Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-06-13 / 23. szám
Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. június 13. MOZISAROK A hihetetlen Hulk A hatalmas termetű és döbbenetes erejű Hulk öt év után visszatér a mozikba, hogy a korábbi epizódnál sokkal izgalmasabb és látványosabb igazságkereső utazásra invitálja a nézőket, amelynek során újra leszámol a gonosszal. A hihetetlen Hulkkal ismét egy gigantikus költségvetésű képregény-adaptáció került a mozivásznakra. A 2003-ban már mozgóképen is debütált Hulk-feldolgozást mind a rajongók, mind a kritikusok fanyalogva fogadták. A korábban számos díjban részesített művészfilmrendező Ang Lee sajátos hangvételű, olykor kifejezetten filozofikus és meglehetősen cammogó tempójú, százharminc perces munkája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár a film nem volt kifejezetten rossz, ékes példaként szolgált arra, hogy képregény-feldolgozások esetében csak és kifejezetten a feszes tempó és a gyors, látványos akciók hozhatnak közönségsikert. Miként a hazai mozikban még jelenleg is látható Vasember. Az új Hulk-film projektje kapcsán a producerek nem vállaltak felesleges kockázatot. A rendezői székbe egy igazi akciófilm-specialista ült be, a francia származású Louis Leterrier személyében, aki anno Luc Besson munkatársaként „A szállító” című kasszasiker akciómozi első és második részével már bizonyított. A főszereplő személye is megváltozott. Az amúgy kiváló színészként ismert Eric Bana helyett a korábban drámai szerepekben roppant hiteles karakterformálásaival világhírűvé vált Edward Norton alakítja Bruce Bannert, a súlyos gammasugárzás miatt nagyfokú sejtkárosodáson átesett fizikust, akiben a borzalmas trauma egy felfoghatatlan erejű belső démont szabadít fel. Ez a végtelen erejű és fékezhetetlenül agresszív, ugyanakkor pozitívan is kontrollálható lény akkor tör felszínre, ha Bannert feldühítik, és az adrenalinszintje átlép egy bizonyos határt. Miközben a gyógymódot kutatja, bujkálnia kell korábbi élete és szerelme (Liv lyler szokás szerint csodaszép) elől is, mert egy könyörtelen tábornok (William Hurt még soha ném volt ennyire tenyérbe mászó) hadi célokra akarja felhasználni a zseniális tudósban lakozó lényt. Ráadásul felbukkan még egy ellenfél is Banner életében, a Förtelem nevű, irdatlan méretű, őrjöngő, tomboló szörnyeteg, akivel a kétségbeesett kutatónak, illetve zöld alteregójának meg kell küzdenie. A Förtelem emberi megtestesítője Emil Blonsky (Tim Roth zseniálisan hozza a démoni figurát), akinek egy szuperkatona létrehozására irányuló, félresikerült projektje vezet az önmagából felszínre törő, pokoli torzszülött létrejöttéhez... A Hulk-képregények szülőatyja, aki a filmfeldolgozás egyik producere is, így emlékszik vissza a kultikus figura megalkotására: „Ösz- szevegyítettem Jekyllt és Hyde-ot Frankensteinnel, és így jutottam el a szörnyhöz, amelyet elképzeltem, aki valójában jó, de ezt senki sem tudja róla. Ezenkívül ez a szörny normális emberből át tud változni szörnnyé, és vissza - így született meg a legenda.” A tudományos-fantasztikus műfaj határmezsgyéjén egyensúlyozó, kalandos történet bár felszínesen, ám komolyabb kérdéseket is feszeget. Ennek a megközelítésnek és a felfokozott érdeklődésnek a mozgatórugóit Kevin Page producer a következőkben látja: „Korábban már megismerhettük Hulk sötét, félelmetes oldalát. Most azonban annak a vágynak a beteljesülését láthatjuk, hogy egy ember megtalálja az önmagában rejlő erőt, amely hatalmasabb, mint hitte. Ha megfelelően használja fel, és a megfelelő emberről van szó, ezt az erőt jóra lehet használni. Ez az egyetemes igazság az egyik oka annak, hogy Hulk az egyik legnépszerűbb karakter, akit valaha kitaláltak.” Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el jünius 23-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik két filmben nyújtott alakításáért jelölték eddig Oscar-díjra Edward Nortont? A május 30-i szám filmes játékának megfejtése: „Portland” volt. (Ebben a városban játszódik a Gyilkosság online című film.) Nyerteseink: Vári Fruzsina és Vajda Sándorné A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Második generáció Konstrukciók és zárványok Lugossy Mária és Bohus Zoltán a RadaR-ban A 2B kiállítása a zsidó identitásról A kiválasztott alapformában rendre megjelenik a zárvány motívum Az ember számára a mai napig különös jelentőséggel bíró anyag az üveg. Rendkívüli tulajdonságai, átlátszósága, fényessége, kemény ridegsége, törékenysége, élessége ugyanakkor felületének hűvös simasága teszi misztikussá. Ebből az anyagból készültek a most kiállító Lugossy Mária és Bohus Zoltán szobrászművész plasztikái a Ráday utca elején lévő RadaR undenground station kiállítópincéjében. Bohus Zoltán a konstruktivizmus és a minimal art felől közelített az üveg anyagához. Hidegen megmunkált, ragasztott, csiszolt síküvegekből állítja össze tömbszerű műveit. Az üveg anyagának természetét, átlátszóságát, többszörözéskor kék-zöld fényét, síküveg miatti csíkozottságát emeli ki, a plasztikákon belül megjelenő, a fény által kialakuló tereket hangsúlyozza. Az üveg fénytörése által okozott geometriai leleményekkel megsokszorozza motívumait. Bohus Zoltán kompozícióiban nagy szerepe van az üveg hideg, kemény, sima tapintásának is.' Lugossy Mária üvegei is nagyrészt hideg alakítással, ragasztott síküvegekkel készülnek. Nála a kiválasztott alapformában azonban rendre megjelenik a zárványmotívum. A zárványba rejtett, belesüllyesztett, az életet szimbolizáló kisebb motívum, mint az anya testében a gyermek, rendszerint megmintázott, bronzból kiöntött, pa- tinázott torzószerű forma. Ezt veszi körül a burjánzó, organikus alakzat, a matt üvegfelület. Ez odébb már átlátszó, csak a rétegek ragasztásának szigorú, csíkos rendszere marad, és a geometrikus befoglaló alakzat. Az alapforma lehet „kettétört” csonka kúp vagy kódexforma is. A bronzalakok egyes munkáknál öröklétet sugallnak, máskor ki akarnák szakítani magukat a láthatatlan anyagból, mint mikor álmunkban vízben futunk - hihetetlen erőfeszítést érezni ilyenkor. Knox Elindulás és megérkezés Széchy Beáta a Ferencvárosi Pincegalériában Az Amerikában élő grafikus, képzőművész a Ferencvárosi Pincegalériában két installációt készített, és a köréjük csoportosított, vegyes technikájú festett, nyomtatott, szitázott, ragasztott, varrott „grafikai” lapjait mutatja be „costume textile projekt” címmel. A cím szövetmintákat sugall. Ez a kiállítás mégis valami más. A képeken személyes jelek alkotnak különböző textilmintákat. Valójában azért rafináltan megkomponált grafikák ezek a diptichonok (kettős képek). Jellemző majd’ mindegyikre a szimmetria, rendszerint az úgynevezett tükörszimmetria, a függőleges szimmetria- tengelyen áttükrözött másik oldal viszont csak látszólag azonos, kis változások vannak mindegyikben. Minden képnek vannak varrógéppel varrott részei, ezek a különböző, színes cérnával varrott spirálok, vonalak, megerősített átvarrások fontos, jól látható részei a kompozíciónak. A minták ismétlődései hol torontáli szőnyegmintát, hol indián varrottast idéznek szeszélyesen cikázó textilszálakkal. A hagyomány és a modern -f „új” határmesgyéjén járva tér- | mészetes, hogy megtaláljuk a 5 képeken a klasszikus grafikai | nyomótechnikát, a fotó hasz- < nálatát, szitanyomásos részleteket és egyéb kollázselemeket. Ezek keverednek a varrás különböző technikáival. Ezek a kettős lapok hol geometriku- sak, hol organikus hangsúllyal készültek. A kép teljes felületét veszik birtokba a minták, visszafogott dekorativitással, talányos de fantáziadús formarenddel, rejtelmes színvilággal. A kiállítás két végét fonalszövevény zárja le. Ezekre vetíti két kivetítővel élete, sorsa főbb eseményeiről készült fotográfiáit. A vetített képek látványát a fonalháló darabolja szét, és válik •§ hasonlóvá a közöttük kiállított I kettősképekhez. >o A két képsort gondolatilag a m diptichonok fonalai kötik ösz- < sze, mintegy illusztrálva a művész alkotói vallomását, amit még néhány évvel ezelőtt az Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán adott közre: „Elindultam valahonnan, az életemben egy kört tettem meg, és visszaérkeztem a kiindulóponthoz.” Knox Idegen testünk a könyvhéten Závada Pál a Könyvesházban is sikert aratott új regényével Az idei ünnepi könyvhéten elsöprő sikert aratott a kerületben élő Závada Pál: Idegen testünk című könyve. Az irodalom rajongói a regény kapcsán először június 6-án délután találkozhattak az íróval a Ráday Könyvesházban, másnap pedig a Vörösmarty téren, ahol egy szintén kerületi íróval, Körösi Zoltánnal beszélgettek az 1940-ben játszódó regényről. A mű helyszínéül a Ráday utcát választotta az író: egy fényképész-műteremben gyűlnek össze a háziasz- szony, Weiner Janka rokoni, szerelmi és baráti vonzáskörének legfontosabb alakjai - sváb, magyar, zsidó és félzsidó magyarok. Závada Závada Pál és Körösi Zoltán az új könyvről beszélget az idegengyűlöletet és a na- tül próbálja megfejteni, mit cionalizmust helyezi erős op- okoznak a szellem, a test és tikája fókuszába, nem titkolt a lélek mélyén a XX. századi provokatív szándékkal. A re- életbevágó élmények és trau- gény hőseinek sorsán kérész- mák. Benke Hunor Zsidó az, aki zsidónak tartja magát - fogalmazta meg S. Nagy Katalin művészet- történész, a 2B Galéria kiállításának megnyitóján. A kiállítás tizenegy kortárs művész szülői örökségül kapott holokausztemlékeit feldolgozó műveit mutatja be. S. Nagy Katalin arról beszélt, hogy a kortárs képzőművészet iránti érdektelenség oka többek között a feldolgozatlanul hagyott nagy témákban kereshető. A második generáció című kiállítás, amelyet a művészet- történész asszony kurátorként is jegyez, ezt a hiányt igyekszik pótolni azzal, hogy tizenegy kortárs művésznek a zsidó identitást, a szülőktől kapott holokauszttörténeteket feldolgozó műveit válogatta össze a 2B Galéria bemutatótermébe. A kiállított művek alkotói 1946 és 1966 között, olyan időszakban születtek, amikor már nem lehettek személyes tapasztalataik a zsidók üldözéséről, így ők nem tulajdonosai, hanem másodlagos feldolgozói a születésük előtt történteknek. Alkotásaikban továbbviszik felmenőik félelmeit, a megaláztatás tudatát, a mások helyett életben maradás furcsa szégyenét. A tárlaton most ők rekonstruálják józanul, tiszta fejjel mindazt, amit a szülők megéltek, elmeséltek, netán elhallgattak a múltról. Ez a nemzedék már szabadon kezelheti saját identitását, és szabadon megfogalmazhatja a hallomásból ismert vagy elképzelt emlékképeket - a saját eszközeivel. A kiállítást az érdeklődők a hét végéig tekinthetik meg a Ráday utca 47. szám alatti 2B Galériában. Steiner Gábor Ők már csak feldolgozói a születésük előtt történteknek A rettentő görög vitéz Antik mesejáték a Stúdió „K”-ban A Kultucca könyvheti programjához kapcsolódva a hivatalos bemutató előtt a Stúdió „K” előadta legújabb bábjátékét, A rettentő görög vitéz-t. A mitológiai mesejáték szövegét Zalán Tibor írta, az előadást Fodor Tamás rendezte. Újabb remek, sőt zseniális bábelőadás a Stúdió „K”-ban! Most a görög mitológiából merítettek az alkotók. Thészeusz, a „csonka családban” tizenhat évessé cseperedett ifjú Athénba indul, hogy bemutatkozzon apjának, a királynak, aki rég faképnél hagyta őket anyjával együtt. Mindössze egy kardot és egy pár sarut hagyott hátra a fiának, egy hatalmas szikla alá rejtve. Az ifjú Thészeusz, meghallván apja hívó szavát, elgörgeti a sziklát, oldalára köti a kardot, lábára a sarut, és Athénba indul. Sok-sok kaland és próbatétel vár rá, akár a magyar népmesék vándorlegényeire. Thészeusz is sok fur- fanggal és leleménnyel győzi le az akadályokat. Túljár az eszén a bunkós embernek, a fenyőhajlító rablónak, a lábmosató útonállónak, Prokrusztésznek, a kinyújtó-megrövidítőnek és az alvilági halálos állatoknak, a kocának meg a teknősbékának. Holtfáradtan végre Athénba ér, de még egy falatot sem ehet, máris indulnia kell Krétába, hogy megküzdjön a Minotaurusszal. Thészeusznak ez is sikerül (Ariadné fonala!), s végre kifújhatja magát. Eny- nyi hercehurca, csihi-puhi után nem csoda, ha már a szerelemhez sincsen sok kedve, ott is felejti a szép Ariadnét Naxosz szigetén. (Hogy aztán majd a tragikus sorsú Phaedrát vegye feleségül - de ez már szigorúan felnőtteknek szóló mese.) Zalán Tibor rendkívül szellemes, sok humorral, nyelvi játékkal, finom iróniával teli verses szöveget írt a mitológiai történetből. Mai nyelven, mai stílusban szól a gyerekekhez - és a felnőttekhez is, ezért ez az előadás igazi családi szórakozás. Thészeusza kedves, szeretetre méltó, barátságos és talpraesett fiatalember, aki sosem erővel, hanem ésszel, furfanggal győzi le vérszomjas ellenségeit. Humora sosem hagyja cserben, ezért is azonnal a gyerekek kedvence lesz. Mi, felnőttek pedig örülhetünk még a szövegbe rejtett sok-sok ötletnek, sziporkának. („Fordult a kocka, a kő el van vetve.”) A Németh Ilona és Bodor Kata készítette a bábok most is gyönyörűek. Thészeusz nagyon bájos figura, és kifejezők, humorosak a „karakterszereplők” is: Csak felsőfokon lehet beszélni a színészi munkáról is. A Stúdió „K” színészei -, ezúttal Nagypál Gábor, Hannus Zoltán, Nyakó Júlia, Lovas Dániel, Homonnai Katalin - olyasmit tudnak és művelnek mesterfokon, amire csak kevesen képesek a hazai színpadokon. (Nemcsak hangjukat kölcsönzik a báboknak, hanem ők maguk mozgatják is őket.) A nagyszerű szöveg, a szép bábok, a lenyűgöző színészi teljesítmény mellett fontos szerepe van a játékban a zenének. Spilák Lajos, a Stúdió „K” „mindenese” ezúttal zeneszerzőként jegyzi az előadást (Monori Andrással közösen) és ő szólaltatja meg az előadáson a „zenék szféráját” - még egy szinttel megemelve ezzel az előadás értékét. A Stúdió „K”-ban ismét felhőtlenül szórakozott - és közben kicsit tanult, művelődött is - gyerek és felnőtt egyaránt. Ferencz Zsuzsa A kép teljes felületét veszik birtokba a minták
