Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-04-25 / 16. szám
6 IRODALOM Ferencváros 2008. április 25 ANYÁK NAPJA Édesanyák és mostohák köszöntése Ne felejtsük: május első vasárnapja anyák napja! Anyák napja a legfontosabb ünnep - legalábbis az kellene, hogy legyen - minden ember életében. Hiszen édesanyánktól kaptuk az életet, és hogy milyen fontos ő számunkra, igazán csak akkor derül ki, amikor már nincs többé. Kár ezt megvárni. Az anyák napja talán az egyetlen olyan ünnep, amelyet a világ minden eldugott szegletében megünnepelnek, igaz, más-más időpontokban, de szinte mindenütt tavasszal, a legtöbb országban május valamelyik vasárnapján. Az anyaság megünneplése az ókori Görögországban jelent meg elsőként, amikor tavaszi ünnepségen emlékeztek meg Rheáról, az istenek anyjáról - és velük együtt az édesanyákról is. Angliában a kereszténység elterjedésével a 17. században az ünnep vallási tartalmat is kapott, amikor a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. Ekkor a családjuktól távol dolgozók szabadnapot is kaptak, hogy az ünnepet édesanyjukkal tölthessék. Az édesanyák számára pedig elkészítették az anyák süteményét, amellyel a látogatáskor megajándékozták az édesanyákat. Az Egyesült Államokban először 1872-ben Bostonban vetődött fel az anyák napja megünneplésének gondolata Julia Ward Howe amerikai költő- és írónő által, aki vak férjével közösen szerkesztette a rabszolga-felszabadításért szót emelő Commonwealth című folyóiratot; emellett a női választójogért is harcolt. Az ő költészetének legismertebb darabja a magyarul „János bácsi a csatában” kezdetű, ironikus harci dal. Az ünnep hivatalossá tétele azonban a philadelphiai Anna Jarvis nevéhez fűződik. Először „Mother’s Friendship Days” néven kezdeményezte ünnepnap tartását az anyák tiszteletére. Anna két évvel anyja halála után, 1907- ben nagyszabású kampányba kezdett Nyugat-Virginiában. Ez lett az első állam 1910-ben, amely hivatalosan elismerte az anyák napját, amely egy évvel később már valamennyi államban hivatalos ünneppé vált. 1914-ben az elnök, Wodrow Wilson az anyák napját nemzeti ünneppé nyilvánította, amelyet minden évben május második vasárnapján tartanak - az úttörő Anna Jarvis édesanyjának emlékére. A virág- és ajándékkereskedők, üdvözlőlapgyártók gyorsan „felkarolták” az ünnepet, amely busás hasznot hozott számukra. Anna Jarvis élete során hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, olyannyira, hogy a törvénnyel is szembekerült egyik tüntetése alkalmával. Európában az anyák napja az első világháború után terjedt el. Elsőként - mily meglepő - a virágkereskedők szervezetei kezdték el propagálni, és gyorsan népszerűvé is vált. Ausztriában 1924-ben a katolikus egyház az iparosodással és gazdasági versennyel együtt járó elvilágiasodás ellenében a természetes, egészséges élet és az anyaság hangsúlyozásával állt az ünnep mellé. Az amerikai szokást a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg hazánkban. Először 1925-ben ünnepelték Magyarországon az anyák napját, amely összekapcsolódott a májusi Mária-tisztelet hagyományával. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepek közé sorolta az édesanyák ünnepét, amelyet nálunk május első vasárnapján tartanak. Steiner Gábor Magyarországon 1925 óta ünnepeljük az édesanyákat Pályázati Felhívás A Ferencvárosi Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága nyilvános pályázatot hirdet a művészeti és tudományos élet támogatására. A pályázaton szétosztható összeg négy és fél millió forint. A pályázat célja: a művészetek és tudományok területén kerületünkben és kerületünkért működő egyének és közösségek alkotómunkájának, lehetőségeinek megfelelő segítése, támogatása. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a ferencvárosi civil- és társadalmi szervezetek ferencvárosi lakosokért végzett tevékenységük, a ferencvárosiaknak nyújtott szolgáltatásaik, rendezvényeik és egyéb programjaik megvalósításához szükséges költségeik egy részének biztosítása céljából. A szétosztható összeg: ötmillió forint. Az Emberi Jogi és Kisebbségi, Civil Szervezeti és Egyházi Bizottsága nyilvános pályázatot hirdet az egyházak és egyházi szervezetek részére, a lakosság körében kifejtett szociális missziójuk, karitatív célú oktatási- és kulturális programjaik, egyéb segítő tevékenységük költségei egy részének fedezésére. A pályázati összeg: hatmillió forint. Le kell írni, hogy a pályázó szervezet illetve egyén hogyan kötődik a kerülethez, mivel az elbírálásnál a Ferencvároshoz nem kötődő tevékenységekre benyújtott pályázatokat nem tudjuk figyelembe venni. Pályázni adatlap kitöltésével lehet, melyet 2008. április 30-ig lehet a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodáján leadni (1093 Bp. IX., Közraktár u. 34.). Az adatlapot ugyanezen a címen lehet átvenni (hétfőn: 13.00- 17.00-ig, szerdán 8.00- 16.00-ig és pénteken 8.00- 12.00-ig), vagy letölthető a www.ferencvaros.hu honlapról. A pályázaton minden Ferencvárosban lakó polgár vagy közösség, illetve ferencvárosi székhellyel működő közösség részt vehet, aki: • a pályázati kiírásnak megfelelő tevékenységet folytat; • az adatlapot időben, hiánytalanul kitöltve leadta; • az előző évek pályázati támogatásáról határidőig elszámolt (mind szakmai, mind pénzügyi vonatkozásban); • köztartozása nincs; • egy pályázó csak egy pályá- zatoz adhat be. Nem nyújthat be pályázatot: • Ferencvárosi Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmény; • azok a szervezetek, amelyek külön költségvetési soron, adott évben már önkormányzati támogatásban részesültek. • bármilyen párt, vagy párthoz köthető szervezet Eredményhirdetés: 2008. június 31-én. Sokgyermekes anyák ünnepe A több gyermeket vállalók megbecsülése a múltban Korábban a sokgyermekes anyákat állami megbecsülés is övezte Kevesen tudják, hogy a két világháború között a sokgyermekes anyákat kitüntették augusztus 20-án. A kezdeményezés, igaz más indíttatásból, a Rákosl-rendszerben folytatódott nőnapon. Antalóczy Adél Modern ünnepek című könyvében ír erről. Az 1925-ben elindított anyák napja még nem foglalkozott a gyermekvállalási kedv növelésével, erre egy másik, ezzel majdnem egyidős anyák napja vállalkozott. A modern ünnepeknél nem ritka, hogy egyazon név alatt számos, f egymástól eltérő kezdemé- 1 nyezés indul. Az Ifjúsági Vö- .'S röskereszt a gyermekeken | keresztül szólt az anyákhoz, < a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSZ pedig a sokgyermekes anyákat köszöntötte fel. A szervezet három évvel a vöröskeresztes kezdeményezés után, 1928- ban biztosságot alakított, hogy augusztus 20-án, Szent István napján ünnepséget rendezzenek a nagycsaládos anyáknak. Az ünnep a magyar anyák nemzeti ünnepe elnevezést kapta, a felhíváshoz és egyben a bizottsághoz pedig rögtön csatlakozott számos egyéb szervezet (Szociális Missziótársulat, Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége stb.). Az első alkalommal a Nemzeti Múzeum kertjében rendezték meg az ünnepet, ahol több mint száz anyát tüntettek ki és részesítettek pénzjutalomban. A Népjóléti Minisztérium jóvoltából a százpengős pénzjutalmon kívül az elismert anyák összesen ezer gyermekét is felruházták. A magyar anyák nemzeti ünnepe mögé neves személyek sorakoztak fel, mint Izabella főhercegnő, aki maga is nyolc gyermeket szült. A második évben rendezett ünnep felülmúlta az első, hagyományteremtő évet. Magánszemélyek, minisztériumok csatlakoztak a felhíváshoz, adakozásuk jóvoltából megtízszereződött az elismert anyák száma. Az ünnepségről 1929-ben sem hiányoztak a kor rangos képviselői, a fővédnöki tisztet Horthy Miklósáé vállalta. A második év számos újítást hozott. A nemzeti anyák napja túllépett Budapest határain, a fővárosi rendezvénnyel párhuzamosan közel ötszáz helyen szerveztek hasonló ünnepséget. A másik újdonság, hogy gróf Széchényi Aladár magánadományt ajánlott fel az egykézéssel leginkább sújtott két vármegyében (Baranya és Somogy), vagyis annak az anyának, aki a legtöbb gyermeket neveli az egygyermekes családmodellt leginkább elfogadó vármegyékben. A jutalom nem kevesebb mint ezer pengő volt fejenként. Ha felidézzük a később népszerűvé vált slágert, „Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel”, akkor érezhetővé válik az összeg súlya. Az egyik szerencsés, tizenkét gyermeket nevelő asszonynak maga a kormányzó felesége nyújtotta át a pénzjutalmat. A korabeli sajtó tudósítása szerint az átadás annyira megható volt, hogy „szem nem maradt szárazon”. A hagyományos anyák napjával szemben, amelynek folyamatosan növekedett a népszerűsége, a magyar anyák nemzeti ünnepe egyre halványult. A kezdeti széles körű ünnepség az idők folyamán veszített jelentőségéből, a szervezők még az augusztus 20-ához sem ragaszkodtak. A sokgyermekes anyákon felül a rendőranyák is részesültek elismerésben. A jutalomátadás megőrizte ünnepélyes kereteit, de lebonyolításuk olykor nehézségbe ütközött. A pénzjutalomból nem részesülhetett minden egyes sokgyermekes anya. Az anyák kitüntetése, pontosabban az anyagi segítségnyújtás kérelmező levelek garmadát indította el. A kor átlagos életszínvonalát szem előtt tartva érthető, hogy a szegénységben élő anyáknak mennyit jelentett a jutalom, majd a segély. Előfordult, hogy az adományban reménykedő anyák tömegesen érkeztek az ünnepségre, a helyzetet nehezítette, hogy kisgyermekeiket is magukkal vitték. Az összegyűlt tömeget rendőrségi kordonnal lehetett csak biztosítani. A kezdeményezés céljával ellentétben görbe tükröt tartott a korszak szociális ellátása elé, mindez nem várt problémákat hozott a felszínre. Az anyák gyermekeik számától függően arany-, ezüstvagy bronzérméket kaptak. Érdekes, hogy később a náci Németországban és a kommunista Szovjetunióban hasonló szisztéma szerint jutalmazták a sokgyermekes anyákat. Hitler anyja születésnapját, míg Sztálin a nőnapot részesítette előnyben az ünnepnap kiválasztásánál. Steiner Gábor Az apákat is lehet ünnepelni Ha nem is hagyományos, de létezik Bár gyermekkorunkban általában az édesanyák a meghatározóbbak életünkben, apáink Is sokat tesznek emberré válásunkért. Az apák napja nálunk még nem ivódott be a köztudatba, pedig a világ több pontján ez is ugyanolyan ünnepnek számít, mint az édesanyák megünneplése - és van Is hivatalos dátuma Magyarországon is. Mivel a sajtóban az apák napjáról általában nem szokás megemlékezni, anyák napja kapcsán essen itt szó édesapáink megünnepléséről is, amelynek hivatalos időpontja Magyarországon június harmadik vasárnapjára esik. Az apák napját a 20. század elejétől tartják, ilyenkor az apaságot, a szülői szerepet ünnepeljük, emlékezünk az apákra, nagyapákra és a többi férfi felmenőnkre. Az apák napját, hasonlóan az anyák napjához, világszerte több, eltérő időpontban ünnepli a család. Az amerikai Crestonban született Sonora Smart Dodd az apák napja megalapításának legnagyobb kezdeményezője. Édesapja, William Jackson Smart háborús veterán volt, egyedül nevelte fel hat gyermekét. Sonora kezdeményezését végeredményben Anna Jarvis alapozta meg, amikor szót emelt az anyák napja megünneplése mellett. A hölgy elképzelése szerint apák napja június 5., édesapja halálának évfordulója lett volna, de az ötlet megszületése után kevés ideje maradt az azonnali megvalósításra, így 1910. június 19-én tartották, amely akkor a hatodik hónap harmadik vasárnapjára esett,: és így is maradt fenn a hagyomány. Az ünnep megszületésének városa Spokane. Az apák napja a William Jennings Bryan, a „Nagy Közemberként” is ismert populista mozgalmi vezető, későbbi háromszoros demokrata elnökjelölt és a hozzá hasonló személyiségek által vált ismertté, amit később, 1916- ban már az akkori 28. amerikai elnök, Woodrow Wilson is megünnepelt családjával. Calvin Coolidge, az USA 30. elnöke tett először javaslatot az ünnep hivatalossá nyilvánítására, ami végül Richard Nixonnak, a 37. elnöknek sikerült 1972-ben. Mindezt azért idézzük, hogy látható legyen, az amerikai elnökök szívükön viselték, hogy az urak az ünneplés terén egyenjogúan szerepeljenek . hölgyekkel. A katolikus egyház az apái napját hagyományosan márci us 19-én, Szent József napjái tartja, noha a legtöbb ország ban világi ünnepként tartjál számon. Az utóbbi években természe tesen a kereskedők is ráébred tek arra, hogy az apák napj; is lehet akkora üzlet, mint a: édesanyák ünnepe, alkalmaz kodtak is ehhez a férfiaka érdeklő holmikkal, hiszel ilyenkor a műszaki cikkek é: szerszámok iránti kérésié megnövekszik. Steiner Gáboi Más országokban az apák ünnepét is komolyan veszik
