Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-04-04 / 13. szám

Fotó: Best Hollywood 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. április 4. MOZISAROK A róka és a gyermek - Le renard et l’enfant „Az az érzésem, hogy manapság hagyjuk elveszni a csodára való érzékenysé­günket. Elvesztettük azt a bensőséges kapcsolatot, mely azelőtt megvolt köz­tünk és a természet között. A zöld világ csaknem egzoti­kumnak számít már a városi ember számára, akikké vál­tunk.” (Luc Jacquet rende- ző-forgatókönyvíró) A róka és a gyermek egy tanul­ságos és elbűvölő mese, va­lamint egy magával ragadó, gyönyörű természetfilm sa­játos ötvözete. A különleges utazás, melyre Jacquet elvi­szi a nézőket, nem más, mint maga a természetjárás, a vad és érintetlen táj káprázato­sán fényképezett bemutatása a két főszereplő rendhagyó barátságának kerettörténe­tébe ágyazva. Jacquet reme­kül oldja meg az ember és a természet kapcsolatának, kölcsönhatásainak, törvény- szerűségeinek mozgóképes újragondolását. A minden korosztály számára tanulsá­gos üzeneteket tartalmazó filmben elsősorban a pompás képi és a csodálatos zenei vi­lág dominál, az emberi be­széd szinte teljesen háttérbe szorul. Az alkotók célja nem­csak az ismeretterjesztés, hanem a továbbgondolásra késztetés is volt, ami - is­merve a sokasodó környezeti problémákat - ma minden szempontból aktuális. A francia Alpok lábainál csodálatos környezetben él egy tízéves kislány, aki egy reggelen megpillant egy vadászó rókát. Bátran kö­zeledni próbál az állathoz, és csak egy pillanatra bár, de eltűnik a gyermeket és a rókát elválasztó határ, így veszi kezdetét a legkü­lönösebb és legmesésebb barátságok egyike. A róka természetesen kereket old, a kislány azonban a mágikus találkozás után ismét látni szeretné. Miközben a festői tájakon barangolva a vörös bundás koma rejtekhelyét keresi, számos élménnyel lesz gazdagabb. Felfedezi a természet titokzatos, szá­mára mindaddig vadon ol­dalát, és hamarosan a róka búvóhelyét is megtalálja. A kislánynak olyan kalan­dokban lesz része, amelyek megváltoztatják az életét, és a történet során nemcsak az ő, de a nézők világlátá­sa, környezetünkhöz, a ter­mészethez való viszonya is megváltozik... A film ötlete Jacquet saját, gyermekkori élményei alap­ján született: „Hosszú ideje szerettem volna elmesélni ezt a találkozást, mely meg­lepően elevenen él az em­lékezetemben. Most jött el ennek az ideje, ráadásul úgy, hogy egyszerre mutathatom meg szeretett szülőföldemet, a francia Alpokat is. Tavasz volt, éppen egy hatalmas fe­nyőkkel körülvett tisztásról tartottam hazafelé. A róka nem látott meg, teljesen be­lefeledkezett a vadászatba. Azelőtt sohasem volt szeren­csém ilyen behatóan megfi­gyelni. Elfojthatatlan vágyam támadt, hogy közelebb men­jek hozzá. Minél közelebb értem, annál inkább féltem, hogy el fog futni. Amikor megfordult, a pillantásában benne volt, hogy tisztában van vele, mennyire izgulok, és azután gyorsan elszaladt. A természet rendje felborult, és egy pillanat erejéig valami történt közöttünk, két világ kommunikált egymással, két egyszerre különböző és mégis hasonló élőlény között.” Az Alpokban a Retord-fennsíkon és az olaszországi Abruzze Nemzeti Parkban forgatott szemkápráztató, varázslatos kaland Homoki-Nagy István klasszikus természetfilmjei­re és Fekete István örökzöld történeteire emlékeztető, felejtheteden alkotás, igazi filmes gyöngyszem. A néző­téren ülők közül a kisebbeket a kalandokban bővelkedő barátság története, míg szü­leiket, nagyszüleiket a bravú­ros operatőri megoldásokkal fényképezett tájak fogják lenyűgözni és remélhetőleg egy kellemes családi kirán­dulásra ösztönözni. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el ápri­lis 14-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy sze­mélyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsol­juk a Lurdy Házban találha­tó Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltün­tetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Luc Jacquet hazánkban is bemutatott előző alkotása 2006-ban megnyerte a leg­jobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat. Mi volt a film címe? A március 21-i szám filmes játékának megfejtése: A gyűrűk urában alakította Viggo Mortensen az egyik főszerepet Nyerteseink: Csömör Ditta és Csömör Zsófia A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Díjazták a legjobb sajtófotókat Május elsejéig tekinthető meg a kiállítás Nyári séták kultúrával Kultucca a Boráros tértől a Kálvin térig A legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíjat Hernád Géza, a Magyar Hírlap fotóriportere érdemelte ki a „Búcsú a Lipótmezőtől" című sorozatával, amellyel a „Pictures of the Year” nemzetközi fotópályázat „feature picture story” kategóriában 2. díjat nyert. A XXVI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban látható „Szelek szárnyán Odüsszeusszal” A Ráday utca minden nyáron a kultúra fellegvárává változik. Az új menedzsment a sajtótá­jékoztatón fényes képet fes­tett a most induló szezonról, a közeli és távolabbi Jövőről is. A Goethe Intézetben tartott sajtótájékoztatón dr. Gabriele Gauler igazgatónő üdvözlő beszéde után dr. Gegesy Fe­renc arról szólt, hogy a Goethe Intézet, amióta kerületünk „lakója”, folyamatosan részt vesz a ferencvárosi kulturális programok szervezésében és lebonyolításában. Gárdos Péter művészeti ve­zető úgy gondolja, a Kultucca bárhol megállná a helyét, hi­szen nincs rá sok példa, hogy egy helyen legyen megtalálható a kultúra ilyen sokszínű együt­tese. A Kultucca kamaszkorát éli, a közeljövő feladata hoz­zásegíteni, hogy belépjen az érett férfikorba. Létrehozzák az @®© plakátkiállítás kisöccsét, a „Gyerekarcot”, és megszer­vezik az országos utcaszín­ház-fesztivált is. Amikor pedig megnyitja kapuit a Duna-parti kulturális központ, és Gőz Lász­ló „dzsesszháza”, a Kultucca egyedülálló attrakcióvá válik. Virág Zsuzsanna program- igazgató elmondta, a feszti­válsorozat április 10-én indul a költészeti fesztivállal, utá­na Plein-Art, majd az Ünnepi Könyvhét, a Papírvarázs és Református Zenei Fesztivál következik, amit a Ferencvá­rosi Fesztivál követ. A Bárka Kikötő után szeptemberben jön a Mól Jazz Fesztivál, az idényt a Roma Fesztivál és a Ferencvárosi Búcsú zárja. Dr. Nagy Márta a „Privát Fény” projektről szólt, amely Mischa Kuball közterületi installáci­ója lesz a lakóktól kölcsön­kapott csillárokból - a Ráday utca Goethe Intézet előtti szakaszán. Gabriele Gauler három nemzetközi projektről is tájé­kozatott, amelyekre fiatalok nyújthatják be pályázataikat. A „Schiller és a rap”, az Alter Ego és a CreateEurope projektről bővebb információ a Goethe Intézet honlapján olvasható. A sajtótájékoztatón került sor a Goethe Intézet és a ferenc­városi önkormányzat oktatási és kulturális együttműködési keretmegállapodásának alá­írására is. Steiner Gábor o CD 'Ö P Művelődéstörténeti vetélkedőn izgulhattunk Négy Iskola öt csapata küz­dött teljes erőbedobással több mint egy hónapon keresztül a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár Boráros téri fiókjában az ókori Görögországról tartott művelődéstörténeti vetélke­dősorozaton, amelynek célja a játszva tanulás volt. Az immár hagyományos ren­dezvénynek minden évben más a témája: volt már szó az írás és a könyv történetéről, a rene­szánszról, a klasszicizmusról, a nagy földrajzi felfedezések ko­ráról, de a csillagászatról és a Mars-expedíciókról is. A vetél­kedő során a gyerekek ismerete­iket - több oldalról megvilágítva - kiegészíthetik, miközben az iskolai könyvtáron kívül megis­merik a közművelődési könyv­tárakat is, ahol használhatják az adott témával foglalkozó muze­ális gyűjteményeket, és gyako­rolhatják a ma oly fontos önálló ismeretszerzést. Ily módon is­merkedtek meg a résztvevők az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményével. A pajzskészítés különösen népszerű volt a fiúk körében Idén is változatos felada­tokat kellett a csapatoknak megoldaniuk, hiszen témájuk az ókori görög élet volt: ki­próbálták az ókori gyerekek kedvelt játékát, a deltajátékot, ismereteiket filmrészletekkel, kézműves-foglalkozásokon, görög motívumokkal díszí­tett ékszer és pajzs készíté­sével-egészíthették ki. Ám a versenyt a görög városállam­okról és a nagyon híres he­lyekről - önálló gyűjtőmunka során - készült ismertetők döntötték el. A programot évek óta a kerületi iskolák könyvtáros tanárai segítik, közülük is ki­emelkedik a Dominó, a Kosz­tolányi Dezső, a Molnár Ferenc és a Szent-Györgyi Albert isko­la könyvtárosainak áldozatos munkája, hiszen évről évre visszatérően csapatokat szer­veznek a foglalkozásokra. Az idei programsorozat győztese a Kosztolányi Dezső Általános Iskola csapata lett Filibér Anna, Gogolya Salome, Szabados Levente és Sztanó András révén. Felkészítő ta­náruk Illés Imréné volt. Ők örülhettek a záróünnepsé­gen az önkormányzat finom tortájának. Solténszky Otthonra találtak Negyven év után stabil helyre került a dzsessz tanszék (folytatás az 1. oldalról) Eltelik tehát majd némi idő, amíg minden úgy működik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de Binder Károly úgy gondolja, a következő tanévet szeptemberben már megfelelő körülmények között kezdhe­ti a velük együtt költözött és új egyetemi tanszékként akk­reditált népzenei tanszéken tanulókkal együtt 120-140 hallgatójuk. Ez a szám később bővül, a tanszékvezető úgy szá­mol, a teljes létszám elérésekor mintegy 200 hallgatója lesz a két tanszéknek, akik már az új, bolognai osztott, 3+2 éves (bachelor/master) képzésben vesznek részt, amely jelenleg még keveredik a régebbi, a végzősökkel kifutó, osztatlan, négyéves oktatási móddal. Binder Károly szerint az eu­rópai-magyar dzsesszoktatás- nak nem szabad az amerikai dzsesszt követnie, sokkal in­kább hazai dzsesszegyénisé- geket szeretnének kinevelni, hiszen nem az uniformizálás a cél. Legyen saját arculata a magyar dzsessznek, amihez persze az alapokat ugyanúgy kell ismerni, mint a nyelvtu­dáshoz a nyelvtant, azt viszont már a tehetség, a kitartás és az akarat dönti el, hogy konyha­nyelven vagy irodalmi nyelven beszél-e valaki. Ráadásul, ha valaki már ismeri is az utób­bit, az a zenében még mindig csak a „szakmunkás” szint. Ahhoz, hogy egy zenészből valódi művész váljék, alkotnia kell. Olyasmit létrehozni, ami eddig még nem volt. Dr. Gabriele Gauler a Goethe Intézet igazgatónője és dr. Gegesy Ferenc polgár- mester együttműködési megállapodást irt alá Gershwin szerint a dzsessz ritmus kérdése, hiszen a dzsesszmuzsika éppen a rit­mus dominanciáját hozta abba a közegbe, amiben a harmó­niák és a dallamok már ko­rábban is megvoltak. És mivel a dzsessz az improvizációra épül, sokszor még ez is ke­vés, hiszen soha nem lesz jó dzsesszzenész abból, akinek nincs tehetsége az improvizá­cióhoz. Ez az, amit soha nem lehet megtanulni, erre születni kell - mondta Pege Aladár, a nemrég elhunyt bőgőművész. Ezt az állítást igazolja az is, hogy két született dzsesszze­nész, ha korábban soha nem is találkozott, azonnal tud együtt muzsikálni, improvizációjával követni - érezni - társát. Steiner Gábor A Trafó Kortárs Művészetek Háza ismét egy új „cirkuszi” produkciót iktatott műsorába. Március 27-29. között, három estén tapsolhatott a lelkes közönség a humorból, ritmu­sokból, páratlan egyensúlyi gyakorlatokból ötvözött pará­dés műsornak. A modern tánc mellett vissza­térő műfajjá vált az „új cirkusz” a Trafóban. Bár a - fflrészpor- ral be sem hintett - porondon ezúttal nincsenek tűzkarikát átugró tigrisek, körben vág­tató lovak, harsányan kiabáló bohócok, a közönség mégis lenyűgözve nézi e szokatlan produkciókat. A harmadízben hozzánk látogató francia Compagnie 111-et - mely nevét Beethoven utolsó, 111. szonátájáról kapta - 1999-ben alapította három zsonglőr. Budapestre a 2000- ben készült, IJK című, már 200 előadást megért műsorukat hozták el, ahol az I, J, K a tér három dimenzióját jelöli. Hár­man adják elő, Aurélien Bory, Olivier Alenda és Anne de Buck. Valóban uralják a tér három dimenzióját: boszorkányos mozgás- és egyensúlyművé­szetüket leginkább egy nyitott szekrénykeret külső és belső oldalain mutatják be, időnként hárman egyszerre. A néha ferdére állított keret komikus mozgásjelenetekre ad módot: a belsejében mozgó akrobata időnként mágnesként mozgat­ja a külső oldalon lévőt. Ha a művészetükre is ért­jük a 3D-t, akkor a második dimenzió a zene, a ritmus. A dallamot stílszerűen, franciá­san tangóharmonikán, emel­lett gitáron játsszák, a ritmust pedig három, egyik oldalán nyitott dobozban, dobozon vagy éppen asztalon pattogó zsonglőrlabdák dobolása adja. A harmadik dimenzió pedig a humor, amely nélkül mit sem érne az előző kettő. Krivánszky Árpád A nyitott szekrény a „fizika megcsúfolásának” csak egyik színtere Megint egy új cirkusz 111 százalékon a Compagnie 111

Next

/
Thumbnails
Contents