Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-08-29 / 34. szám
4 KULTÚRA Ferencváros 2008. augusztus 29. MOZISAROK Szex telefonhívásra Élet-kép-regény Péreli Zsuzsa életmű-kiállítása az Iparművészetiben Úgy gondolja, hogy e „középkorias” műfajnak túl kell élnie a XXI. század rohanását, mert a műfaj nem dohszagú, nem avitt és erre bizonyíték Péreli összes alkotása Stílusgyakorlatok Szentendrei keramikusok a Zikkuratban Az új erotikus thriller ezen a héten megérkezett a hazai mozikba is. A 25 millió dolláros költségvetésből leforgatott film a tengerentúlon meglehetősen nagyot bukott, előállítási költségének eddig alig ötödét hozta vissza, és a becsült világkörüli összbevétellel is valószínűleg alig termel majd profitot. Pedig egyáltalán nem rossz produkció. Az első filmes Marcel Lange- negger munkája iránti amerikai érdektelenség okait nem a rendező, a forgatókönyvíró vagy éppen a színészek gyenge teljesítményében kell keresni. A Szex telefonhívásra ugyanis, bár nem újítja meg a műfajt, viszonylag jól sikerült darab. Az egyesült államokbeli kudarc oka sokkal inkább a filmben megjelenített zsáner dömpingje lehet. A napjainkra már klasszikussá érett „műfajteremtő” Elemi ösztön óriási sikere óta rengeteg, általában meglehetősen gyengére sikeredett „utánzat” került a mozikba, például a kasszasiker folytatása, az Elemi ösztön 2 is, mely'óriás'fkudarc volt. Ráadásul a kisebb stúdiók folyamatosan ontják a számtalan kereskedelmi televíziós csatorna részére vagy éppen rögtön a DVD-piacra szánt, gyakran megkérdőjelezhető színvonalúra sikeredett erotikus thrillereket. Ebben a túlkínálatban már-már törvényszerű, hogy Langenegger filmje is bukásra ítéltetett. A két férfi főszereplő, a filmet produkciós cégével is jegyző Hugh Jackman és a kaméleoni képességeit már eddig is számtalanszor bizonyító Ewan McGregor játéka legalább annyira meggyőző és hiteles, mint a két női főszereplő, Michelle Williams és Maggie Q. alakítása. Ráadásul a feszes atmoszférájú cselekmény jó néhány kiszámíthatatlan fordulatával számos meglepetést tartogat a nézők számára. A történet középpontjában Jonathan (Ewan McGregor), egy magányos, New York-i könyvelő áll, akinek szürke élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor véletlenül (?) megismerkedik a felső tízezer egyik tagjával, Wyattel (Hugh Jackman), a karizmatikus és dúsgazdag ügyvéddel. A Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el szeptember 8-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. társadalmi hierarchiában egymástól meglehetősen távol eső pozíciókban dolgozó és élő két férfi összebarátkozik. Wyatt egy olyan luxusvilágba vezeti be új barátját, amelyről addig álmodni sem mert. Később, az ügyvéd segítségével, Jonathan tagja lesz egy meglehetősen ellentmondásos szexklubnak, melynek „ügyfelei” egy telefonkód segítségével rendelhetnek partnereket maguknak. A titokzatos és gyönyörű „S” - sei (Michelle Williams) eltöltött első kalandját követően azonban Jonathan számára az események meglehetősen bizarr fordulatot vesznek, és a szerencsétlen (?) férfi akarva-aka- ratlanul (?) egy rafinált módon kiagyalt bűncselekmény kulcsfigurájává válik... Mark Bomback forgatókönyve intelligens és kiszámíthatatlan, ahogy kezdenek igazán felgyorsulni az események, egyik csavar a másikat követi egészen a letaglózó végkifejletig. Langenegger, a reklámfilmek világából érkezett és ott elismert, számos díjjal jutalmazott rendező egy igazi veterán operatőrt, a világhírű Dante Spinottit kérte fel munkatársnak. Spinotti, akit a legnagyobb rendezők is egyenrangú alkotótársként kezelnek, ismét bebizonyítja, hogy a szakma egyik legjobbja. (Koltai Lajos, Szabó István állandó operatőre is egyik példaképének tekinti Spinottit.) A film bravúros képi megoldásaival kapcsolatban külön érdekesség, hogy egy újonnan kifejlesztett, digitális Panavison kamerával, a Genesisszel vették fel a túlnyomó többségében éjszaka forgatott krimi nyomasztó hangulatú jeleneteit. „A Genesis sokkal érzékenyebb - mondja Spinotti. - Sokkal többet lát az árnyékokból, mint a filmmel működő kamerák. Ezért aztán merőben másképp is meg lehet közelíteni a képeket. Rögzítheted a valóságot, méghozzá anélkül, hogy bármilyen téren módosítanod, világítanod kellene. A Genesis segítségével tükrözni tudtuk mindazt, ami a szereplők lelkében végbemegy. Segítségével filmre vehettük a sötétség, az éjszaka birodalmát, azt a világot, amely estétől másnap reggelig tart - az éjszaka és a bűn világát.” Cs. D. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik filmdrámában nyújtott alakításáért jelölték a legjobb női mellékszereplő Oscar-díj- ára Michelle Williamst? Péreli Zsuzsát a műpártoló közönség elsősorban a gobelinjeiről ismeri. Kétségtelen, hogy művészetének ez a fő vonulata, az Iparművészeti Múzeum kiállításán sétáló néző azonban meglepődhet, hogy hányféle képzőművészeti ágba kóstolt bele a művésznő. Láthatunk itt a szövések mellett olajfestményeket, akvarelle- ket, toll-, tus- és ceruzarajzokat, papírplasztikákat és kollázsokat egyaránt. A Tahiban élő és alkotó művésznő minden gobelinjét maga szövi, pedig egy-egy nagyobb méretű alkotás elkészítése fél-egy évbe is belekerül. Számára a szövés nem más, mint „munkaterápiás festészet”. Úgy érzi, csak így lehet maga is része a képnek. A jelenkori művészetben valahogy elfelejtődik a minőség: a skicc- szerűen felvázolt „művekkel” szemben ő az aprólékosan, szív- vel-lélekkel megszőtt gobelinek híve. Úgy gondolja, hogy e „középkorias” műfajnak túl kell élnie a XXI. század rohanását. Középkorias - a szó a gobelinnel kapcsolatban valamiféle avít- tas, dohszagú dolgot sejtet, Péreli A nyarat sokan uborkaszezonnak tartják, amikor mindenki nyaral, és nincs semmi különleges program a városban, mégis van kivétel. Az elmúlt évad egyik legérdekesebb kiállítása volt látható a Ráday utcában. Sara Berti szobrászművész - aki Bolognában és Budapesten él és dolgozik - plasztikáiból és képeiből, vázlataiból rendezett kiállítást a Galéria IX-ben. „Csak építészeti vázukat képzeltem el, és a magyarázó részletezés helyett eleven, kifejező szintézisre törekedtem... az arabeszk vonzott, mint a reneszánsz művészeket... minél kisebb a szobor, annál fontosabb, hogy a forma jellegzetességeit érvényre juttassuk...” - írja Henri Matisse saját expresszionista szobrászatáról. Az ő szobrászati teljességre törekvésének egyfajta nagyon érdekes, mai folytatása Sara Berti munkássága. Torzításai a tapintási érzékelésre hatnak. A belső izomfeszültségeket hangsúlyozza. Az emberi testet megfosztja végtagjaitól, arcvonásaitól, bátran készít torzót, hogy a hajlékony íveléseket hangsúlyozza. Számára fontos a mesterség, a kétkezi gobelinjei azonban legkevésbé sem ilyenek! A mai kor, a modem világ számtalan formában tükröződik alkotásain. Kezdve a felhasznált, szövésbe komponált anyagokon (csipkék, selymek, tollak, pénzek) keresztül a folyton megújuló technikáig, nem beszélve a témaválasztásról. Számos munkája például nincs teleszőve; a szabadon hagyott, csak a függőleges tartófonalakat láttató felületek még inkább a megszőtt fő mondanivalóra irányítják a figyelmet. A bőség zavarával küszködöm, amikor ki szeretnék emelni néhányat e remek alkotások közül. A házgyári épületek felett lebegő „Szegény angyal” - akinek a mhája régiónk értékét vesztett pénzeiből szövődött - egyszerre fejezi ki a pénz teljhatalmát, s irányítja rá a figyelmet a leszakadók kétségbeejtő helyzetére. A régi oltárok táblaképeihez hasonlatos kétoldalas „Amnézia” a felbomló emberi kapcsolatokról szól: az; egykori társak elfelejtik egymást. Egyik oldalán a képből kifelé néző férfiportré mellett egy szálaiban is felbomló, arc nélküli nő szerepel, a mű túlsó felén mindez fordítva megismétlődik. munka, a „csinálás” amikor a test és a lélek együttműködésével megtörténik a TEREMTÉS. Nem használ modern médiákat még kisegítő eszközként sem. A formát szabadon variálva, a megérzések virtuóz megjelenítésével közelíti újabb és újabb variációkkal a végső, letisztult formát. Valójában munkái így sorozatokká válnak. Ilyen a vízi sorozat vízben eleső, futó, lépő, elhajló, meghajtó, alámerülő, mozgó, továbblépő, kisméretű bronzplasztikái. Kutató érzékenység, remekül megmintázott gesztussor jellemzi ezeket a kisméretű, mégis monumentális szobrokat. A szobrok monumentalitását jól igazolja a Lagosanto (Ferrara) városban felállított, ötméteres köztéri szobra, amely ugyanazt a tömör tartalmat közvetíti maradéktalanul, mint amit kisplasztikáiban megszerethettünk. A kiállított anyagban a plasztikák egy másfajta, nagyméretű, inkább mágikus-szimbolikus irányultságú darabjai voltak a hangsúlyosak. Ezek a terrakotta festett fejplasztikák egyszerre rituális elemek és élő személyiségek. A fakarókra tűzött fejek, A „XX. századi látkép” - a beleszőtt flakonokkal, tubusokkal, dobozokkal, más hulladékokkal - egy beteg kor látlelete. Az „Életfa”, amely a Kecskeméti kórház számára készült, harmóniájával az élet diadalát üli a betegség felett. Az „Eső” címet viselő gobelin pedig a piktogramok egyszerűségével ábrázol egy meteorológiai jelenséget. Péreli hittel vallja, hogy az ő munkája - és a Földön mindenkié - valamiféle szolgálat: ezt fejezik ki a katonaéletből merített életképek. A kiállított alkotások nincsenek rejtjelezve, megfejtésükhöz nem kell ismerni holmi titkos jelszót. Hozzánk szólnak, s inkább a szívünkhöz, mint az eszünkhöz. Állást foglalnak világunk dolgaiban, ugyanakkor Péreli Zsuzsa nem erőlteti ránk általuk a saját véleményét, inkább továbbgondolásra késztet. Felemel és gyönyörködtet. A kiállítás a Múzeum földszintjén tekinthető meg szeptember js 14-ig. Aki a kiállítás zárása után 1 <D is szeretne gyönyörködni ezek- .'S ben az alkotásokban, a múzeum- | shopban megvásárolhatja a tárlat ■* anyagát tartalmazó reprezentatív albumot. Krivánszky Árpád mint installációk, különös áldozati helyekké válnak. A lány halála című kompozícióban a fakarókra tűzött terrakottafejek látványa bennünk egészül ki valódi szenvedéstörténetté. A megrettent anya nem látható keze között valóban érezzük, hogy elom- lik a hatódó lány. Ez a művészet különös láttató ereje! Pedig mindössze két terrakotta festett fej, egymáshoz erősített fakarók és egy vödörnyi föld az egész. De ahogy ezeket a részleteket elhelyezi a művész, nos ez az a titok, amely az igazi művészetnek, művésznek máig sajátja! A kiállítás képei is sorozatok voltak. Variációs vázlataiban a formát szabadon változtatva keresgél, munkamódszere a folyamat végiggondolása, a közbülső fázisok rögzítése, így jönnek létre ezek a moz- dulatvázlat-torzók. Expresz- szív, stilizált, mégis valódi élő női testek ezek, a kompozíciók központjában az ágyék, a medence, innen bomlik ki a forma, teremtődik a feszült CD tér és a tömeghatás. Torzó- s szerűség és befejezetlenség s jellemzi, mégis igazi asszoci- g atív terek jönnek létre mun- káiban. Knox A Szentendrei Keramikusok Egyesületének tagjai figyelemre méltó kiállításon gondolkodtatták el a nézőket. Az agyag, ez az ősi és oly jól formázható, alakítható anyag, mindegyik keramikust megihlette és érdekes kísérletekre késztette. Az eredményt látjuk most kiállítva a Zikkurat Galériában. A Zikkurat Ferencváros, de talán egész Budapest legkülönlegesebb kiállítótere, ahol most a 14 szentendrei keramikus munkáiból láthatunk válogatást, ahogy ők találóan elnevezték: stílus- gyakorlatokat - agyagból. Herceg Zsuzsanna hatalmas vállalkozása Dante Isteni színjátékából a kör alakú „Nagy Mű” szerkezetének megjelenítését kíséreli meg. Óriási figurális sakk-készlete ámulatra késztet, míves, sík festett kerámialapjai a düreri grafikától a németalföldi népi formákon át az iszlám szakrális kalligráfiáig a díszítőművészet sok lehetőségét bemutatja. Illés László irodalmi indíttatású kerámia kisplasztikáin a kortárs Csehovot látjuk. A kisplasztikák mellett rögtön hozzáolvasható a vonatkozó novella is, mégsem csak illusztrációk ezek a szobrok? Gálffy Ildikó vázái sem szokványosak. Sáros, földes porhüvelyek, túlnőnek a használati tárgy léten. Búkor Zsuzsa éteri finomságú táljai, mázas kerámiadobozai tartalmilag és formailag is az iparművészet remekei. Müller Krisztina Nünü teáskannája, mint valami pihenő állat nyugszik posztamensén. Maholányi Gabriella szentendrei sétálói alig háromarasznyi ülő, álló, tekere- dő, emberszerű figurák tömege. Bokor Zsuzsa áttört, konstruktív, helyenként mázas kerámiaplasztikákat állított ki. Vizmathy Mária játékos egykerekűzői, kötélen hintázó, vaskos lánykája népi kerámiákra emlékeztet. A külön kiállított fehér és fekete cserepekből kinövő fehér és fekete szanzavérák csoportja már más világ. Kisfalusi Márta lapos és íves formákból állít össze faliképeket, reliefeket. Szilágyiné Rencz Mariann lábas tálja szép, áttört mázaskerámia-plasztika. Sápi Zsuzsanna fény- és árnyéktartókat készített. Lantos Judit munkái a leglátványosabbak. Mázatlan porcelánból készültek a ledobált alsóneműk, az állj készen a szerelemre! című installációban. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg. Knox A augusztus 15-i szám filmes játékának megfejtése: „Beverly Hills-i zsaru”-trilógia zenei főtémáját Harold Faltermeyer komponálta. Nyerteseink: Marosvári Mónika és Szócskái Gábor. A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu A kiállított alkotások túlnőttek a használati tárgy léten Filmes nyereményjáték Sara Berti kiállítása az évad egyik legértékesebb tárlata volt a Ráday utcában Testbe zárva, nyitva a világra Sara Berti kiállítása a Galéria IX-ben
