Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-06-27 / 25. szám

Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. június 27. MOZISAROK Wanted Az újgenerációs, kortárs, kommersz orosz filmgyártás alkotói és produkcióik jó­szerivel ismeretlenek voltak Oroszország határain túl egé­szen 2004-ig. Ekkor mutat­ták be Timur Bekmambetov Éjszakai őrség című filmjét, amely gyökeresen megvál­toztatta a helyzetet. Az 1961-ben született, ka­zalt származású rendező-for- gatókönyvíró viszonylag kis költségvetésű, szuggesztív at- moszférájú vámpírfilmje ha­talmas sikert aratott az egész világon. A két évvel később elkészített folytatás, a „Nap­pali őrség” pedig minden idők legjövedelmezőbb orosz filmje lett. A Hollywood­ban ekkor már tervezési sza­kaszban lévő, Chris Morgan forgatókönyvéből készülő „Wanted” producerei felfi­gyeltek a tehetséges filmesre, és őt kérték fel a hatvanötmil­lió dolláros büdzséből gaz­dálkodó akciófilm rendezői munkálataira. Bekmambetov élt a lehetőséggel, és ennek köszönhetően egy viszony­lag középszerű, szinte már megszokott panelekkel épít­kező, akciókkal zsúfolt tör­ténetből egy átlagon felüli adrenalinmozit készített. Wes (James McAvoy, a ta­valyi „Vágy és vezeklés”-ben nyújtott alakításáért BAFTA- és Golden Globe-díjra jelölt, kiváló színész alakításában) huszonöt éves, szürke, iro­dai alkalmazott, akit főnöke rendszeresen megaláz, élete kudarcok sorozata, és még a barátnője is megcsalja fűvel- fával. Azonban egy napon megismerkedik egy Fox nevű hölggyel (Angelina Jolié szo­kás szerint nagyon szexi), aki közli vele, hogy Wes ré­gen halottnak hitt édesap­ja csak nemrég távozott az élők sorából, ráadásul a világ egyik legjobb bérgyilkos-tit- kosügynökeként. A Testvéri­ség nevű szervezet, melynek Wes édesapja is oszlopos tagja volt, most elérkezett­nek látja az időt, hogy a fiú is a soraikba álljon, és az „ölj meg egyet, ments meg ez­ret!” szlogen jegyében, egy alapos kiképzés után harc­ba szálljon a „rosszak” ellen. Wesnek azonban idővel rá kell döbbennie, hogy a rejté­lyes Sloan (Morgan Freeman szokás szerint zseniális) által vezetett titkos szervezet céljai korántsem olyan nemesek és egyértelműek, mint azt kez­detben hitte, és amiért ő is apja nyomdokaiba lépett... A producerek tisztában voltak azzal, hogy az adott történet megfilmesítéséhez egy valóban egyedi látás­móddal megáldott, a szokat­lan képi és vágástechnikai megoldásokat előszeretet­tel alkalmazó filmesre van szükség, hogy ne csupán egy tucatakciófilm szüles­sen, hanem egy olyan da­rab mely az idei nyár egyik igazi akciófilmslágerévé vál­hat. Mitchell Amundsen ope­ratőr, illetve David Brenner és Dallas Puett vágó hibát­lanul valósította meg ezt a koncepciót, pontosabban Bekmambetov elképesztően fantáziadús vizuális, továbbá montázstechnikai elképzelé­seit. A népes kaszkadőrcsa­pat pedig a szemkápráztató akciójelenetek, autósüldözé­sek, tűzharcok és egyéb ösz- szecsapások kivitelezésében brillírozott. A végeredmény valóban az idei nyár egyik slágergyanús filmje, amelyet Magyarországon a világpre­mierrel egy időben mutatnak be. És hogy a „Wanted” miért csak az egyik slágerfilmje az idei nyárnak? Nos, nem sza­bad elfelejteni, hogy július első hetében érkezik a Will Smith főszereplésével készült „Hancock” című akciókomé­dia, valamint a Shrek alko­tóinak új, családi, animációs mókája, a tengerentúlon már kasszát robbantott „Kung-Fu Panda”. Egy héttel később Jason Statham keveredik egy zűrös bankrablásba „A banki meló”-ban. Július vé­gén Mulder és Scally ismét ufonauták nyomaira bukkan az „X-akták, hinni akarok” című sci-fi-kalandban. Majd Brendan Fraser és Jet Li csap össze „A múmia” harmadik folytatásában. Augusztusban pedig a hatalmas várakozás övezte, Christopher Nolan ál­tal rendezett új Batman-film, „A sötét lovag” következik Christian Bale és a forgatás után nagyon fiatalon, tra­gikus körülmények között elhunyt Heath Ledger fősze­replésével. Cs.D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el július 7-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Ház­ban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: 2006-ban James McAvoyt egy kiváló filmdrámában láthattuk az alakításáért Oscarral jutalmazott Forest Whitaker partnereként. Mi volt a film címe? A június 13-i szám filmes játékának megfejtése: Legbelső félelem és Amerikai história X volt. Nyerteseink: Borics Csaba és Danics Lajosné A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Cole Porter bemutató és MusicAII Night a FeFén Az elmúlt héten is remekül szórakozhattunk a Ferencvárosi Fesztivál előadásain A FeFe az elmúlt héten is tar­togatott csemegéket a kul­turális örömökre vágyóknak. Közép-Európában először itt adták elő június 16-án az amerikai Cole Porter: Mi jöhet még?! (Anything Goes) című zenés darabját, melyet a világ színpadain már több mint het­ven éve játszanak nagy siker­rel, s igazi show ejtette rabul a nézőket 24-én a MusicAII Night című zenés estén is. Cole Porter, aki nemcsak ze­neszerzőként, hanem szöveg­íróként is jegyzi a darabot, az 1930-40-es években Ameri­ka egyik legnépszerűbb zene­szerzője, dalszövegírója volt. A Csókolj meg, Katám! és Kán­kán című musicaljeit a magyar közönség is láthatta. Miként azokat a régi, zenés-táncos filmeket is, amelyekben Fred Astaire és Gene Kelly táncolt Cole Porter zenéjére, és Bing Crosby meg Judy Garland éne­kelte dalait. Szulák Andrea a dizőz szerepében A darab egy amerikai lu­xushajón játszódik. Ez mindig hálás helyszín, mert a fedélze­tére lehet varázsolni egy egész társadalmat, jelen esetben a 20-30-as évek Amerikáját. Itt van a népszerű és szexi dizőz, a tőzsdei árfolyamokat leső iparmágnás, mellettük a piti­áner csalók és gengszterek, az elszegényedett özvegy és le­ánya, s a törekvő, de szegény fiatalember, a lány titkos sze­relme. A kapitánynak azonban ez kevés, neki valódi híresség­re volna szüksége, aki emelné hajója és hajótársasága fényét. De Charlie Chaplin lemondta az utat, és még egy becsületes, jó nevű gengszter sem tiszteli meg jelenlétével a hajót. Igaz, jelentkezett utasnak egy Joszif Visszarianovics Sztálin nevű egyén, de őt senki sem isme­ri, ezért a kapitány elzavarja. Botrány és „jó” imázs tehát csak akkor lesz, ha megszer­vezi. Kitalálja, hogy a gengsz­terek foglalják el és térítsék Brazíliába a hajót, ezzel talán a lapok címoldalára kerülhet, és lefőzheti a konkurenseket. Sok várt és" váratlan fordulat, félreértés és lelepleződés után természetesen minden elren­deződik. Kitűnő zene, tánc, sok hu­mor, móka és kacagás, csillag­fényes nyári éjszaka - kell-e több egy szabadtéri előadás- _ hoz? Persze, kellene, de elé- .■g gedjünk meg ennyivel. A s Bakáts tér nem a Broadway, és s a Pesti Magyar Színház színé- s szei - ők adják elő ugyanis a musicalt Iglódi István rende­zésében - derekasan igyekez­A fiatal csapat remekelt: énekükkel és tánctudásukkal egyaránt elvarázsolták a közönséget nek helytállni. Egy-két remek megoldástól eltekintve köze­pes produkcióra futotta ere­jükből. Nekem legjobban a tánckar tetszett (Koreográfus: Lisztóczky Hajnalka.) a dizőzt és egyben a női főszerepet ala­kító Szulák Andrea ezzel szem­ben alig mozgott a színpadon. Béres Ilona hangja, ha csak megszólal, mindig zene a fü­lünknek. Bodrogi Gyula alig mutatott valamit néhány, ru­tinból odavetett tánclépésen kívül. Auksz Éva szépen és tisztán énekelt ugyan, de nem volt több, mint aminek a szín­lap szerint lennie kellett: csi­nos, fiatal hölgy. Cserna Antal a balszerencsés gengszter sze­repében az est legjobb alakítá­sát nyújtotta. A poénokkal teli, szellemes szöveg a fordító, Ga­lambos Attila tehetségét és le­leményességét dicséri. Csaknem teljesen meg­telt a nézőtér június 24-én a MisicAll Nigth előadására is. A szervezők a biztos sikert cé­lozták meg ezzel a musicalest­tel: ismert, kellemes dallamok, magyarra lefordított szövegek, tánc, fények, vetítés. Sorra csendültek fel többek közt a West Side Story, a Fame, a Chicago, a Cabaret, a Hair, az Evita, a Pomádé, az Apácashow és más zenés játékok legkedvel­tebb dalai. A szólók, az érzelmes duettek vagy éppen a mozgal­mas táncjelenetek hangulatához jól illeszkedett a színpadi világí­tás és a gondosan válogatott ve­tített háttérképek sorozata. A 2006-ban alakult Musical Company adta a műsor gerin­cét, mely társulatnak állandó játszóhelye az FMK, a dalszö­vegek fordításában pedig részt vett - Miklós Tibor és Gebora György mellett - Zubomyák Zoltán, az FMK és a Ferencvá­rosi Fesztivál igazgatója. A fiatal csapat remekelt a da­lok előadásában, amelyhez a képzett hang mellett imponáló tánctudás társult. Az izgalmas koreográfia Láng Barbara mun­káját dicséri, aki maga is a társu­lat tagja. Az est sztárvendégei az operettszínház művészei - Vágó Zsuzsi és Mészáros Árpád Zsolt - voltak. (A FeFe jövőheti műsorát részletesen lásd a 8. oldalon!) Ferencz Zsuzsa - Krivánszky Árpád A kerületi Múzeumok Éjszakája Képszövés mesterien Neubauer Ursula képei a Galéria IX-ben A Ferencváros nem tagadta meg vállalt kulturális szerepét „Az egyetlen cél, hogy ellássa magát, és életben maradjon” Öt évvel ezelőtt a Múzeumok Éjszakája afféle próbálkozás­ként indult Magyarország fesz­tiváljai között, mára azonban olyan eseménnyé nőtte ki ma­gát, amely önmagáért beszél. És Ferencváros ismét sokat tett hozzá! A Múzeumok Éjszakáján az intézmények látogatottsága évről évre csúcsokat döntöget. Tavaly kétszázharmincötez­ren látogattak el Szent Iván-éj- jelén az ország múzeumaiba, ez a szám idén megközelítet­te a háromszázezret. És bár a legnagyobb éjszakai forgalmat lebonyolító Magyar Nemzeti Galéria nem ferencvárosi, nem lehet okunk panaszra, hiszen a ferencvárosi műintézmé­nyekben olyan tömeggel talál­kozhatott éjféltájt is a látogató, amilyenről nem is álmodhat­tak azok, akik azt hangoztat­ják, a magyarnak nem fontos a kultúra. Ferencváros legnagyobb és legismertebb múzeuma az Ül­lői úti Iparművészeti Múzeum és a Művészetek Palotájában otthonra lelt Ludwig Múze­um. Először az iparművészeti­be kukkantottunk be, ahol már kora este hosszú sor várakozott a mielőbbi bejutás reményében. A szervezők az odatalálást sem bízták a véletlenre, a Ferenc körúti aluljárótól a hely szelle­méhez illő, stílusos járdarajzok vezették a célhoz a látogató­kat. Az Iparművészeti Múzeum egyébként rengeteg program­mal várta az éjszakai kultúra vándorait - számos kiállítása mellett az „art-csin” reneszánsz performansszal, a Medence Csoport összművészeti instal­lációjával, a Moholy-Nagy Mű­vészeti Egyetem MOME Best divatshow-produkciójával, az Élőkép Társulat mozdulatszín­házával, zenével és tárlatve­zetésekkel a felnőtteket, míg a gyerekeknek különféle játé­kokat és foglalkozásokat kí­nált. Aki pedig megpihenni vágyott, visszavonulhatott a könyvtárba, hogy olvasgatás­sal erősítse meg magát a „kö­vetkező körre”. Az Iparművészeti Múzeum­ból először az Eriin Galériába vezetett az utunk, ahol sokan voltak kíváncsiak Várnagy Ildi­kó szobrászművész kiállítására és Ladik Katalinra is, aki hang­költeményeit adta elő a látoga­tóknak. Felkerestük a Holokauszt Emlékközpontot, ahol talán a világ legszomorúbb esemé­nyeiről őriznek relikviákat. Itt a tárlatvezetések mellett gyermekprogramok várták a kisebbeket, míg a felnőttek ta­lálkozhattak Hankiss Elemér js <D Széchenyi-díjas szociológus- 1 sál, aki a megbékélésről és a <g toleranciáról beszélt legújabb | könyve kapcsán. De a szomo- < rú emlékek és az elgondolkod­tató beszélgetés mellett jutott idő a vidámságra is - a balká­ni gasztronómiával, zenével és tánccal is megismerkedhetett a Holokauszt Emlékközpontba látogató. Utunk utolsó célpontja, a Ludwig Múzeum előtt az Ipar utcában található Zwack Mú­zeumhoz kanyarodtunk, ahol - már messziről látszott - hosszú sorban vártak bebocsátásra, hi­szen időközben a gyár patinás udvarán elkezdődött a két gi­tárvirtuóz, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor latin koncertje. A cég múzeumában késő este a | Harcsa Veronika Jazz Quartett- 1 és a Budapest Ragtime Band­ii koncerteken sem csökkent a ü látogatók száma. A Ludwig Múzeum is számos rendezvénnyel készült az éjsza­kára. Braco Dimitrijevic retros­pektív kiállításán személyesen tartott tárlatvezetést, és egy be­szélgetés is elhangzott a művész­szel. A LuMú másik friss - Simon Starling- kiállítása pedig kreatív foglalkozáshoz teremtett alapot. A múzeumban további előadá­sok is várták a közönséget, így egy indiai és az Artus Társulat táncelőadása is. S. G. Ahogy a pók kiereszti fonalát a szélbe, a véletlenre hagyva a kötődési pontot, úgy veti ki Neubauer az elképzelés fona­lait az űrbe - kapaszkodva az egyik dologhoz, belegabalyod­va egy másikba. Neubauer Ursula grafikus és költő a Galéria IX-ben kiállított mun­káin mindez pontosan követ­hető. Az alkotó ezt a kiállítását Arakhnénak, a csodálatos tehet­ségű szövőlánynak ajánlja, aki oly szépséges szöveteket szőtt, hogy csodájára jártak. Pallas Athéné ezt megirigyelve versenyre is kelt vele. Athéné - mert legyőzte őt - megalázta a szövőlányt, aki ön­gyilkos lett bánatában. Ekkor az istennő megszánta, felélesztet­te és átváltoztatta, hogy ezután mint szorgos pók szője szövete­it szakadatlan. így írja Ovidius hallhatatlan művében, az Átvál­tozásokban. A Hollandiában élő művész kiállításán látható grafikák, réz­karcok hidegtű-, szitanyomat- és digitálisnyomat-technikával készültek. Művei az életről és az elmúlásról mesélnek. Mesé­it úgy szövi, mint a pók... Súly­talan tölcsérek csapóajtókkal, összekuszált hálók, pelyhes lab­dák, hálólepedők, vitorlázó hálók és halotti leplek - a pók ragadós csapdái, amelyek befogják a véd­telen áldozatot. Mohón barangol az elképzelés, a fantázia saját és távoli rokonok lakóhelyének sö­tét szobáiban, s közben kifosztja az élő és halott költők kincsestá­rát. Erkölcstelenekés gyönyörűek a fosztogatás módjai. Az egyetlen cél, hogy ellássa magát, és élet­ben maradjon. így fogalmazza meg célját és mondandóját a mű­vész alkotómódszeréről. Valóban, minden téma min­dent bekebelez, magába fogad, megemészt, és saját művévé ala­kít át. Különös hangulatú képe­in a víziószerű emberi arcok, egymásba mosódó látomások, a szellemállat alakja, a miszti­kus ködök, a homokból előtű­nő csontvázrészek, az ezüstösen fémszerű, kivetett pókhálószöve­vény mind megjelenik. A képek időnként szövegekkel is kiegészülnek, talán a fokozás miatt szükséges, hogy a grafikus mellett helyet kapjon a költő is, akinek kiállítása június 26-áig tart nyitva. Knox Ferencvárosban Tátrai Tiborékra voltak a legtöbben kiváncsiak

Next

/
Thumbnails
Contents