Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-01-25 / 3. szám
Ferencváros 2008. január 25 5 A HÉT TÉMÁJA: A múltra épül a jelen, és rajzolódik ki a jövő Beszélgetés dr. Sersliné Kocsi Margittal az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról (folytatás az 1. oldalról) A 20. század kulcsszavait az iskolák és a városiasodás jelenti. E század nagy része a rendszerváltásig nem sok jót hozott a kerületnek, de az olcsó lakhatás, egyben a belváros közelsége miatt írók, költők választották lakóhelyül Ferencvárost. Olyan tradíciók alapozódtak meg, amelyek hatása fellelhető Ferencváros jelenében is.- Az utóbbi jó másfél évtizedben viszont Ferencváros a tömbrehabilitáció nyomán az ingatlanpiac „bezzeggyerekévé" vált. Vajon mi tette csábítóvá?- Elsősorban az önkormányzat következetes várospolitikája, továbbá az, hogy az önkormányzat hiteles tudott lenni a befektetők körében. A városrészt 90-95 százalékban a magántőke épJíti. A fejlesztési területek kiválasztásában a bizalom a beruházók fontos szempontja. A befektetők itt vállalkozóbarát környezetet találtak, egy idő után pedig már egymást kezdték vonzani a beruházások. Ezek fontos tényezők a kerület folyamatos in- gadanpiaci felértékelődésében. Ferencvárosban még számos, nagy kiterjedésű fejlesztési terület alkalmas ingadanfejlesztés- re, így a jövő szempontjából is jelentősek.- Mi alapozta meg ezt a bizalmat? Hogyan sikerült lendületben tartani a városmegújítás folyamatát?- A 90-es évek elejétől van itt egy - szakemberekből, politikusokból álló - városfejlesztési „lobbi”. A múlt évtized végén számos rangos szakmai elismerést kapott Ferencváros. Ezek is megerősítették az önkormányzat vezetését elképzeléseik helyességében. Példaképpen két határozatot emelnék ki. Az egyik az úgynevezett „tilalmi lista” felállítása volt, amellyel- akkor nagyon népszerűtlen módon - az önkormányzat nem engedte elidegeníteni a rossz állapotú lakóházakat. A rehabilitáció módjára ez a felismerés döntően hatott. Az önkormányzat következetes várospolitikája miatt hiteles tudott lenni a befektetők körében A 90-es évek elkapkodott ipari privatizációja idején pedig sikerült megakadályozni a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág mellett az ipari fejlesztéseket egy városrendezési rendelettel, s így itt épülhet majd fel Ferencváros új, 21. századi városrésze. Sokat jelentett az is, hogy nem változott négyévente a koncepció, a képviselő-testület a városfejlesztési kérdésekben mindig egységes tudott maradni, s felül tudott emelkedni a pártpolitikai érdekeken. Ülésezett a képviselő-testület Költségvetés, éjszakai nyitva tartás, FESZ kft.-vé alakítása, parkolás, Haller piac (folytatás az 1. oldalról) A testület elfogadta a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat önkormányzati tulajdonban álló kft-vé alakításáról szóló előterjesztést is, ám előtte - Veres László képviselő javaslatára - titkos szavazás- sajkdöntöttek^a kft. Felügyelőbizottságának összetételéről. Ezek szerint az FB elnöke Szűcs Attila, tagjai pedig Jelinek Benjamin, Hubert Béláné, Szilassy Gábor Cézár és Hidasi Gyula. A FESZ igazgatói posztját továbbra is Dr. Kovács József tölti be. A testület megnyugtató megoldást talált a gyermekek zavartalan kapcsolattartására is különélő szüleikkel. A bíróság válás esetén a találkozásra adott esetben semleges helyet írhat elő, s ehhez a feltételek megteremtése az önkormányzat feladata. Ferencvárosban ez a gond mindössze 6-10 családot érint, gazdaságtalan lenne intézményi keretek között keresni a megoldást, ezért az ön- kormányzat ellátási szerződést köt a Ferencvárosi tanodával a kapcsolattartási problémák kezelésére és a találkozás helyszínének biztosítására. Döntés született a 12 éve ideiglenesen működő Haller utcai piac átalakításáról, a későbbiekben vásár formájában működik majd. Az elmúlt években alaposan megváltoztak a vásárlói szokások, mert a piac környékén számos nagyáruház - TESCO, Liedl, Spar - nyitotta meg kapuit, amelyek az itteni árusoknál olcsóbban, sokszor jobb minőségben kínálják áruikat. A piac forgalma ezért évről-évre csökkent, miközben egyre sürgetőbbé vált felújítása. A képviselő-testület ezért a jelenleg költségvetési intézményként működő piac átalakításáról döntött, amivel ez a jelenlegi funkciójának megőrzése mellett jobban igazodhatna a megváltozott vásárlói szokásokhoz. A piac helyett egy klasszikus hétvégi vásárt terveznek, ami egy új - mint Kammermann Csaba képviselő megfogalmazta - „a plázák hangulatától gyökeresen eltérő vásárlási formát honosíthatna meg”. A képviselő üdvösnek tartaná, ha az üzemeltető FMK- nak sikerülne új - egyebek közt bio - termékeket kínáló árusokat is a hétvégi vásárra hozni a jelenlegi kereskedők, illetve őstermelők mellé. Minderre érezhetően nő a lakossági igény. A képviselők az ülésen meghallgatták Intzoglu István képviselő, fővárosi küldött beszámolóját is, ennek kapcsán vetődött fel a kérdés, hogy el tudna-e járni a főváros tulajdonában álló Nehru part felújítása, karbantartása, takarítása ügyében? Intzoglu István válaszában elmondta, hogy a következő fővárosi kollégiumi ülésen ez ügyben felszólalással él, mert tudja, hogy ez nem csupán a helyi lakosokat érintő kérdés, hiszen ez a terület nyaranta a közelben kikötő, nagy turista hajók utasai körében is közkedvelt pihenőhely. Kocsis Kristóf Sokan P+R parkolónak tekintik a ferencvárosi közterületeket Korlátolt felelősségű társasággá alakult a Feszofe Nyolcvannégymillióval kevesebből gazdálkodhatnak Szentpáli-Gavallér Csab a Feszofe fennállása óta vezeti az intézményt (folytatás az 1. oldalról)- Nem lett volna egyszerűbb ellenőrizni a kht.-kat?- De, ám az állam nem ezt tette. Persze lehetett arra hivatkozni, hogy a törvénnyel csak az uniós törekvéseket követték. Mi mindenesetre úgy döntöttünk, hogy a törvény által megköveteltnél egy évvel korábban átalakulunk kft.-vé, hogy legyen időnk megnézni: egyáltalán talpon tudunk-e maradni, hiszen a kft.-kre a gazdálkodás törvényei érvényesek.- Az EU-ban nincsenek közhasznú társaságok?- Csak civil szervezetek vannak, és azon belül védett szervezetek, amelyek nagyon komoly állami támogatást kapnak. Be kellene nekünk is jutnunk ebbe a körbe. Tavalyelőtt megkezdtük egy spanyol céggel az együttműködési tárgyalásokat, de nem tudtunk beszállni, mert megalázó ösz| szegeket akartak fizetni a ki- I próbában minőségi munkáért.- Jár-e a megváltozott mun- 8 kaképességűek foglalkoz- < tatása után valamilyen adókedvezmény?- Ebben egyelőre bizonytalanok vagyunk. Most van elbírálás alatt, de a jelzések szerint megkapjuk a kiemelten közhasznú, nonprofit kft. minősítést. Akkor pedig jogosultak leszünk továbbra is adókedvezményekre, de állami támogatást akkor sem kapunk, minden fillért magunknak kell kigazdálkodnunk. Még kérdéses, hogy szakképzési hozzájárulást, amit eddig nem kellett, ezentúl kell-e fizetnünk. Ha igen, akkor ez is csökkenti a bevételeinket másfél százalékkal. - Az önkormányzat által biztosított évi 170 millió forintos működési támogatáson kívül honnan vannak bevételeik?- A hagyományos szociális foglalkoztatóknak megfelelően vannak termelőrészlegeink, ahol szolgáltatást végzünk, szabászatot, varrodát, könyv- kötészetet, nyomdát, csomago- lót működtetünk, közterületi, nem önkormányzati feladatokat látunk el. Ennek ellenértékét tudjuk számlázni, ami éves szinten 60-80 millió forint. De a támogatás megszűntével elveszett havi hétmillió körüli összeget nem tudjuk a termelésből pótolni.- Annak idején azt mondta a polgármester, hogy Ferencvárosban nem fordulhat elő, hogy aki dolgozni akar, annak ne legyen munkája, mert van a Feszofe. Hány embert foglalkoztatnak?- Tény, hogy júliustól folyamatosan le kellett építeni ötven embert. Most 140-150-en dolgoznak, ebből hatvanan megváltozott munkaképességűek. De közben segítséget kaptunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, így további leépítésre nincs szükség, sőt úgy fest, hogy az elbocsátottak közül, akik között alig volt ferencvárosi, vissza tudunk majd venni dolgozókat. Ha minden igaz, megkapjuk a Haller park gondozását, ezzel durván 10 millióval növekszik a bevételünk. Azon vagyunk, hogy segítsünk, de most egy kis türelmet kérünk azoktól, akik szeretnének dolgozni! Ám kérjük, továbbra is jöjjenek, jelentkezzenek, előjegyzésbe vesszük őket, s ha ferencvárosi lakosok, fél éven belül biztos, hogy sikerül számukra munkalehetőséget találni. Solténszky ■ A HÉT KÉRDÉSE ■■■■ Ön min javítana a környezetében? Boross Kálmán mérnök Kocsisné B. Katalin bőrdíszműves A parkokra rengeteg pénzt költ az önkormányzat, de miután elkészültek, sokszor nem foglalkoznak azzal, hogy rendben is maradjanak. Vagy ha foglalkoznak is vele, szerintem nem folyamatosan rendbe tenni kellene, amit tönkretesznek az emberek, hanem meg kellene védeni a rongálóktól. NyerkaJenő tanár A kilencvenes években éjszaka még rendszeresen járőröz- tek a rendőrök, és egy ideig volt autós kerületőrség is. Ma már nincs, és rendőrautót se nagyon látni. És ez meg is látszik: a kapukban hajléktalanok alszanak, az üzletek előtt isznak, a bokrokban a dolgukat végzik. Ezért kár volt felújítani a kerületet. Gulcsai Piroska kereskedő Az utcák többségének minőségére igencsak ráférne a fejlesztés, meg néhány utca épületeire is. Elég a Balázs Béla utcát említeni. Aztán lehetne kezdeni valamit a csatornákból egyre több helyen feltörő orrfacsaró bűzzel, például a Tompa utca-Ferenc körút sarkán, de érezhető volt máshol is az utóbbi időben. A köztisztaságon. Régebben volt egy takarítógép, ami KÖ- zépső-Ferencváros utcáit járta és feltakarította a kutyapiszkot. De már rég eltűnt, pedig kutyák most is vannak, és a gazdáik sem lettek figyelmesebbek. A Ferenc téren is hiába vannak a parkőrök (télen nincsenek is), semmiért nem szólnak, lehet szemetelni, vizelni stb. JUT ESZEMBE... fli Maugli Még tavaly ősszel egyszer vita támadt a szerkesztőségben. Kaptunk ugyanis egy fotót egy kissrácról, aki a Boráros téren gyűjti hónapok óta a járókelők mobiljait és MP3-lejátszóit - mindezt többnyire késsel fenyegetőzve. A rendőrök elkapják, beviszik, ám mivel kiskorú, ráadásul nem is magyar, nincs mit tenni vele, elengedik, s másnap folytatja ott, ahol abbahagyta. Nem hoztuk le a képet. A jogi aggályokon túl azért sem, mert sok hasznot úgysem várhattunk volna tőle. Viszont szívesen megtettük volna ezt annak a képével, aki megveszi a gyerektől a napi termést, mert gondolom, a kissrácot nem a muzsika iránti leküzdhetetlen vágy hajtja a lejátszók eltulajdonítására, és nem is az otthoniakkal akar beszélni a rabolt mobilokon. Nem tettük be az újságba a képét, mert óvakodtunk esetleg egy életre megbélyegezni a gyereket. A minap a Blaha Lujza téren elkapott, késelő erdélyi kiscsávó történetén jó pár napja csámcsogó sajtó egy része már korántsem volt eny- nyire kényes. A srác hol egy magazinban feszít büszkén, hol meg egy intemetportál videóján ecseteli hőstetteit. Az apja gyergyószentmiklósi kalyibája előtt meg sorban állnak a tévéstábok. Az öregnek ugyan nagyobb az élettapasztalata, ötezer forintért árulja a nagy semmit, igaz, ő nem annyira világlátott, mint a fia, ezért nem tudhatja, hogy a nagy magyar és a román kereskedelmi adó ennek akár tízszeresét is kiköhögné a fizimiskájáért. Vitathatadan: médiasztárrá vált a család, még anyu is visszajött fürdőzni a népszerűségben. A kissrác a sikerhez vezető útnak élheti meg a társadalom peremén élő felnőttektől eltanult, nyers erőszakot, a nézőnek meg a hírözönből sommásan kirajzolódhat egy brutális és primitív nagyvárosi Maugli képe. Aztán beállítottsága szerint ápolgathatja az előítéleteit, vagy borzonghat a mélynyomoron. Holott a kissrác valójában korát meg- hazudtolóan értelmes, és a videó tanúsága szerint éppenséggel előadói képességeknek sincs híján. Ha máshova születik, most talán tanulmányi versenyeket nyerne. Nem bántam meg, hogy őszszel a fiókban maradt a kép. Kocsis Kristóf főszerkesztő
