Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-01-25 / 3. szám

Ferencváros 2008. január 25. MELLÉKLET 7 DISZNÓSÁG Disznóvágások időszaka A téli falusi turizmus legnagyobb eseményei A malac szerencsétlenségére nagyon finom étkek készíthetők belőle Szegény röfiknek nem jó hír, hogy a már Disznóölő Szent András napjától megkezdődött vágások a január-februári idő­szakban érik el csúcspontju­kat, és a malacokból készült finomságokkal folyamatosan telnek a hűtőszekrények. A disznóölésnek sok ország­ban, köztük Magyarországon is, nagy hagyományai vannak, bár a nézetek erősen megosz­lanak arról, miképpen lehet hagyománynak nevezni azt a szokást, amikor egy élőlényt nagy mulatság közepette tor­kon szúrnak majd feldarabol­nak. A húst, a sült kolbászt és egyebeket azonban többnyire senki sem veti meg, így nem kétséges, hogy ez a hagyo­mány még sokáig fennmarad annak ellenére, hogy Európa nyugatabbra lévő fele és az állatvédők - csakúgy, mint a libatömést - mélyen elítélik. Jól példázza ezt a kettősséget a Bohumil Hrabal kisregényé- | bői született örökbecsű Jirí | MenzeZ-film, a Sörgyári cap- <o riccio disznóvágás-jelenete is, S amikor a kiömlő vértől a néző- " nek egyből az az érzése támad, hogy „ezt azért nem kéne”, de a következő képsorok, a húsok sütése alatt már sokan a hűtő- szekrény felé sündörögnek. A téli hónapok - András nap­jától a farsang végéig - a disz­nóvágás hagyományos ideje. Ez nem véletlen, mivél a hideg időben a hajnaltól tartó egész napos munka (nem könnyű egy többmázsás állatot egy­szerre feldolgozni) alatt a hús biztosan nem romlik meg, fül­led be, még a sütés-főzés vagy más tartósítás előtt sem. A téli ünnepek és jeles névnapok is okot adnak a disznóvágásra, ami ezekre a napokra külön­leges és bőséges ételkínálatot biztosított. Az energiában gaz­dag húsok és húskészítmények a télen megnövekedett, ener­giaszükségletet is fedezték, és biztosították a húsvéti sonka, a nyáron is fogyasztható kol­bász-, szalámi- és szalonna­utánpótlást. Hűtőszekrény hiányában csak ezek a sóval és füstöléssel tartósított ételek voltak alkalmasak a hosszabb tárolásra. Emellett a disznóölésnek és a disznótornak - bár munka- igényes tevékenységek - va­lamiféle varázsa is van, ezért nem véletlen a falusi turizmus keretében szervezett disznóto­ros túrák sikere. Ezek számos izgalmat kínálnak a városi em­bernek, amellett, hogy valódi házi ételeket és nem utolsó­sorban különleges pálinkákat fogyaszthat egész nap az, aki részt vesz egy ilyen kirándu­láson. A disznóvágás tehát ka­land lehet a városi embernek, hiszen a vágás előtti nap elő­készületei, a kora hajnali kelés és pálinkázás, a megbirkózás a többmázsás állattal, a tisztítás és a bontás, a kolbászkészítés, a fűszerezés, a sonkapácolás, végül a toros vacsora elkészí­tése és elfogyasztása nem min­dennapi élmény annak, aki például hivatalban dolgozik. A disznótoros vacsora - bár a különböző vidékek szokásai némileg eltérőek lehetnek egy­mástól - általában orjalevessel kezdődik. Ezt a főtt hús követi tormával vagy fokhagymamár­tással, majd a toroskáposzta, amelyben csülök, oldalas, da­gadó, köröm stb. is előfordul­hat. Terítékre kerül a sült vér is - hacsak nem fogyott már el a reggelinél - és a frissen sütött hurka, kolbász tört bur­gonyával, párolt káposztával. A vacsorát a hájas kalács vagy hájas pogácsa zárja. Jó azonban tisztában lenni azzal is, hogy ez az egész na­pos, hidegben végzett munka kemény, embert próbáló fel­adat. Annak pedig, aki nincs ilyesmihez hozzászokva, meg­gyűlhet a baja a nehéz, ter­jengő, nem mindig kellemes szagokkal is olyannyira, hogy az esi disznótorosra már rá sem bír nézni. Steiner Gábor Disznóságok házilag Receptek azoknak, akik nem vágnak disznót Nem feltétlenül kell részt ven­nünk a vérengzésben ahhoz, hogy magunk is előállíthas­suk azokat a finomságokat, amelyeket disznóvágáskor kínálnának. Bár eltart egy darabig, amíg sikerül a zsír­szagot kiszellőztetni, mégis érdemes nekiállnunk a toros ételek elkészítésének. Fokhagymás oldalas Hozzávalók: 80 dkg olda­las, 10 gerezd fokhagyma, 1,5 dl tejföl, só, bors, liszt Elkészítés: a félbevágott fokhagymákat a húsba tűz­deljük. Az oldalast jénai tálra fektetjük, öntünk alá kb. 1 dl vizet, és alufóliával lefedve kb. 40 percig sütjük, majd ki­vesszük a húst, és darabokra vágjuk. A húslét lábosba önt­jük, és vízzel kiegészítjük 2 di­re. Behabarjuk 1,5 dl tejfölbe kevert 1,5 evőkanál liszttel, hozzáadunk 5 gerezd zúzott fokhagymát, és összeforraljuk. Tört burgonyával vagy burgo­nyapürével kínáljuk. Házi abált szalonna Hozzávalók: 0,5 kg nyers tokaszalonna, 4-6 gerezd fok­hagyma, egy kiskanál őrölt pirospaprika, ízlés. szerint só, szemes bors, babérlevél, borókabogyó Elkészítés: felteszünk a tűzre annyi vizet, amennyi a szalonnát ellepi, kétgerezdnyi zúzott fokhagymával és ízlés szerinti sóval, szemes borssal, babérlevéllel, borókával. Ami­kor forr, beletesszük a szalon­nát, és közepes lángon tovább főzzük. Ha kész, még melegen bedörzsöljük a maradék fok­hagymával és pirospaprikával. Ha teljesen kihűlt, alufóliába csomagolva a hűtőszekrény­ben tároljuk. Orjaleves Hozzávalók: 1,5-2 kg sertésorja (vagy húsos karaj­csont), 1 fej vöröshagyma, 2-2 szál sárga- és fehérrépa, Va zeller, karalábé, maroknyi kelkáposzta, 4-5 gerezd fok­hagyma, két evőkanál egész fekete bors, egy evőkanál szeg­fűbors, csipetnyi szerecsendió, £ lestyán, sáfrány, só Elkészítés: a karajcson- ,o tot kb. 2,5 liter hideg vízben | feltesszük főni. Amikor fel- < forrt, alacsony tűzön fedő alatt kb. 3-4 óra hosszat főzzük. Közben hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket (a sárgarépát, fehérrépát hosszában, negyedbe vág­va, a Va zellert egészben, a vöröshagymát egészben a szegfűszeggel megtűzdelve) és a fűszereket, a sáfrány kivételével, ami csak a leg­végén kerül a levesbe. Ha a leves tetején hab keletkezik, kanalazzuk le. Akkor jó a le­ves, ha a zöldségek teljesen megpuhultak, és a hús levá­lik a csontról. Csigatésztával tálaljuk. Toroskocsonya Hozzávalók: sertés-első- csülök, bőrke, köröm (lehet beletenni sertésfület, -farkat A frissen sült kolbász és hurka igazi téli eledel is), 5-6 gerezd fokhagyma, 1-2 szál sárgarépa, néhány szem szemes bors, só. Elkészítés: a húsokat ala­posan megtisztítjuk és nagy lábosban, enyhén sós vízben feltesszük főni. Beletesszük a borsot, a megtisztított fok­hagymát és a répát is. Hosszú ideig, legalább 4-5 órán át főzzük alacsony lángon, amíg a hús a csontról leválik, majd hagyjuk kihűlni. A csontról lefejtett húst és a zöldséget jénai tálakba rendezzük, és szűrőn keresztül ráöntjük a kocsonyalevet. Egy éjszaká­ra hideg helyen pihentetjük (hűtő, erkély). Tálaláskor meglocsolható citromlével, ecettel vagy megszórható ke­vés őrölt pirospaprikával. Tepertőpástétom Hozzávalók: 20 dkg teper­tő, 1 db héjában sült burgo­nya, 1 keményre főtt tojás, 1 evőkanál mustár, 1 kiskanál reszelt lila hagyma, só, bors, 2-3 kiskanál tejföl Elkészítés: a tepertőt leda­ráljuk, a főtt burgonyát villával összenyomkodjuk, a főtt tojást kockákra vágjuk. Sóval, borssal, mustárral, reszelt lila hagymá­val ízesítjük, és a masszát tej­föllel lazítjuk. A tepertő házilag is könnyen elkészíthető: 1 kg nyers szalonnát feldarabolva kis lángon addig sütünk, amíg elkezd bámulni és ropogóssá válik, majd a zsírt tésztaszűrőn leszűrjük, a tepertőt hagyjuk ki­hűlni, Steiner Gábor Pálinka és disznóvágás Egyet húznak, egyet szúrnak ... A pálinka elmaradhatatlan kísérője a közös munkának Disznóölés és pálinka, egy­mástól elválaszthatatlan fogalmak. Erre több magyará­zatot is találhat, akit zavar, ha indok nélkül kell pálinkáznia, miközben részt vesz a kolbász elkészítésében. A két fogalom annyira összetartozik, hogy a neves pálinkafőzdék speciális disznótoros pálinkákkal is csa­logatják azokat, akiket nem riaszt vissza az itóka magas alkoholtartalma. A pálinkaivás szokását megelő­zi a borfogyasztás, mivel azon­ban a pálinkaivásnak is jelentős szerep jutott, főként vidéken, jeles alkalmakkor és némely olyan közösen végzett munkák során is, mint a disznóvágás, amely az elmúlt évszázadok alatt a magyar gasztronómia szerves részévé vált. Csakúgy, mint a pálinka, amellyel áldo­mást ittak a munka kezdetén és végén, Az embert próbáló disznóölés tehát pálinkaivással kezdődött, amelyből a böllér és segédei bátorságot is merítettek a súlyos - és sokszor egyáltalán nem békés - állat leterítéséhez. Az elő-pálinkázás időnként olyan mértéket öltött, függően a résztvevők vehemenciájától, | hogy meglepő események is i történtek, amikor a malac vég- ,g re sorra került. Régi történet | például, amikor megpróbálták ■* PB gázzal elkábítani az áldo­zatot, ami oly jól sikerült, hogy a későbbi pörzsölés során az a beszívott gáztól felrobbant. A pálinkaivásnak másik oka is volt. Az egész napos hidegben végzett munka megkívánt vala­mi lélekmelegítőt, így az üveg gyakran fordult meg a munkás kezekben, hogy lekísérjék a munkához szintén elengedhe­tetlen zsíros ételeket. Ahogy azzal a hungarikum pálinkafesztiválokon edződött, avatott ismerői már tisztában lehetnek, a pálinka szó gyakor­latilag csak Magyarországon használható, kizárólag olyan tömény italok elnevezésére, amelyek száz százalékig gyü­mölcsből készültek. A pálinkák, mint általában a rövid italok, szokás szerint negyven százalé­kos alkoholtartalmúak. De nem úgy a disznótoros pálinkák, amelyek szesztartalma ötven százalék, ennek megfelelően igencsak ütősek is. Ezek a pálin­kák valóban a falusi disznótorok hangulatát idézik. Napközbeni mértékletes fogyasztásuk segíti az egésznapos szabadban vég­zett munka során a dermesztő hideg elviselését, belülről me­legít testet és lelket egyaránt. Este pedig a disznótoros vacso­ra zsíros falatjainak feldolgo­zásában támogatja a gyomrot, sőt másnap reggel is jó hatást tehet egy kupicányi az előző napi külső-belső megterhelések leküzdésében. Mivel többféle gyümölcsből is készülnek disz- nótorQS pálinkák, mindenki megtalálhatja közöttük az ízlé­sének legjobban megfelelőt. Steiner Gábor Disznótörténetek Amikor nem megy minden rendben A disznóölés fontos kelléke a pálinka, márpedig ha ebből tekintélyesebb mennyisé­get fogyasztanak, akkor tré­fás véget érhet az esemény. Néhány ilyen esetet csokorba gyűjtöttünk. A szalmakazal tódhat a munka. így is tettek, de közben a cseles szomszéd kicserélte a szalma alatt lévő disznót egy lefordított fatalics­kára. Kijöttek, meggyújtották a szalmát, és elkezdték volna mozgatni, forgatni a disznót, de csak a lángoló talicskát ta­lálták a szalma alatt... röfit. Megbeszélték a stratégi­át, hogy mindenkinek jut egy lába, amit fogni kell. A disznó azonban másként gondolta: rúgott egyet, és négyen négy­felé estek - bele a sárba... A megszökött disznó Mindig nagy divat volt, hogy a leszúrást követően, amikor már felfogták a vért, letakarták a disznót nagy halom szalmá­val, és bementek egyet szusz- szanni, pálinkát, forralt bort inni, hogy amikor kijönnek, már csak meg kelljen gyújtani a szalmát, és folyta­Az erős disznó Gyakran megesik, hogy a jókedvű, bátorítót jócskán fogyasztott brigád nem bír a disznóval, aki megszökik, így történt most is. A társaság kergette, üldözte a kertbe szö­kött állatot, mígnem egyszer csak győztek: a disznó nem bírta tovább, és elhunyt infarktusban... Megtörtént, hogy a disznó­ölő banda sok bátorító pálin­kát ivott. Kimentek, hogy most aztán bátrak, és leszúrják a BSBEsaai jjmmsmm ...mMssssusimmmmm mama > „,,, a ■ A pálinka csak gyümölcsből készülhet

Next

/
Thumbnails
Contents