Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-11-07 / 44. szám

Ferencváros 2008. november 7. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: Minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Helye: Polgármesteri Hivatal 1/22. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra között, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: Alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utol­só szerda 12.00-14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó mun­kanapján, az ügyfélszolgálati irodán lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: Polgármesteri Hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00- ig, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hó­nap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.00­11.00- ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP-frakcióvezető: minden hónap első péntekje, 10.00- 12.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00-18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. dr. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok, (1. vk.) Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap má­sodik szerdája, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: elő­zetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00- 18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.) MSZP: minden hónap utolsó csü­törtöké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27.1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hó­nap első hétfője, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyezte­tés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtöké, 16.00-18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926- 5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés sze­rint: 06/20-523- 9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com Hubert Béláné SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes beje­lentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap máso­dik keddje, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanács­nok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-1077 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Pál Tibor (13. vk.): minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály: 2008. november 20-én, pénteken, 17 órától a Piros Pont irodában (Balázs Béla u. 38.) KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK • A BKV Zrt. november 3-ától felszállás előtti ellenőrzési rend­szert működtet a 4-es és 6-os villamos Moszkva téri végál­lomásán. A zöld karszalagos biztonsági őrök csak a jegy­pénztár felé irányíthatják az érvényes jegy, illetve bérlet nél­küli utasokat, a kék karsza­lagos ellenőröknek azonban már bírságolási joguk is van. • A Vámház körúton a közúti sá­vok építése miatt a Fővám tértől a Kálvin tér felé a buszokat, illet­ve az építési forgalmat a már el­készült villamospályára terelték. • Szerdától 7 forinttal csökkent a benzin, hárommal pedig a gáz­olaj ára. A középár a benzinnél most 265 forint literenként, de az egyes kutaknál ettől akár 10- 15 forintos eltérés is lehetsé­ges. A benzin ára szeptembertől összességében már 30 forint­tal csökkent. A gázolaj közép­ára most 291 forint literenként. • Jövőre átlagosan 8 száza­lékkal - a várható inflációnál ismét magasabb mértékben - tervezik emelni a BKV jegy- és bérletárait, bár ezt még a Fő­városi Közgyűlésnek jóvá kell hagynia decemberben. A me­netjegy ára 290, a felnőtt ha­vibérleté pedig 8900 forint lesz az elképzelések szerint. • A rendőrség a közeljövőben 160 fix telepítésű és 500 hor­dozható traffipaxot szerez be, amely azt jelenti, hogy az eddi­gieknél sokkal több helyen kell számítani sebességellenőrzés­re, a sebességhatárok túllépése esetén pedig büntetésre. K.Á. SÉTA A KÉPVISELŐVEL Ferencváros rehabilitációja igazi sikertörténet Beszélgetés Emődy Zsolttal, a Városfejlesztési Bizottság elnökével Mára sajnos eltűntek az öreg franzstadti házak, udvaraik jellegzetes hangulatával Emődy Zsolt a rendszerváltás óta képviselő, először a Fidesz, később az SZDSZ színeiben po­litizált, négyszer egyéniben, leg­utóbb pedig listán került a testü­letbe. Van egy álma: Ferencváros az legyen Budapestnek, mint Pá­rizsnak a Quartier Latin.- A Városfejlesztési Bizottság élén tizennégy év óta vesz részt Ferenc­város arculatának alakításában. Hogyan jellemezné a kerület el­múlt évekbeli fejlődését?- A rendszerváltáskor adva volt egy remek adottságú, de le­romlott állapotú városrész, ame­lyet meg kellett menteni. Ez a fo­lyamat ugyan már a nyolcvanas évek közepén megkezdődött, ám akkor még csupán három ház­tömbre terjedt ki, 1990-től azon­ban teljes gőzre váltott, s ma már a rehabilitáció az egész Középső- Ferencvárosra kiterjed. Nagyon jó, hogy ennek során sikerült megőrizni Ferencváros sajátos karakterét, a felújított há­zak utcai homlokzatai többnyire őrzik eredeti formájukat, miköz- ben a lakások belülről komforto- -J sakká váltak. Emellett a városren- | dezéssel a háztömbök belsejében ~- csak Ferencvárosra jellemző s módon - zárt parkok születtek, s u" ezek „kertvárosias” jellege, illet­ve az utcafront belvárosias han­gulatának együttese adja a város­rész különleges hangulatát. Ám ­a fővárosban egyedülállóan - a bontásokkal a közterületeken is kialakult számos előzmény nél­küli zöldfelület, mint például a Lenhossék, az Örökimádás vagy a Trafó park. Közben pedig létrejött a Kál­vin tér-Ferenc tér sétálótengely, amelyet eredetileg a Váci utca folytatásaként gondoltunk el, s amelyet a tervek szerint a jövő­ben a Lenhossék parkig-teijesz- tünk majd ki.- Az ekkora horderejű változások alighanem megosztották a véle­ményeket a testületen belül. Mi­lyen kérdésekben vitázott képvise­lőtársaival?- Például abban, hogy mi őr­zendő meg, és mit ítéljünk bon­tásra. Ebben a tekintetben én mindig konzervatív voltam. A 2-3 emeletes, századfordulós épüle­tek közül keveset - talán 5 szá­zaléknyit - bontottak el, azonban Középső-Ferencvárosban húsz évvel ezelőtt még meghatáro­zók voltak a földszintes épületek is. Mára sajnos eltűnt ezeknek a jellegzetesen franzstadti házak­nak a többsége - utánozhatatlan hangulatú udvaraikkal együtt. Persze sokszor érthető indokok alapján. Valóban sok volt az óri­ási tűzfal, viszont ezek is hozzá­tartoztak a városképhez, ha úgy tetszik, az építészeti hagyaték ré­szét képezték.- Nem lehet, hogy olykor gazda­sági érvek is az ellen szóltak, hogy a lerobbant épületeket eredeti for­májukban állítsák helyre?- Ez kétségtelenül kicsit drá­gább megoldás, mint a bontás, és helyére új ház építése. A költ­ségek között azonban nem ez je­lenti a legnagyobb tételt, hanem az, hogy a benne lakóknak meg­felelő elhelyezést lehessen bizto­sítani. Az értékőrzés ezzel együtt is pénzbe kerül, de éppen ez a re­habilitáció fő ismérve, s ebben soha nem volt nagy vita a testü­letben.- Honnan származik a vonzódása a városfejlesztéshez?- Építészcsaládból származom, s jóllehet, fizikusként végeztem az egyetemen, vonzódom az épí­tészethez. Huszonöt éve minden esztendőben „világgá megyünk” egy hónapra a családommal, 50- 60 várost felkeresünk, s ezeket mindig egy kicsit városfejleszté­si, építészettörténeti szemüvegen keresztül is nézem. Itthon pedig mindig adódik alkalom a távoli városokban szerzett tapasztala­tok felhasználására.- Innen eredeztethető nagy álma, a párizsi latin negyed itteni meg­honosítása is?- Igen. Ferencvárosnak ma két fontos - egymásból is kö­vetkező - jellemzője van. Ezt a városrészt mindig is sok szál fűzte a felsőoktatáshoz, mára azonban ez már meghatáro­zóvá vált. A kerületben tanul, vagy a kerület határán elhe­lyezkedő felsőoktatási intéz­ményekbe jár a Magyarorszá­gon felvett egyetemi hallgatók 45-50 százaléka. Mintegy a fókuszpontjába kerültünk Ma­gyarország négy legnagyobb múltú egyetemének. Ez a centrális elhelyezkedés azután számos következmény­nyel jár, amit valamennyi, a ke­rület fejlesztését érintő tervnél célszerű lenne figyelembe venni. A hallgatók és az oktatók jelen­tős része ide jár ugyanis kollégi­umba, itt bérel lakást, s itt keres szórakozási lehetőséget.- Például művészkocsmákat, ha­gyományos és alternatív színházi élményeket?- Úgy van. A Ráday utca ven­déglői és galériái ma már alig lennének meg a diákság nél­kül, s részben az egyetemek közelségével magyarázható a másik említett jellemző, Fe­rencváros kulturális jelentősé­gének növekedése is. A rend­szerváltásig például nem volt itt teátrum, ma pedig a kerület színházi központ, az intézmé­nyek mellett egy sor alterna­tívjátszóhely is nyílt. Kialakult egy sajátos (multi)kulturális miliő, amelynek fejlesztéséhez jó előkép lehet a Quartier La­tin, amely Párizs nagyon ma­gas presztízsű negyede.- Az alternatív kultúra egyik szín­tere volt a Kultiplex is, amelynek megmentéséért komoly harcot folytatott. Kudarcnak érzi, hogy lebontották?- Igen, most is úgy érzem, hogy hiba volt csaknem 300 mil­lió forintot áldozni arra, hogy ki­üldözzünk a kerületből egy való­di kulturális értéket képviselő lé­tesítményt, amely a maga nemé­ben egyedülálló volt. Ferencváros mindig is aktív volt az alternatív művészetek felkarolásában - ez volt az első megingásunk ezen a téren.- A lakosság követelése ellenére is így gondolja?- Az „egyetemváros” jelleg ter­mészetesen súrlódásokat is okoz, de nem akkor működik jól egy önkormányzat, ha konfliktusok­kal szembesülve egyszerűen ki­vonul egy kulturális területről, hanem akkor, ha képes rávenni az intézményt, hogy a működé­sével kapcsolatos súrlódások ne lépjék túl a környezetében élők által tolerálható szintet, és el tud­ja érni, hogy az érintettek kölcsö­nösen respektálják egymást. E tekintetben sokat tanulhatunk az említett párizsi negyedtől. A Mester utcában lakom, itteni lakosként ilyen toleráns és kultú­rában gazdag környezetben sze­retnék élni. Kocsis Kristóf NÉVJEGY 1988-ban szerzett fiziku­si diplomát az ELTE TTK-n. 1990 óta képvise­lő Ferencvárosban. 1995-ben elvégezte az ELTE BTK filozófia szakát is, jelenleg doktoriskolába jár. Saját cégében szá­mítógépes programo­zással foglalkozik. Nős, egy fia van. A legnívósabb beruházás POSTÁNKBÓL Nemzetközi díjat kapott a Közraktárak fejlesztési projektje Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a Közraktárak helyén, azaz annak egy részét megőrizve épül fel Budapest legújabb kulturális központja. Az építkezés valójában még el sem kezdődött, de a projekt máris nívós nemzetközi elis­merést kapott. A látványterveket elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a Köz­raktárak megújulása az épü­letek közötti „üvegbálnával” szerte a világon óriási érdek­lődést váltott ki, hiszen a vi­lághírű Kas Oosterhuis vezette ONL építészeti iroda tervei alapján, a Porto Investment Hungary Kft. kivitelezésében 2010-re felépülő kulturális komplexum egyedülálló lesz a maga nemében. Az építési tervek olyan innovatív meg­oldásokat tartalmaznak, ami­lyeneket az egész világon csak nagyon kevés helyen al­kalmaztak, Magyarországon pedig nem csupán a techno­lógiák terén lesz egyedülálló az épületegyüttes, de ez lesz a non-standard építészet első hazai reprezentánsa is. A Közraktárak fejlesztését célzó CET-projekt a közelmúlt­ban már elnyerte az Autodesk szoftvercég díját, az Autodesk Revit BIM Experience Awar- dot, amelyet az immár a ma­gyar fővárosban is irodát nyitott ONL vezetője Budapes­ten vehetett át. Most pedig a Fővárosi Közgyűlés Kiemelt Fejlesztések Bizottsága, va­lamint a Közraktárak kivi­telezője, a Porto Investment Hungary Kft. kapott ezért ran­gos kitüntetést. A „CEE FUTURE - a jövő el­kezdődött, 2007-2013 Közép és Kelet-Európa Fejlesztési Fó­ruma” elnevezésű konferencián a Közraktárak a „Legnívósabb fejlesztési projekt”-díjban ré­szesült. A díjat odaítélő zsű­ri tagja volt többek között a Magyar, valamint a Budapes­ti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium állam­titkára, a Regionális Fejleszté­si Hivatal vezérigazgatója és az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője. A konferenciát és a hoz­zá kapcsolódó kiállítást idén második alkalommal rendez­ték meg. A hagyományterem­tő céllal 2007 és 2013 között évenként megrendezett kon­ferencia a fejlesztési szektor legkülönbözőbb területeinek képviselőit hívja meg a gaz­dasági folyamatok elősegítése, valamint a kis- és középvál­lalati szektor versenyképes­ségének erősítése érdekében. Steiner Gábor Pensum-mizéria Olvasónk e-mailt írt szerkesztő­ségünknek, amelyben jelzi, hogy a Pensum Diákmunka Iskolaszö­vetkezetnél nem éppen a törvé­nyi keretek között teljesítik a ki­fizetéseket. „Adott a Pensum szövetkezet, amelynek feladata, hogy külön­böző munkáltatókhoz diákokat közvetítsen ki. Ez szép is lenne, ám a ledolgozott munka után nem a diák, hanem a diákszövet­kezet kapja meg a bért. [...] Tud­tommal a munkaszerződés a diák és a munkahelye között létesül, a szövetkezet csak a közvetítésre szerződik a diákkal.” Kozma Ferenc, a Pensum elnö­ke ezzel kapcsolatban rögtön egy félreértésre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a szövetkezet nem a diákoknak közvetít munkát, hanem a nappali tagozatos hall­gató tagjainak nyújt személyes közreműködési lehetőséget egy- egy, a megrendelők által meghir­detett munka elvégzésére.- A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a hallgató tagunk legyen, másképp nincs lehető­sége a jogszabályokban foglalt kedvezmények igénybevételére. Teljesen kizárt, hogy a velünk közreműködő hallgató valame­lyik megrendelőnkkel kerüljön jogviszonyba, s az sem fordulhat elő, hogy a szövetkezet a közve­títésért juttatásban részesül - magyarázta az elnök. A legtöbb diákszövetkezet egyébként hasonló módon műkö­dik: az adott feladat elvégzésére szerződnek a megrendelővel, s a teljes vállalkozási díjat is egymás között teljesítik. Ennek mértéke azonban nem függ a tag - azaz a diákmunkát vállaló hallgató - közreműködéséért járó honorá­riumától. Ezt ugyanis a szövetke­zet fizeti neki, vállalva annak is a kockázatát, hogy a megrende­lő esetleg nem tesz eleget anyagi kötelezettségének.- Fennállásunk óta még soha nem fordult elő, hogy valaki ne kapta volna meg személyes köz­reműködésének ellenértékét - mondta Kozma Ferenc. Levélírónk az átutalások időpontjára is panaszkodott: „A Munkatörvénykönyv előír­ja, hogy a munkabért minden hónap 10-ig kell kifizetni. A Pensum rendszerint 16-án te­szi ezt meg, sőt...!”- Előfordulhat, hogy akara­tunkon kívül késve fizettünk. Havonta három-négyezer átuta­lást kell teljesítenünk, és valóban közbeszólhat a technika is. Ha a közelmúltban történt ilyesmi, azért ezúton is elnézést kérünk - reagált erre az elnök. Benke Hunor Nem csupán a technológiák terén lesz egyedülálló az épületegyüttes

Next

/
Thumbnails
Contents