Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-08-22 / 33. szám

Fotó: Intercom 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. augusztus 22. MOZISAROK Zsenikém - Az ügynök haláli A hatvanas évek legendás kémfilmparódia sorozatából nagyszabású filmkomédia ké­szült, melyet eddig bárhol mu­tattak be a világon, mindenütt közönségkedvenccé vált. Ez annak is köszönhető, hogy a film főszerepét az amerikai újgenerációs komikusok ta­lán legismertebb képviselője, Steve Carell alakítja. Carell, aki eddig számos re­mek vígjátékban komédiá- zott mellékszereplőként, ,A 40 éves szűz” című agymenés címszereplőjeként, 2005-ben lett világhírű. A Woody Allen és Buster Keaton főbb stílusjegye­it kiválóan ötvöző mókamester azóta folyamatosan kap fősze­repet különböző kasszasike­rekben. Az aktuális fűmben Maxwell Smart ügyefogyott fi­guráját kelti életre egyszerűen (de) zseniálisan. Smart elem­zőként dolgozik a világ rend­jét megőrizni hivatott Control nevű szupertitkos ügynökség­nél. Egy napon a „Cég” és a világ demokratikus kormánya­inak ősellenségeként számon tartott Kaos hevű terrorszerve­zet számosdtorábbi, kudarcba fulladt próbálkozását követően ismét világuralomra tör - egy minden eddiginél ördögibb és rafináltabb tervvel. Első lépésként sikerül kideríteni­ük és nyilvánosságra hozniuk a Control titkos ügynökeinek valódi személyazonosságát - ezzel megbénítva a szervezet működését. Ekkor kerül képbe Smart, akinek adatai titkosak maradtak, így végre átlagos elemzőből igazi 007-essé lép­het elő, és esélyt kap a Kaos további borzalmas cselszövé­seinek megakadályozására. A gond csak annyi, hogy Max (bár roppant lelkes, hiszen élete nagy álma válik valóra ezzel a lehetőséggel) nem, ki­fejezetten alkalmas a feladat­ra. (Sőt!) Fegyvere egyáltalán nincs (szerencsére), a rábízott ultramodern kémszerkentyűk használatáról fogalma sincs (ettől persze még vígan al­kalmazza ezeket), a szervezet másik, inkognitóban maradt tagjával, a szépséges 99-es ügynökkel (Anne Hathaway) pedig nagyon nincsenek egy hullámhosszon (így a nemek harca is tovább bonyolítja a mozgalmas és mulatságos ese­mények kavalkádját). A világ megmentésére indított, Kaos elleni küldetés azonban min­dennél fontosabb, ezért a ci­vakodó páros akcióba lendül. Természetesen a nagyon ve­szélyes és izgalmas bevetés fo­lyamatosan átfordul remekül kidolgozott, helyzetkomikum­októl hejnzsegő jelenetekbe - és verbális poénokban sincs hiány. A pókerarccal komoly­kodva szerencsétlenkedő, mér­hetetlenül idétlen Carrel pedig ismét bravúros alakítást nyújt. Az ismert színészekből és ko­mikusokból álló mellékszerep­lők népes hada leginkább csak asszisztál Smart lelkes ámok­futásához. A filmet Peter Segal rendezte, aki anno a Csupasz pisztoly-széria harmadik da­rabjával debütált a filmvász­non, és azóta jobbnál jobb vígjátékok munkálatait irányí­totta, mint például a „Tommy Boy”-ét, a „Ki nevel a végén?”- ét vagy ,Az 50 első randi”- ét. Segal így vall a történet kémkütyüarzenáljáról, mely­nek darabjai Smart (két bal) kezében a film egyik fő humor­forrásaivá válnak: „Az eredeti sorozat híres volt a rengeteg jópofa kémbigyóról. Némelyik egészen zseniális volt, mint például a csendfülke vagy a cipőtelefon, amely a mai mo­biltelefonok elődjének tekint­hető. Akkoriban ez forradalmi újdonságnak számított, és bár manapság már nem hat olyan meghökkentően, nem volt szí­vünk kihagyni.” A film rendha­gyó James Bond-paródiaként is kiválóan funkcionál, a mu­latságos verekedésektől kezd­ve a két főszereplő között kibomló vicces-romantikus pil­lanatokon át egészen az irraci­onalitásba fulladóan humoros autósüldözésig és a többi lát­ványos-komikus akciójele­netig. Természetesen nem maradhat el a happy end, igaz, amíg másfél óra alatt eljutunk odáig, Steve Carrel rendesen megdolgoztatja a rekeszizmainkat. Ő maga így vall erről: „Ez a film nyolc­van százalékban komédia, húsz százalékban akciófilm, harmincöt százalékban sze­relmi történet, tíz száza­lékban kalandfilm és egy százalékban horror. Hogy ez több mint száz százalék? Hát persze! Ez a minimum, amit egy jó filmvígjátéktól elvár­hat az ember!” CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el szeptember 1-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók kö­zött kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas két­szer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejt­sék el feltüntetni telefonszá­mukat vagy egyéb elérhe­tőségüket) E heti kérdésünk: Melyik világhírű színész alakítja a filmben az USA elnökét? A augusztus 8-i szám filmes játékának megfejtése: Guy Pierce játszotta a Memento című film főszerepét. Nyerteseink: Vári Rómeó és Havasi Sándor A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail:ferencvaros@maraton.plt.hu Csendélet körtékkel Berzy Katalin kiállítása a MuszeionNol-ben El Kazovszkij Emlékkiállítás a Galéria IX.-ben \ O) o-CD > ‘O a3 </> < Rogyasztott befőttesüveg, belőle kifolyó körtékkel - kerámiából Az agyag megmintázva és tűz­ben kiégetve válik kerámiává. Ez az ősi anyag, a kékes szür­keségi nyersen jól formázha­tó, képlékeny massza képes mindenféle alakot ölteni. Ezt igazolja Berzy Katalin kerami­kusművész Muszeion galériá­ban rendezett kiállítása is. Berzy Katalin régebben épü­letkerámiát, majd jelmezeket készített. Most samottos félpor- | celánmasszával dolgozik, kéz- f zel mintázza, rakutechnikával .'S M égeti műhelyében a valóság il- s lúzióját keltő, régi használati ■* tárgyakat megmintázó kom­pozícióit. Az oxidokkal színe­zett kerámia mellett többször használ üveget, ezek együt­tes hatása adja a különleges látványt, a „majdnem olyan, mint az igazi” érzést. Bizony,hanézzükrégitelefon- ját vagy fényképezőapparátját, írógépét, nem is szólva a Seuso- villa pénzérméiről, valóban meghökkentő a hasonlatos­ság. Ezt több tárgyegyüttesnél is megismétli, példa erre a lomtalanítás „fafiókja”, benne mindenféle lommal, amelyek természetesen mind - meg­rendezett halmazt képviselő - mintázott kerámiák. Poénos címeket ad. „Béke poraira” címmel egy megmin­tázott orosz Rakéta porszívót, „Kiégve, leégve” címmel pedig egy kávéfőzőt idéz meg a múlt­ból. De van itt régi, kézi tekerős varrógép, vagy a „nagy tavaszi ollórajzás” különböző helyzetű, egymással interakcióba kevere­dő, hatalmas szabóollói. Ezek is kerámiák, meg a nagy csa­varok az anyákkal - ebből több darabot láthatunk -, továbbá kerámiacsavar üveganyával, kerámia kerámiával stb. Bár a művészeti díjat ezekre a munkáira kapta, nekem még­is a „Csendélet körtékkel” című kompozíciója tetszik leginkább. Hiszen láttunk már mindenfé­le technikai bravúrt előadni, de a rogyasztott befőttesüveg a belőle kifolyó kerámiakörte- negyedekkel a maga egyszerű­ségével, magától értetődésével ragadott meg. A kiállítás augusztus 27-éig látható. Knox Budapest, Budapest, te csodás! Ékszerkiállítás a Sterling Galériában A Sterling Galéria fiatal mű­vészei minden negyedévben rendeznek egy tematikus ki­állítást munkáikból. Most azt találták ki, hogy Budapestre emlékeztető nívós ékszereket, ajándéktárgyakat készítenek. Vékony Fanni ezüstbélyegekből, azaz kis ezüst téglalapocskákból állít össze ékszereket. A lapocs­kákon belül aprólékos műgond­dal, fűrészeléssel alakítja ki Budapest jellegzetes épületeinek, építményeinek képét, mint pél­dául az Országházét, a szabad­ságemlékműét, a bazilikáét vagy éppen az állatkert bejáratáét. Az egyes motívumok cserélhetők a karkötőkön, nyakláncokon. Dávid Attila Norbert két moz­gó objektummal lepi meg a nézőt, illetve a vásárlót. Nyak­láncon függő medálján két ol­dalon négy-négy betű látható két sorban, amelyek megpör­getve a Budapest-feliratot adják ki. Gyűrűjének tetején egy for­gatható tárcsán sugárirányban világvárosok neve olvasható. A tárcsát megpörgetve mindig a Budapest-felirat áll meg a kis nyílnál: valami titokzatos erő itt tartja a helybélit és ide vonzza a turistát. A főváros körvonalai a ke­rülethatárokkal a csoport több iparművészét is megihlették: ez Stomfai Krisztina nyakláncának dísze; Góg Angéla és Lipóczki Ákos pedig Budapest-puzzle-t alkotott. Fehér Beatrix ruháin szita­nyomással Budapest neveze­tességei láthatók: egy pólóra - utalván a nemrég véget ért Sziget Fesztiválra - a Hajógyá­ri-szigetre vezető jellegzetes rácstartós híd képe került. A kirakatban mindannyiuk tanítómestere, Péter Vladimir alkotása, Budapest díszkulcsa látható. o d> A kiállított tárgyak megvásá- | rolhatók, az új tulajdonosoknak ^ azonban a tárlat zárásáig várniuk g kell a kiszemelt cikkekre. A Buda- < pest-motívumos ruhadarabok ára 10 ezer forint körül kezdődik, az ékszerek ára pedig 25-150 ezer forint között mozog. A kiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg a Ráday utca 31-ben, hétköznap 12-20, szombaton 10-14 óra között. Krivánszky Árpád Az ékszerek ára 25-150 ezer forint között mozog az anyag minőségétől függően Hommage El Kazovszkij cím­mel nyílt kiállítás a Galéria IX.-ben, a néhány hete elhunyt művésznek emléket állítva. Az Élet és irodalom újság felkéré­sére 16 plusz 1 művész küldte el művét, hogy tisztelegjen az elhunyt előtt. Nem jó, hogy ez a kiállítás létrejött. Mert ez most azt je­lenti, hogy ismét elment közü­lünk egy ember, egy művész, akire a barátok, ismerősök, tisztelők immár csak emlé­kezni tudnak. A személyes találkozás már örökre lehe­tetlen, csak a művek, a képek, és talán a dokumentatív foto tudja közénk idézni a bará­tot, a művészt, a performert, a hosszú szenvedés után kö­zülünk távozottat. Az Élet és irodalom és Szikszai Károly személyes fel­kérésére felbolydult a művész­világ és a baráti kör. Tizenhat művész, Csurka Eszter, dr. Ma­vörös lencsék lebegnek. Az egyik lencsén, vagy felhőn, (Ő repülő szőnyegnek is ne­vezte), ott ül, most már mind­örökre távozóban AZ, aki ülő kutya, néha sakál, némán ki­áltó, ugató, vonító, sikoltó, ta­lán Anubisz maga. A hattyúval persze, aki a tisztaságot sze­mélyesíti meg. Még most is minden sze­rep és játék. Ezekből az elemekből áll össze ez a mi­tológiai törvényszerűségek­nek engedelmeskedő életmű, most már végérvényesen. Az első teremrészben láthatóak a felkért kiállítók munkái. A tisztelők, barátok - ki-ki ké­pessége szerint - megidé­zi az elhunytat. Akit munka közben ért a hír, azt adta, amit éppen akkor rajzolt, van, aki saját világát egészí­ti ki a most már copy rightos Kazovszkij motívumokkal: kutya, geometria, gesztus, figurális, minden van itt. Elment közülünk egy művész, akire a barátok már csak emlékezni tudnak riás, fe Lugossy László, Gaál József, Gábor Áron, Fiaász Ist­ván, Kopasz Tamás, Kovács Péter, Nádler István, Rácmol­nár Sándor, Roskó Gábor, Szabó Tamás, Szikszai Kár­oly, Szirtes János, Szotyory László, Vásárhelyi Antal és a mester Kokas Ignác egy- egy művükkel emlékeznek El Kazovszkijra. Valamint emlé­kezik a kiállítás közönsége, a számtalan érdeklődő.... A két részre osztott kiállítá­si tér mélyén, legbelül, egyet­len mű, El Kazovszkij egyik munkája látható. Ez a kép a 2001-ben készült „Hattyú csil­lagkép” egyik variációja. A szokásos sötét, kietlen táj fö­lött, az előtérben a lelkekkel, Mégis mindegyik alkotásban felvillan egy elem, egy kap­csolódási pont, ami talán kö­zös lehetett. Az egyedüli Kazovszkij kép­re, a színes festményre, a va­laha volt és szeretett mester Kokas Ignác hatalmas festmé­nye és Szikszai Károly képe válaszolnak csak színesben, a többi fekete-fehér. Valószí­nűleg az újságban megjele­nés, a reprodukálhatóság volt a szempont, hiszen a megnyi­tóval együtt az „ÉS” is külön képanyaggal, ezekkel a képek­kel, tiszteleg El Kazovszkij, a Kossuth és Munkácsi díjas mű­vész előtt. Az emlékkiállítás a hónap vé­géig tekinthető meg. Knox Kerületünk különleges „arcai” Tóvölgyi Katalin, ezúttal a Patakyban Egy hónapja írtunk Tóvölgyi Katalin Arc-vonalak című, a Ferencvárosi Pincegalériában rendezett kiállításáról. Aki le­maradt volna erről, egyebek közt az itt bemutatott alkotá­sokkal is találkozhat a Pataky Művelődési Központban au­gusztus 22-én nyíló tárlaton, amellyel édesanyja emléke előtt is tiszteleg kerületünk elismert keramikusművésze. Tóvölgyi Katalin neve nem biztos, hogy mindenkinek is­merősen cseng, pedig kerü­letünk elismert művésze ő. Szakmai tanulmányait a Kép­ző- és Iparművészeti Gim­náziumban kezdte, majd a Magyar Iparművészeti Főisko­la kerámia szakán diplomázott Csekovszky Árpád növendéke­ként. 1993 óta tanít kerámiát a Kézműipari Szakközépisko­lában, azonban nem csak a tanítás köti Ferencvároshoz: itt született, itt nevelkedett, itt járt iskolába, itt él és al­kot. Már a szülei is itt éltek. Édesanyja európai iskolás fes­tő volt, 1956 után tiltólistá­ra került, a festést, rajzolást azonban sosem hagyta abba. Valószínűleg tőle örökölte mű­vészet iránti rajongását. Elein­te imádott korongolni, egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált számára, hogy művei hi­ába hasznosak, aligha hasz­nálják őket. Ekkor fordult az arcok felé. Először egy időtlen arcot készített, majd ezt külön­böző szituációkba helyezte.- Gyerekkorom óta figye­lem az emberek arcát, nem tudományos, hanem művészi & szempontból. Sokszor előfor- 1 dúlt, hogy útközben néztem S valakinek a profilját, aztán ott- | hon megpróbáltam a fejemben < megragadt képet lerajzolni. Azonban nagyon fontos a lel­ki vetület is. Mindig érdekelt, hogy egy emberben „mi lakik”. Úgy gondolom, hogy egy ember az emlékeiből és a környeze­tében élő személyekből tevő­dik össze. Mindenkiből, akivel életünk során találkoztunk, magunkban hordozunk egy „darabot”. Az igazi arcunkat azonban ritkán mutatjuk meg. Erről is szól a kiállítás. Minden művem egy külön kis történe­tet mesél el. Van, amelyik az emlékezésről, a kommuniká­cióról vagy éppen a generációk együttéléséről szól - mondta lapunknak a művésznő. Tóvölgyi Katalin reméli, hogy hamarosan másik régi álma is teljesül: köztéri alkotá­sa lehet szeretett kerületében. Az „Arc-vonalak” - a Pincega­léria után - augusztus 22-étől a Pataky Művelődési Központ­ban látható, s ez a kibővített tárlat emlékkiállítás is egyben. A művésznő édesanyjának idén lenne a századik születésnapja, neki kíván emléket állítani mű­veivel. Papp Orsolya A kibővített kiállítással édesanyjának kíván emléket állítani a művésznő

Next

/
Thumbnails
Contents