Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-06-13 / 23. szám
Ferencváros 2008. június 13. 5 A HÉT TEMAJA: MMHii m :§ mmm * mm m imm s m ■, m ■:« Szálloda - parkolóház - mélygarázs? Ellentétes vélemények a Csarnok téri földhasználati jog megadásáról A kerületi szabályozási terv szerint lakóházon kívül bármi építhető a telekre (folytatás az 1. oldalról) A KSZT pedig intézményt és közforgalmú mélygarázst enged meg itt, tehát lakóházon kívül bármi építhető a telekre. Egyébként mind a KSZT-ről, mind a telek beépíthetőségéről egyhangú szavazással döntött a képviselő-testület. A mostani kiírásra öt pályázat érkezett, s a parkolóház mellett mind az öten szállodát is terveztek a telekre, egy pályázó alternatív módon irodaházat is elképzelhetőnek tartott.- Ilyen előzmények után egyáltalán hogy merült fel ismét a tér alá nyúló mélygarázs ötlete?- A pályázat kétfordulós volt, és a két forduló között vetette fel az egyik - egyébként nem a nyertes - pályázó, hogy a térnek azon a részén, ahol nincsenek kábelek, a felszín alatt nem lehetne-e bővíteni a parkolóhelyek számát. Ezen a pluszterületen továbElviselhetetlen a repülőgépzaj A polgármester a Parlamentben interpellált bi 100 gépkocsi elhelyezésére nyílik mód. A terület természetesen az önkormányzat tulajdonában marad, csak földhasználati jogot kap a beruházó. A javaslat a testület elé került, s elnyerte a többség támogatását.- A pályázati kiírás azonban ilyet nem tartalmazott. Nem sérti a versenyt a feltételek menet közbeni változtatása?- Nem, mert mind az öt pályázót értesítettük erről a logikus lehetőségről, de arról is, hogy ezt el is vetheti a képviselő-testület. A nyertes tehát a szerződés aláírásakor vállalta a kockázatot, hogy a .■g képviselő-testület esetleg ne5 met mond az aláépítésre. 5 - Továbbá annak a kockácn ■3 zatát is, hogy az Elmű esetleg ismét megtorpedózza a beruházást?- Nem, mert ezúttal előre tisztáztuk, hogy ha a pályázó teljesíti a feltételeket, akkor nem támasztanak akadályt a beruházással szemben.- A Bedori Kft. vállalta, hogy a mélygarázs felett rendbe hozza a közterületet is. Erre 15 millió forintot irányoztak elő, amit a két képviselő által jegyzett előterjesztés kevésnek tart, ezért aggódnak, hogy a beruházással csökken majd a zöldterület. Mire elegendő ez az összeg?- A Bedori Kft. azt vállalta, hogy az általunk készített felszínrendezési tervnek megfelelően hozza rendbe az érintett közterületet, és ez kerül 15 millió forintba. Ami pedig a zöldterületet illeti, ez a jövőben éppen, hogy nagyobb lesz azzal, hogy megszűnik a felszíni parkolás. Még azt is előírtuk, hogy a mélygarázzsal érintett terület mostani növényzetéhez csak az után nyúlhatnak, ha előtte létrehozták a tervben szereplő fásított parkrészt.- Mezey képviselő a soproni mélygarázs esetét említette, amelynél a bíróság a közterület forgalomképtelenségére hivatkozva ítélte jogellenesnek a mélygarázs építését. Itt nem fordulhat elő ugyanez?- Nem, mert a Bedori nem szerez közterületen tulajdont, s ez az aláépítési konstrukció - a soproni mélygarázs vitájának tapasztalatait is felhasználva - megfelel valamennyi jogszabálynak. Kocsis Kristóf Kultucca-metró Fiatal művészek köztéri grafikája Kedves utasaink, a Kultucca-metró Kálvin téri megállója következik (folytatás az 1. oldalról) E tervezet ellentétes a környezetvédelmi jogalkotási szemlélettel is, amely a zaj kibocsátóját kötelezi a szükséges zajvédelem létesítésére. Alkotmányossági szempontból is aggályos, hogy jelentős költségű zaj elleni védekezést írjanak elő az ingatlantulajdonosoknak. A fentiek alapján megállapítható az is, hogy a tervezett jogi szabályozás és a zajmérési gyakorlat koncepcionálisan felülvizsgálandó. A kérdésem az, hogy miniszter úr milyen érdemi intézkedéssel, illetve szabályozással lát lehetőséget arra, hogy a főváros lakosságának, az önkormányzatok s a légi forgalom érdekei kiegyensúlyozottan érvényesüljenek. Köszönöm megtisztelő válaszát. Elnök: Puch László államtitkár úré a szó. Puch László közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Megértem az ön aggodalmát a zajos repüléssel kapcsolatosan, de azt gondolom, minden nagyvárosnak ez a problémája Európában vagy Európán kívül is megvan, hiszen az egyik oldalon a fapados járatok sűrűsödése, a légi közlekedés elterjedése bizonyos értelemben gazdasági előnyökkel jár egy ország számára, és ezzel együtt a főváros számára is, azon belül természetesen ez a környezeti károkat, a környezeti terheléseket is növeli. Ezért 2007-ben már történtek különböző intézkedések, egy átfogó intézkedési csomagot készített a tárca, amely 21 pontból állt, és nagy része szolgálta, jelenleg is szolgálja a zajcsökkentést, így azt gondolom, az éjszakai repülések számában, az útvonal kijelölése tekintetében is jelentős előrelépés történt. Nem szeretném ezzel azt mondani önnek, hogy itt minden probléma megoldódott. Úgy gondolom, a problémák megoldásának csak a kezdetén tartunk, és ha a mérések azt is mutatják, hógyfe bizonyos útvonalakon az európai normáknak megfelelően a zajszint nem haladja meg az előírt mértéket, ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ez valóban zavarhatja a lakosságot. Ha zavarja, akkor erre megoldásokat kell találnunk, úgy, hogy nagyjából az irányelveknek megfelelően a mérési módszereket az uniós szabályoknak is megfeleltetve tovább folytatjuk, hogy további zajtérképeket tudjunk készíteni, ezzel a zajtérképek elemzése és értékelése' után zajszintcsökkentésre tudjunk törekedni a következő időszakban. Ezért a tárca tervezi, hogy stratégiai intézkedéseket foganatosítson e tekintetben. Ilyen az éjszakai repülések korlátozása, hogy csak a nagyon modern, a legmodernebb repülőgépek számára engedélyezi a késő esti és az éjszakai órákban a mozgást, valamint - talán ez a legfontosabb - lehetőség lesz végiggondolnunk, hogy milyen intézkedések mentén lehet ezt a problémát a legjobban kezelni. Egy zajgátló védőövezetekről szóló rendelet elfogadását kezdeményezi a tárca. Ezzel lehetőséget kell teremteni, hogy a zajvédelmi díj bevezetésével a helyi lakosoknak a passzív akusztikai védelemben komoly segítséget tudjon jelenteni. Ebben az Airport el is kezdett egy munkát: ma már közel 100 millió forintot fordított a zajvédő beruházásokra és a zajártalom csökkentésére. Amit ön kifogásolt, hogy az ingatlantulajdonosok kötelezettségeit is, azt gondolom, ez a rendelet lesz képes megszüntetni, hogy ennek az értéknövelő beruházásnak a finanszírozásához más forrásokból kell, hogy megoldás szülessen. Szeretném, ha megértené a képviselő úr, hogy azonnali megoldásokat ebben a tekintetben a tárca nem tud ígérni, viszont azt igen, hogy figyelemmel kíséri és a zajtérkép elkészítésével, egy zajgátló védőövezetről szóló rendelet előírásával és az ott biztosított forrásokkal,' a melyek az ‘aktív elhárítást Ségítik, meg fogjuk tenni, és remélem, hogy ennek hatása 2009-ben a lakosság számára érzékelhető lesz. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Kérem, fogadják el válaszomat. Elnök: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ? Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Úr! A felvezető szövegben abszolút egyetértünk. Sok érdeket kell egyeztetni. Én is ezzel kezdtem, és ön is. Utána kaptam jó pár általánosságot, ami az eddigi levelezésünkben is szerepelt, de ettől még - miután jó irányba tesz, és most már nagyobb nyilvánosság előtt tesz, ígéreteket - többet jelent, mint simán egy polgármesternek írott válaszlevél. De az utolsó szakaszban elhangzott rész, amely azt tükrözi, hogy ezek a beruházások az ingatlanok értéknövelő beruházásai, amikor arról van szó, hogy ez a zajterhelés az összes ott lévő önkormányzati és nem önkormányzati ingatlan értékét csökkenti, és ezt mintegy nagy kegyként valamilyen formában majd tervezik 2009-ben ellensúlyozni, amellett, hogy én idén tavasszal is kaptam olyan tervezetet, ami ezzel gyökeresen ellentétes, ezek után a válaszát most nem tudom elfogadni. Elnök: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem az Ország- gyűlést, elfogadja-e azt? Kérem, szavazzanak! (Szavazás: az eredményjelző táblán 180 igen, 180 nem, 0 tartózkodás jelenik meg- moraj a Fidesz és a KDNP padsoraiban) Az Országgyűlés 180 igen szavazattal, 181 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el a választ. Ezzel az illetékes bizottsághoz, vagyis a gazdasági és informatikai bizottsághoz került az ügy. Hallgassuk meg a jegyző urat! ■ Fiatal művészek metrószerelvényt ábrázoló festménye látható a 4-es metró Kálvin téri állomásépítkezését övező palánkon. Tudjuk: a Ráday utcai rendezvények és vendéglők forgalmát kedvezőtlenül érinti az építkezés. Az ötletről - ami ezt a hatást hivatott ellensúlyozni - Virág Zsuzsanna, a Kultucca programigazgatója adott lapunk számára tájékoztatást. A metró építkezése közvetlenül ugyan nem akadályozza a Kultucca programjait és a vendéglátóhelyek működését, azonban az utca körülményes megközelíthetősége bizony alaposan csökkenti a látogatók számát. Már több vendéglő is be kényszerült zárni, mások esetében változott a tulajdonos, az önkormányzat a bérleti díjak befagyasztásával próbálja meg ellensúlyozni a forgalom érzékelhető megcsappanását. Nem jobb a helyzet a kulturális rendezvények esetében sem, amelyek az építkezés miatt a korábbiaknál kevésbé „érzékelhetők” a város felől. Innen jött az ötlet: valamilyen különleges formában kellene felhívni a járókelők figyelmét, hogy „az építkezés alatt a Kultucca zavartalanul üzemel”, él és lüktet a palánk mögött. A DBR Metró Projekt Igazgatóság szerencsére készséges partnernek bizonyult az elgondolás formába öntéséhez, a Ferencvárosi Művelődési Központ és a Ráday Kultucca pedig felvette a kapcsolatot a Török Pál utcai Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskola fiatal művészpalántáival, akik örömmel és lelkesen vetették bele magukat az alkotómunkába. A palánkot díszítő hosszú metrószerelvény kocsijaiban látható jeleneteket Buda Flóra, Takács Lídia, Csepella Olivér, Mothokgo Ronald, Tettamanti Ádám és Zsin Bence festette, s számos társuk is segédkezett a sajátos köztéri grafika elkészítésében. A „Kultucca-metró” információs táblája pedig a kulturális vonal 24 megállóját tünteti fel - a Museion Nol.-től a Budapest Music Centerig. A palánk addig bizonyosan fennmarad - a Kultucca programjait hirdetve -, amíg a felszínrendezés és a villamospályák visszaépítése meg nem kezdődik. Krivánszky Árpád ■ A HÉT KÉRDÉSE Ön hol és hogyan növelné a zöldterületeket Ferencvárosban? Jamrik Sándor hangmérnök Régebben lehetett pályázni támogatásra a házak belső udvarának zöldebbé tételére - valamilyen módon. Az utcánkban van is több ház, ahol pályáztak, és a kapott pénzből dézsás növényeket telepítettek. Ilyen pályázatról mostanában sajnos nem hallottam, pedig jót tenne a tömbházak udvarainak. Zoltainé Ilka Judit telemarketinges Ferencvárosban nagyon sok a zöldterület, és nem is nagyon tudok olyan helyet, ahol tovább lehetne zöldí- teni. De szerintem nem is nagyon kell, a meglévőket kellene rendbe tenni, és utána vigyázni rá, hogy megmaradjon. Ott van például a Nagycsarnok mögötti park, ami teljesen kopár. Solti Béla borkereskedő Egyik-másik ferencvárosi utcáról nagyon hiányoznak a fák. Mivel a járdák keskenyek, nem lehet az úttest és a járda közé füves részt építeni, de olyan ládákban, mint a Tompa utcaiak, oda is lehetne nagyobb fákat kihelyezni. Vagy valamilyen sövényszerűséget alacsony virágládákban. Kovács Györgyné női szabó Parkból szerintem elég sok van, csak épp az üldögélé- sen kívül nincs mit csinálni bennük. Kellene egy olyan nagyobb park, ahol van színpad, söröző, griilétterem. Szóval egy olyan hely, ahova ki lehet menni egész napra. Legalább idényjelleggel érdemes lenne egy ilyen helyet létrehozni. JUT ESZEMBE... Becsületes megtaláló Vasárnap kora este a Népligettől hívtam egy ismerőst, hogy odagurulok hozzá, aztán - mielőtt motorra ültem - zsebre vágtam a mobilt s gondosan rágomboltam a kabátomat. Legalábbis azt hittem, mert amikor megérkeztem, csak egy nyitott és üres zsebet tapogattam. Következett a szokásos gyomorgörcs, nem is a mobil, hanem a benne őrzött pótolhatatlan telefonszámok és egyéb adatok miatt. Hátra arc, irány visszafelé - az út minden négyzetcentiméterét végigpásztázó tekintettel. A telefon természetesen sehol. Aztán a IX. kerületi kapitányságon jutott eszembe, amit már az ismerősnél meg kellett volna tenni: felhívom a saját számomat. Persze nem lehet elérni. így elkeseredetten hazamegyek, hogy az öcsém segítségével legalább letiltsuk a kártyát és mentsük, ami menthető. Otthon alig fél mondatig jutok a történettel, amikor testvérem széles mosolyra húzza száját, hogy milyen mázlista vagyok. Valaki megtalálta a készüléket, felhívta és megadta a számát. Gyors telefon, hogy mielőbb átvehessem a készüléket. A helyszínen következik az újabb meglepetés. Manapság az is ritka, hogy valaki visszaadjon egy talált tárgyat, hát még hogy ezért némi nyomozómunkára sem rest, s ha fel kellett volna sorolnom néhány sztereotípiát, kitől kapom vissza a telefont, nem biztos, hogy rá tippelek: 30-as fiatalember, sportos alkat, pár milliméteresre nyírt haj, aki a telefont egy sötétített üveges, igen márkás autóból veszi elő... Hebegve mondok köszönetét, ügyetlenül nyújtok át hálám jeleként egy üveg bort meg egy jobb szivart, kérdem, mivel tartozom. Csaba azonban kedvesen elhárítja, s hozzáteszi, az ajándék is felesleges volt, mert számára mindez teljesen természetes, mint mondja, baráti körében is mindenki így tett volna. Igaza van, a történetnek rettenetesen banálisnak kellene lennie, ám manapság sajnos annyira különleges, hogy megér egy jegyzetet. Schiller Zsolt sportszerkesztő
