Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-02-22 / 7. szám

Ferencváros 2008. február 22. 5 A HÉT TÉMÁJA: Rendelet mindnyájunk nyugalmáért A hét végi munkavégzést is szabályozza a tervezet A rendelet hatályba lépése után már csak hétköznap folyhat építkezés a szűk belvárosi utcákban (folytatás az 1. oldalról)- Egy építkezés során min­dig ütköznek a beruházók és a lakosság érdekei. Míg előbbiek a határidőket, addig utóbbiak a nyugalmukat féltik. A hét végi munkavégzés tilalma alól azonban senkinek sem adunk felmentést csak azért, mert sürgeti a határidő - jelentette ki az irodavezető. Az építkezések mellett persze még számos más te­vékenység is zavarhatja a belvárosban élők nyugalmát. Egy-egy kulturális rendez­vény, sportesemény, egy üz­let klímaberendezése vagy a fűnyíró működése is járhat az érvényes határértéket megha­ladó zajjal. A rendelet igyek­szik ezeket is szabályozni, így például külön foglalkozik a kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajokkal: robba­nómotoros fűnyírást, motoros fakivágást a lakóövezetekben hétköznap csak reggel hét és este nyolc óra, hétvégén pedig reggel kilenc és délután két óra között szabad végezni. A kulturális rendezvények előtt a szervezőknek a kör­nyezetvédelmi hatóságtól kell határértéket kérniük, s emel­lett meg kell jelölniük, miként biztosítják annak betartását. A vendéglátóegységek éjfél és reggel hét óra között nem tart­hatják nyitva kerthelyiségeiket, ami talán némi megnyugvást jelenthet - többek között - a Ráday utca lakóinak is. Ők ugyanis évek óta küzdenek a szaporodó kávéházak és pubok vendégei által keltett zaj ellen.- Az utca mindössze 13 mé­ter széles, így elég, ha felne­vet egy baráti társaság, máris zeng tőlük minden. Eddig csak a nyári időszakban okozott ez problémát, most azonban nyílt egy új vendéglő, ahol hajnalig élőzenével szórakoztatják a •§ közönséget. Hiába jelezzük I már évek óta a hivataloknak, >o hogy tegyenek valamit a ha- S sonló esetek ellen, süket fü- < lekre találunk - panaszkodott lapunknak Szabó Istvánná, aki már évtizedek óta a Rá­day utcában él. Mint mondta, utoljára 2003-ban mértek zaj­szintet, ami már akkor jócskán meghaladta a határértéket. Azóta sem történt semmi, ezért kételkedik abban, hogy bármi változna a rendelet bevezetésével. Horváth Péter szerint azon­ban a nyári időszakban napon­ta ellenőrzik a kerthelyiségek működésére vonatkozó előírá­sok betartását.- A polgármesteri hivatal egy hónapra megvonja a köz­terület-foglalási engedélyt azoktól, akik megszegik a szabályokat. Ez igen komoly visszatartó-erő, így nemigen fordul elő, hogy éjfél után is az utcai kerthelyiségékben mula­toznak a vendégek - mondta az irodavezető. * Több szem többet lát Külön járőrkocsit kap a térfigyelő rendszer Szépség és funkció Beszélgetés Renner Zsuzsannával, az Iparművészeti főigazgatójával A kamerák megnövelik a rendőrség hatékonyságát O-Q '(O CD 0) c tn (folytatás az 1. oldalról)- „A RÖNK legutóbbi ülé­sén a képviselők szorgalmaz­ták - folytatja a kapitány -, hogy a rendőrség biztosítson folyamatosan egy gépkocsit a lakótelepre, illetve kerék­páron is járőrözzenek a rend­őrök a házak között. Mivel a kerületben mindenütt ott kell lennünk, elmondtam, hogy ehhez sajnos nincs elegendő létszámunk. Fix járőrözést csak a kamerarendszer felújí­tása után tudunk biztosítani. Ez a fix szolgálatú járőr csak kiemelt bűncselekmény esetén hagyhatná el a lakótelepet, folyamatosan látható lenne, minden gyanús személyt, cso­portosulást és az áthaladó for­galmat is ellenőrizné.”- A lakótelepi - 27 kamerát tartalmazó - térfigyelő rend­szer tervei már el is készültek, azonban költségei még nem szerepelnek az elfogadott kon­cepcióban. A térfigyelő rend­szer bővítéséhez a központot is korszerűsíteni kell, amihez viszont a Közbiztonsági Köz- alapítványnál rendelkezésre áll a szükséges forrás - 15 millió forint -, s a felújításra rövidesen sor is kerül, mert ennek nyomán a képeket a bizonyítási eljárásokban is fel lehet majd használni. A kamerarendszer bővíté­sének finanszírozására a köz- biztonság területéért felelős alpolgármester, Bánsághi Ta­más két utat lát reálisnak:- „Mivel a közterületek fe­letti őrködés az önkormány­zatok feladata is, normatív állami támogatásban kellene, hogy részesüljön. Annál is inkább, mert a kamerarend­szer ma már hozzátartozik egy világváros közbiztonsági infrastruktúrájához. Ezt az önkormányzatok már kezde­ményezték is, s ez megoldást jelentene többek között a Jó­zsef Attila-lakótelepen is. Sok helyütt azonban vállalkozási alapon is bővíteni lehetne a rendszert. A magánszférában például a távfelügyelet már régóta megvásárolható szol­gáltatás, és a távfelügyeleti cég érdeke is, hogy az ingatlan előtt az utcát a rendőrségre bekötött kamera figyelje”. Kocsis Kristóf (folytatás az 1. oldalról)-Azért egy percig még a forma- tervezésnél maradva: mennyi­vel tudnak önök többet nyújtani egy dizájncenternél?- Az Iparművészeti Múze­um kontinuitásában tudja be­mutatni a tárgyak fejlődését, amihez rendelkezésünkre áll kutatói hátterünk. Szeret­ném, ha progresszív múzeum lennénk, amelyik - erre a tu­dományos hátterére támasz­kodva - véleményt nyilvánít minden, a kompetenciakörébe tartozó kérdésben. A közönség ekkor úgy érezheti, hogy itt fontos dolgok történnek, s ez a hír tovaterjed, mint a hullám­gyűrűk a vízbe ejtett kő körül, ami egyre nagyobb látogatói kört vonz majd a múzeumba.- Már erre a szakértelemre, presztízsre alapozva rendezték a magángyűjtők kincseit be­mutató, januárban megnyitott ^ kiállítást is? S / CD- Igen. Elő kapcsolatot s igyekszünk kialakítani a gyűj- 2 tőkkel már csak azért is, mert -0 • O ők a potenciális mecénásaink, s most építjük ki támogatói körünket. A gyűjteményünk bővítésére rendelkezésre álló források ugyanis nagyon sze­rények. A rendszeres gyűjtési lehetőség megszűnt, szinte kizárólag pályázati úton tu­dunk forrást teremteni mű­tárgyvásárláshoz. Fontos lenne a modern és kortárs gyűjte­mény gyarapítása is, mert Magyarországon a 40-es évek óta - szemben a nagy külföldi társmúzeumokkal - nem volt rendszeres kortársgyűjtés, s ez Renner Zsuzsanna: „Egy jól működő, 21. századi múzeumot szeretnénk létrehozni“ lenne az utolsó pillanat, ami­kor retrospektív módon még pótolhatnánk a hiányt.- A gyűjteményt azonban mél­tó körülmények között kellene a látogatók elé tárni. A való­színűleg legszebb, de minden­képpen legkülönlegesebb hazai múzeumépület azonban rossz állapotban van, s az intézmény tavaly - még az ön elődje idejé­ben - uniós forrásokra is siker­telenül pályázott. Miért?- A szakmai előkészítés elégtelensége miatt. Kár, mert valóban kénytelenek vagyunk raktárnak és irodának használ­ni egykori kiállítótereket, meg kellene oldani az elektronikus nyilvántartást, enyhíteni a rak­tározási gondokon, fel kellene építeni a még hiányzó negye­dik szárnyat, s megnövelt kiál­lítótérrel, korszerű információs eszközökkel, közösségi térrel állni látogatóink rendelkezésé­re. Franciaországban módom volt tanulmányozni múzeum­rekonstrukciós programokat, ott az építészeti fejlesztéssel párhuzamosan - ami csak a ké­reg -, mindig végigvisznek egy szakmai programot is. Három év múlva újra pályázni szeret­nénk, s addigra mi is egy ilyen erős szakmai alapokon nyug- 1 vó programot dolgozunk ki, J amelyhez hozzárendelhetjük a £ pénzügyi tervet, és biztosíthat- I juk a fenntarthatóságot - végül -0 egy jól működtethető, 21. szá- zadi múzeumot létrehozva. Kocsis Kristóf Magyarország legkülönlegesebb múzeumépülete ■ A HÉT KÉRDÉSE ■■■■■■■■■■■ Önt milyen zaj zavarja a legjobban? Dr. Haieszky Mária orvos Sétálóutcában lakom, ahol sok pad található a zöldte­rületek között. Ezeken a pa­dokon - főleg nyáron - rend­szeresen folyik az éjszakai beszélgetés, ami néhány sör után - ami persze ugye tilos lenne közterületen! - elég hangossá válik. És ez egy év­tizede így van, az önkormány­zat azóta nem tesz semmit. Nagy Réka óvónő A hétvégi építkezések zajai. Ha jól tudom, ehhez külön engedély kell, és nem hin­ném, hogy azt szinte min­denki megkapja. Ha pedig igen, az azt mutatja, hogy az illetékeseket egyáltalán nem érdekli, hogy több ház összes lakója megőrül a folyamatos hétvégi zajtól, kalapálástól, betonkeverőtől - kora reg­geltől estig. Petrók Edit könyvtáros Középső-Ferencváros rende­zésekor alaposan lecsökkent a parkolóhelyek száma, így mindenki ott parkol, ahol tud, sokszor több utcára a lakásá­tól. így nem hallja meg az au­tója riasztóját, mások viszont olykor egész éjjel hallgathat­ják. Ha vakriasztás van, hiába nézek ki, nem tudok mit kez­deni az üvöltő szirénával. Dallos Péter egyetemi hallgató Az éjszakai utcai ordítozás. Kitalálták a szeszárusítási ti­lalmat, hogy akkor nem lesz. Marhaság! Próbálkoztak ezzel már a szocializmusban is, igaz akkor reggel, hogy ne igyanak munkába menet. Akkor is volt részeg dolgozó. Most is van részeg ordibáló. Ahhoz, hogy ne legyen, rendőrök kellenek, nem rendeletek. JUT ESZEMBE... A (tér)figyelés határtalansága Még 24 órára sem volt szük­ség, hogy felkerüljön egy újonnan elhelyezett térfi­gyelő kamera pozíciója az internetre. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két és féléves pereskedés után, egy évvel ezelőtt érte el, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság kimondja: a térfigyelő kamerákkal kapcsolatos adatok közérdekűek, ezért a BRFK köteles a rendőrség ál­tal Budapesten üzemeltetett kamerák adatait a jogvédő szervezet részére kiadni. Azóta mindenkit arra buzdí­tanak, hogy ha közterületen kamerát észlelnek, akkor je­löljék be rögtön ezek helyét a www.geospace.hu oldalon, a kameratérképén. Lelkesek is a kameravadászok, össze­sen 14 ferencvárosi kame­rapontot számoltam össze a honlapon, azaz alig akad olyan, ami felfedezetlenül maradt. Amivel persze nincs is semmi baj, hiszen minden­kinek joga van tudni, hogy figyelik, még ha a szemé­lyiségi jogokkal való ilyen természetű visszaélés in­kább csak elvi lehetőség is, a kamerák segítségével fel­derített gépkocsi feltörések viszont nagyon is valóságo­sak. A térfigyelő azonban valóban magában rejti a totális ellenőrzés lehetősé­gét, sértheti a magánszfé­ránkat, ezért indokolt a civil kontrol. Múlt számunkban talá­lomra megkérdezett olvasó­ink mégsem gondolták úgy, hogy sérülnének a jogaik a kamerák felszerelésével. Sőt volt, aki inkább ami­att aggódott, hogy idővel esetleg lankad majd a kép­ernyők előtt ülők figyelme. Ám erre már megtalálták a megoldást: kamerákkal kell figyelni a térfigyelő-központ munkatársait. Akkor persze az ő személyiségi jogaik sérülhetnek, elő is fordult már, hogy bekamerázott térfigyelő központban dol­gozók ilyesmi miatt kérték felháborodottan az adatvé­delmi biztos állásfoglalását. Ám, ha ezt az akadályt si­kerül leküzdeni, akkor már csak a megfigyelőket meg­figyelők megfigyelését kell valahogy megoldani... Kocsis Kristóf főszerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents