnépszerűbb közülük a Bailey’s ízesítésű változat. A mascarpone sajt felhasználásával készült hamisítatlan tiramisu zamatát is megkoronázza a tetejére szórt vastag kakaóporréteg. Az édes és a keserű ízek ölelkeznek ezekben a különleges nyalánkságokban. A csokoládé alapzamatához a narancs aromáit és illatát adja hozzá a narancsos csokitorta, a Mozart-torta pedig nem más, mint marcipánnal megkoronázott csokoládétorta. Igazi specialitásuk a kézzel készített csokoládébonbon, amit helyben, csokoládéreszelékből főznek, és a legkülönfélébb ízekben készítik, formázzák. A cso- koládékrémes mellett készül fahéjas és mákos zamatú bonbon, az egzotikusabb ízvilágot kedvelők kardamomos vagy szerecsendiós változatot is kóstolhatnak. A legkülönlegesebbek azok a desszertek, amelyeknél a csokoládé keserédes ízét az erőssel kombinálják. Igazi kuriózum a fekete borsos és a chilis ízesítésű bonbon. Kínálnak még mézeskalácsot - figurákat is - és táblás csokoládékat. Kétfajta diabetikus csokoládéval- gondoltak azokra is, akik nem fogyaszthatnak cukrot. Húszféle teakülönlegességgel is szolgálnak vendégeiknek, van ezek között Igazi Arab Éjszaka zöld tea, Fahéjas mandula fekete tea, Nagymama erdei gyümölcsei tea. Ha szeretteinket kívánjuk meglepni a teakeverékekkel, bonbonnal, díszdobozba csomagolják nekünk. Ingyenes WiFi hot-spot áll a laptoposok rendelkezésére; az elmélyült böngészéshez akár vízipipa is bérelhető. Krivánszky Árpád A Pro Jugendstil Művészeti Alapítvány 2007-ben 33 135 Ft támogatást kapott az 1%-os felajánlásokból. A támogatást az alapítvány céljainak megfelelően használtuk fel. Az alapítvány 3 napos komplex kiállítássorozatot rendezett a Pinceszínházban az adományból. Az alapítvány kuratóriuma ezúton köszöni támogatóinknak az 1%-okat! További adományaikat köszönjük! Adószám: 18232039-1-43 f\sz Market Élelmiszer IX. Ferenc tér 13. Americana 100 gr táblás csokik 99 Ft-tól Bohóc szelet 25 gr 45 Ft/db Duó 400 gr mogyorókrém 290 Ft/db Exelence 100 gr-os csokik 99 Ft-tól Boci forrócsoki 150 gr 340 Ft/db Puszedlik 200 gr 159 Ft-tól Kókuszcsók 250 gr 329 Ft/db o - Pentek: 6-21 zombat - Vasárnap: Ne feledje! TrtlOO Ft feletti vásárláskor jándékutaíványt kastélyét a1 Kópé Húsboltban (IX. Ferenc térfc?fvá!árolhat le.
