Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-01-25 / 3. szám
6 MELLÉKLET Ferencváros 2008. január 25. Az értékalapú ingatlanadó számítási módja (kivonat a 2007/CXXVI tv.-ből) Az adó alapja Az adó alapja az épület és a telek számított értéke Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa:- a lakás és a lakáshoz tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 0,5 százaléka;- az előző pontba nem tartozó, lakásnak nem minősülő épület és a hozzá tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 1,5 százaléka. A számított érték 22/A § (1) Az önkormányzat az 1. számú mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között - a helyben kialakult értékviszonyokra figyelemmel - rendeletben megállapítja ingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértéket. (2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki, és az így elkülönített értékövezetekben ingatlanfajtánként településrészi átlagértekeket állapít meg. Ha a településen kialakult érték- viszonyok ingatlanfajtánként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat ingatlan- fajtánként állapítja meg az értékövezeteket. (3) A települési átlagértékek meghatározásáról és az értékövezetek kialakításáról szóló rendelet előkészítése érdekében a jegyző, mint ön- kormányzati adóhatóság ingatlan-fajtánként 15 napon belül közli a megkeresést megelőző 18 hónapban a településen visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ügyletek tárgyát képező ingatlanok valamennyi általa ismert adatát, különösen az ingatlan címét, forgalmi értékét, alapterületét. Az adatszolgáltatás nem terjed ki az ingatlanhoz kapcsolódó jogügylet alanyainak személyes adataira. Amennyiben a településen valamely ingatlan-fajtát illetően a megkeresést megelőző 18 hónapban visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ingatlanszerzés nem történt, akkor a megkeresett adóhatóság a településhez hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyokra tekintettel ingatlan-fajtánként a típusingatlanra jellemző négyzetméterenkénti forgalmi értékadatot közöl. A jegyző a megkapott és a nyilvántartásában rendelkezésére álló adatok alapján javaslatot tesz az önkormányzat számára település értékövezeteire, s ingatlan-fajtánként a típusingatlan települési, településrészi forgalmi átlagértékeire. Az értékövezeteket és a települési, településrészi átlagértékeket az önkormányzat a rendelet- alkotás évében kialakult érték- viszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg. (4) Az önkormányzati adóhatóság az ingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával adótárgyanként külön-külön kiszámítja az épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterületére, illetve a telek adóköteles alapterületére vetített alapértéket. (5) Ha az épület, épületrész több értékövezet határán fekszik, akkor annak az értékövezetnek az irányadó településrész forgalmi átlagértékét kell alkalmazni, amerre az épület, épületrész ablakainak többsége néz. Értékövezetekkel határolt telek esetén, vagy ha az épületnek, épületrésznek az egyes értékövezetekre azonos számú ablaka néz, akkor a magasabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazni. (6) A kerületi önkormányzati adóhatóság a lakások és az üdülők esetén a fővárosi önkormányzatnak a luxusadóról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendelete szerinti átlagértékeket alkalmazza. (7) Az ingatlan fajtájának meghatározásakor az ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján az ingatlan fajtája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az épületre kiadott legutolsó használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját. Akkor is az épületre kiadott legutolsó használatbavételi engedély, fennmaradási engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot a legutolsó. Fogalmak magyarázata 45. kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 46. szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 47. egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. 48. a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely Jdalakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel; 49. vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni; 50. melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló helyiség akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja; 51. típusingatlan: az adott ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú melléklet szerinti korrekciós tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők határoznak meg. A típusingatlan telek teljesen közművesített; bármely telekhatára előtt szilárd burkolatú út van. A típusingatlant valamennyi épület esetén az alábbiak szerint kell megállapítani: az épület kora 10-30 év közötti; tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület; a lakáshoz tartozó telek közművesített; a telekhatár előtt szilárd burkolatú út van, továbbá: a) egylakásos lakóépületben lévő lakás esetében: a lakás egyedi fűtéssel ellátott összkomfortos vagy komfortos; 3 szobás; gépjárműtárolóval, 20 m3 -t meghaladó űrtartalmú úszómedencével azonban nem rendelkezik; b) többlakásos lakó- és egyéb épületben lévő lakás esetében: az a) pontban említetteken túlmenően a lakás szobáinak legalább egyikében, de legfeljebb azok szobák felében az ablakok épülettel,' épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba nyílnak és a lakás az épület földszintjén, magasföldszintjén, félemeletén, első emeletén helyezkedik el; c) üdülő esetén: az üdülő félkomfortos; d) kereskedelmi egység esetén: központos fűtési móddal rendelkezik; e) egyéb nem lakás célú épület esetén: nincs további korrekciós tényező; 52. a lakáshoz tartozó telekhányad: társasház esetén az alapító okiratban ilyenként meghatározott telekhányad, ha a telken több adótárgy (épület, épületrész) áll, akkor a lakáshoz tartozó telekhányad megegyezik azzal az aránnyal, amit a lakás hasznos alapterülete a telken található valamennyi épület, épületrész összes hasznos alapterületében képvisel; 53. az épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterülete: az épület, épületrész hasznos alapterülete, csökkentve a 13. § b) és d) pontja szerint adómentes hasznos alapterülettel; 54. a telek adóköteles alapterülete: a telek teljes alapterülete csökkentve az építménnyel lefedett telekrésszel, valamint a 19.§ szerint számított adómentes területrésszel; 55. forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben településtípusonként (megyei jogú város, város, község), illetve a fővárosi kerületekben a különböző ingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső érték; 56. ingatlan-fajta: az egylakásos lakóépületben lévő lakás, a többlakásos lakóépületben, egyéb épületben lévő lakás, az üdülő, a kereskedelmi egység, az egyéb nem lakáscélú épület, a telek; 57. a települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek; 58. az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező ingatlan adóköteles hasznos alapterülete, adóköteles alapterülete és az ingatlan fajtája szerint irányadó települési, település- részi átlagérték szorzata; 59. számított érték: az ingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata; 60. lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások hasznos alapterülete teszi ki. 8. számú melléklet a 2007. évi CXXVI törvényhez „2. számú melléklet az 1990. évi C. törvényhez A 22/A. § (8) bekezdésében megjelölt, az ingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők: 1. Valamennyi épületnél figyelembe veendő korrekciós tényezők 1.1. Az épület kora: • 10 év alatti: 1,15 • 10-30 év közötti: 1,00 • 31-80 év közötti: 0,95 • 80 év fölötti: 0,85 1.2. Az épület teljes felújítása az adóévet megelőző: • 10 éven belül történt: 1,10 • 20 éven belül történt: 1,05 1.3. Az épület függőleges teherhordó falazata, illetve az alkalmazott építési technológia: • tégla, kő falazatú, illetve monolit beton, vasbeton szerkezetű épület: 1,00 • házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület: 0,90 • fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület: 0,85 1.4. Az épülethez tartozó telek közművesítettsége: • teljesen közművesített: 1,00 • részlegesen közművesített: 0,95 • hiányos közművesítettségű: 0,85 • közművesítetlen: 0,80 1.5. Az épülethez tartozó telek határa előtti út: • bármely telekhatár előtt szilárd burkolatú 1,00 • valamennyi telekhatár előtti út földút 0,90 2. A lakásoknál, üdülőknél figyelembe veendő korrekciós tényezők 2.1. A lakás, üdülő komfort fokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján (üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.): • duplakomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel) 1,10 (1,20) • duplakomfortos (központi fűtéssel vagy távfűtéssel és egyedi hőmennyiség-szabályozóval), • összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel): 1,05 (1,10) • összkomfortos (központi fűtéssel és távfűtéssel egyedi hőmennyiség-szabályozás lehetősége nélkül) és a komfortos: 1,00 (1,05) • félkomfortos: 0,90 (1,00) • komfort nélküli: 0,80 (0,90) 2.2. A lakásban (üdülőben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma: • 3-nál több: 1,05 • 3: 1,00 • 3-nál kevesebb: 0,95 2.3. A lakáshoz (üdülőhöz) tartozó gépjárműtároló(k) alapterülete: • 16 m2-t meghaladja 1,10 • 16 m2 -t nem haladja meg 1,05 2.4. A lakásban vagy a lakáshoz tartozó telken 20 m3-t meghaladó űrtartalmú úszómedence űrtartalma: • 40 m3-nél nagyobb 1,10 • 20 m3-nél nagyobb, de nem haladja meg a 40 m3-t 1,05 2.5. Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakások lakószobáinak (félszobát is beleértve) tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe): • a lakás egyik lakószobájának ablaka sem nyílik épülettel, épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba: 1,05 • minden egyéb megoldás: 1,00 • a lakás lakószobáinak legalább felében az ablakok épülettel, épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba nyílnak: 0,95 2.6. Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe): • a lakás az épület második vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el, és az épület felvonóval rendelkezik: 1,05 • minden más esetben: 1,00 • a lakás az épület második vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el, és felvonóval nem rendelkezik az épület: 0,95 • a lakás az alagsorban helyezkedik el: 0,75 3. A kereskedelmi egységnél figyelembe veendő, korrekciós tényezők 3.1. Az épület fűtési, légtechnikai berendezéssel való ellátottsága • légkondicionált: 1,1 • központos fűtési móddal rendelkezik: 1,0 • egyedi fűtésű: 0,9 4. A szállásépületnél figyelembe veendő korrekciós tényezők 4.1 A szállásépület fürdőszobával való ellátottsága: Ha a vendégszobák • több, mint kétharmada fürdőszobával ellátott: 1,1 • legfeljebb kétharmada ellátott fürdőszobával: 1,0 • legfeljebb negyede ellátott fürdőszobával: 0,80 • a negyede sem ellátott fürdőszobával: 0,75 4.2 A szállásépület fűtési, légtechnikai berendezéssel való ellátottsága: • légkondicionált 1,1 • központos fűtési móddal rendelkezik 1,0 • egyedi fűtésű 0,9 5. A telkeknél figyelembe veendő korrekciós tényezők: 5.1. A közművesítettség • teljesen közművesített: 1,00 • részlegesen közművesített: 0,95 • hiányos közművesítettségű: 0,85 • közművesítetlen: 0,80 5.2. A telekhatár előtti út • bármely telekhatára előtt szilárd burkolatú: 1,00 • valamennyi telekhatár előtti út földút: 0,90 Az oldalon szereplő információk kivonatoltak, csupán tájékoztatásul szolgálnak, értük felelősséget nem tudunk vállalni. A törvény a Magyar Közlöny 2007/155-ös számában jelent meg. Az egyes ingatlanfajták forgalmi értékhatárai Ferencvárosban (ezer Ft/m2) Lakás egylakásos lakóépületben 200-400 Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben 200-400 Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek) 200-400 Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) 100-250 Telek 25-200 Az egyes ingatlanfajták forgalmi értékhatárainak szélső értékei Budapesten (maximum, minimum, ezer Ft/m2) Lakás egylakásos lakóépületben 600-900(1.-11. kér.) 200-275 (XVIII. kér.) Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben 350-700 (V. kér.) 150-250 (XXI. kér.) Kereskedelmi egység (kereskedelmi üzlethelyiség, iroda, szállóépületek 400-800 (1. kér.) 100-300 (Vili. kér.) Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület (műhely, mezőgazdasági épület, garázs stb.) 200-500 (1. kér.) 50-200 (X. kér.) Telek 200-280 (V. kér.) 10-60 (XXII. kér.)
