Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-04-04 / 13. szám
Fotó: Best Hollywood 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. április 4. MOZISAROK A róka és a gyermek - Le renard et l’enfant „Az az érzésem, hogy manapság hagyjuk elveszni a csodára való érzékenységünket. Elvesztettük azt a bensőséges kapcsolatot, mely azelőtt megvolt köztünk és a természet között. A zöld világ csaknem egzotikumnak számít már a városi ember számára, akikké váltunk.” (Luc Jacquet rende- ző-forgatókönyvíró) A róka és a gyermek egy tanulságos és elbűvölő mese, valamint egy magával ragadó, gyönyörű természetfilm sajátos ötvözete. A különleges utazás, melyre Jacquet elviszi a nézőket, nem más, mint maga a természetjárás, a vad és érintetlen táj káprázatosán fényképezett bemutatása a két főszereplő rendhagyó barátságának kerettörténetébe ágyazva. Jacquet remekül oldja meg az ember és a természet kapcsolatának, kölcsönhatásainak, törvény- szerűségeinek mozgóképes újragondolását. A minden korosztály számára tanulságos üzeneteket tartalmazó filmben elsősorban a pompás képi és a csodálatos zenei világ dominál, az emberi beszéd szinte teljesen háttérbe szorul. Az alkotók célja nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a továbbgondolásra késztetés is volt, ami - ismerve a sokasodó környezeti problémákat - ma minden szempontból aktuális. A francia Alpok lábainál csodálatos környezetben él egy tízéves kislány, aki egy reggelen megpillant egy vadászó rókát. Bátran közeledni próbál az állathoz, és csak egy pillanatra bár, de eltűnik a gyermeket és a rókát elválasztó határ, így veszi kezdetét a legkülönösebb és legmesésebb barátságok egyike. A róka természetesen kereket old, a kislány azonban a mágikus találkozás után ismét látni szeretné. Miközben a festői tájakon barangolva a vörös bundás koma rejtekhelyét keresi, számos élménnyel lesz gazdagabb. Felfedezi a természet titokzatos, számára mindaddig vadon oldalát, és hamarosan a róka búvóhelyét is megtalálja. A kislánynak olyan kalandokban lesz része, amelyek megváltoztatják az életét, és a történet során nemcsak az ő, de a nézők világlátása, környezetünkhöz, a természethez való viszonya is megváltozik... A film ötlete Jacquet saját, gyermekkori élményei alapján született: „Hosszú ideje szerettem volna elmesélni ezt a találkozást, mely meglepően elevenen él az emlékezetemben. Most jött el ennek az ideje, ráadásul úgy, hogy egyszerre mutathatom meg szeretett szülőföldemet, a francia Alpokat is. Tavasz volt, éppen egy hatalmas fenyőkkel körülvett tisztásról tartottam hazafelé. A róka nem látott meg, teljesen belefeledkezett a vadászatba. Azelőtt sohasem volt szerencsém ilyen behatóan megfigyelni. Elfojthatatlan vágyam támadt, hogy közelebb menjek hozzá. Minél közelebb értem, annál inkább féltem, hogy el fog futni. Amikor megfordult, a pillantásában benne volt, hogy tisztában van vele, mennyire izgulok, és azután gyorsan elszaladt. A természet rendje felborult, és egy pillanat erejéig valami történt közöttünk, két világ kommunikált egymással, két egyszerre különböző és mégis hasonló élőlény között.” Az Alpokban a Retord-fennsíkon és az olaszországi Abruzze Nemzeti Parkban forgatott szemkápráztató, varázslatos kaland Homoki-Nagy István klasszikus természetfilmjeire és Fekete István örökzöld történeteire emlékeztető, felejtheteden alkotás, igazi filmes gyöngyszem. A nézőtéren ülők közül a kisebbeket a kalandokban bővelkedő barátság története, míg szüleiket, nagyszüleiket a bravúros operatőri megoldásokkal fényképezett tájak fogják lenyűgözni és remélhetőleg egy kellemes családi kirándulásra ösztönözni. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el április 14-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Luc Jacquet hazánkban is bemutatott előző alkotása 2006-ban megnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat. Mi volt a film címe? A március 21-i szám filmes játékának megfejtése: A gyűrűk urában alakította Viggo Mortensen az egyik főszerepet Nyerteseink: Csömör Ditta és Csömör Zsófia A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Díjazták a legjobb sajtófotókat Május elsejéig tekinthető meg a kiállítás Nyári séták kultúrával Kultucca a Boráros tértől a Kálvin térig A legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíjat Hernád Géza, a Magyar Hírlap fotóriportere érdemelte ki a „Búcsú a Lipótmezőtől" című sorozatával, amellyel a „Pictures of the Year” nemzetközi fotópályázat „feature picture story” kategóriában 2. díjat nyert. A XXVI. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Nemzeti Múzeumban látható „Szelek szárnyán Odüsszeusszal” A Ráday utca minden nyáron a kultúra fellegvárává változik. Az új menedzsment a sajtótájékoztatón fényes képet festett a most induló szezonról, a közeli és távolabbi Jövőről is. A Goethe Intézetben tartott sajtótájékoztatón dr. Gabriele Gauler igazgatónő üdvözlő beszéde után dr. Gegesy Ferenc arról szólt, hogy a Goethe Intézet, amióta kerületünk „lakója”, folyamatosan részt vesz a ferencvárosi kulturális programok szervezésében és lebonyolításában. Gárdos Péter művészeti vezető úgy gondolja, a Kultucca bárhol megállná a helyét, hiszen nincs rá sok példa, hogy egy helyen legyen megtalálható a kultúra ilyen sokszínű együttese. A Kultucca kamaszkorát éli, a közeljövő feladata hozzásegíteni, hogy belépjen az érett férfikorba. Létrehozzák az @®© plakátkiállítás kisöccsét, a „Gyerekarcot”, és megszervezik az országos utcaszínház-fesztivált is. Amikor pedig megnyitja kapuit a Duna-parti kulturális központ, és Gőz László „dzsesszháza”, a Kultucca egyedülálló attrakcióvá válik. Virág Zsuzsanna program- igazgató elmondta, a fesztiválsorozat április 10-én indul a költészeti fesztivállal, utána Plein-Art, majd az Ünnepi Könyvhét, a Papírvarázs és Református Zenei Fesztivál következik, amit a Ferencvárosi Fesztivál követ. A Bárka Kikötő után szeptemberben jön a Mól Jazz Fesztivál, az idényt a Roma Fesztivál és a Ferencvárosi Búcsú zárja. Dr. Nagy Márta a „Privát Fény” projektről szólt, amely Mischa Kuball közterületi installációja lesz a lakóktól kölcsönkapott csillárokból - a Ráday utca Goethe Intézet előtti szakaszán. Gabriele Gauler három nemzetközi projektről is tájékozatott, amelyekre fiatalok nyújthatják be pályázataikat. A „Schiller és a rap”, az Alter Ego és a CreateEurope projektről bővebb információ a Goethe Intézet honlapján olvasható. A sajtótájékoztatón került sor a Goethe Intézet és a ferencvárosi önkormányzat oktatási és kulturális együttműködési keretmegállapodásának aláírására is. Steiner Gábor o CD 'Ö P Művelődéstörténeti vetélkedőn izgulhattunk Négy Iskola öt csapata küzdött teljes erőbedobással több mint egy hónapon keresztül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Boráros téri fiókjában az ókori Görögországról tartott művelődéstörténeti vetélkedősorozaton, amelynek célja a játszva tanulás volt. Az immár hagyományos rendezvénynek minden évben más a témája: volt már szó az írás és a könyv történetéről, a reneszánszról, a klasszicizmusról, a nagy földrajzi felfedezések koráról, de a csillagászatról és a Mars-expedíciókról is. A vetélkedő során a gyerekek ismereteiket - több oldalról megvilágítva - kiegészíthetik, miközben az iskolai könyvtáron kívül megismerik a közművelődési könyvtárakat is, ahol használhatják az adott témával foglalkozó muzeális gyűjteményeket, és gyakorolhatják a ma oly fontos önálló ismeretszerzést. Ily módon ismerkedtek meg a résztvevők az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményével. A pajzskészítés különösen népszerű volt a fiúk körében Idén is változatos feladatokat kellett a csapatoknak megoldaniuk, hiszen témájuk az ókori görög élet volt: kipróbálták az ókori gyerekek kedvelt játékát, a deltajátékot, ismereteiket filmrészletekkel, kézműves-foglalkozásokon, görög motívumokkal díszített ékszer és pajzs készítésével-egészíthették ki. Ám a versenyt a görög városállamokról és a nagyon híres helyekről - önálló gyűjtőmunka során - készült ismertetők döntötték el. A programot évek óta a kerületi iskolák könyvtáros tanárai segítik, közülük is kiemelkedik a Dominó, a Kosztolányi Dezső, a Molnár Ferenc és a Szent-Györgyi Albert iskola könyvtárosainak áldozatos munkája, hiszen évről évre visszatérően csapatokat szerveznek a foglalkozásokra. Az idei programsorozat győztese a Kosztolányi Dezső Általános Iskola csapata lett Filibér Anna, Gogolya Salome, Szabados Levente és Sztanó András révén. Felkészítő tanáruk Illés Imréné volt. Ők örülhettek a záróünnepségen az önkormányzat finom tortájának. Solténszky Otthonra találtak Negyven év után stabil helyre került a dzsessz tanszék (folytatás az 1. oldalról) Eltelik tehát majd némi idő, amíg minden úgy működik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de Binder Károly úgy gondolja, a következő tanévet szeptemberben már megfelelő körülmények között kezdheti a velük együtt költözött és új egyetemi tanszékként akkreditált népzenei tanszéken tanulókkal együtt 120-140 hallgatójuk. Ez a szám később bővül, a tanszékvezető úgy számol, a teljes létszám elérésekor mintegy 200 hallgatója lesz a két tanszéknek, akik már az új, bolognai osztott, 3+2 éves (bachelor/master) képzésben vesznek részt, amely jelenleg még keveredik a régebbi, a végzősökkel kifutó, osztatlan, négyéves oktatási móddal. Binder Károly szerint az európai-magyar dzsesszoktatás- nak nem szabad az amerikai dzsesszt követnie, sokkal inkább hazai dzsesszegyénisé- geket szeretnének kinevelni, hiszen nem az uniformizálás a cél. Legyen saját arculata a magyar dzsessznek, amihez persze az alapokat ugyanúgy kell ismerni, mint a nyelvtudáshoz a nyelvtant, azt viszont már a tehetség, a kitartás és az akarat dönti el, hogy konyhanyelven vagy irodalmi nyelven beszél-e valaki. Ráadásul, ha valaki már ismeri is az utóbbit, az a zenében még mindig csak a „szakmunkás” szint. Ahhoz, hogy egy zenészből valódi művész váljék, alkotnia kell. Olyasmit létrehozni, ami eddig még nem volt. Dr. Gabriele Gauler a Goethe Intézet igazgatónője és dr. Gegesy Ferenc polgár- mester együttműködési megállapodást irt alá Gershwin szerint a dzsessz ritmus kérdése, hiszen a dzsesszmuzsika éppen a ritmus dominanciáját hozta abba a közegbe, amiben a harmóniák és a dallamok már korábban is megvoltak. És mivel a dzsessz az improvizációra épül, sokszor még ez is kevés, hiszen soha nem lesz jó dzsesszzenész abból, akinek nincs tehetsége az improvizációhoz. Ez az, amit soha nem lehet megtanulni, erre születni kell - mondta Pege Aladár, a nemrég elhunyt bőgőművész. Ezt az állítást igazolja az is, hogy két született dzsesszzenész, ha korábban soha nem is találkozott, azonnal tud együtt muzsikálni, improvizációjával követni - érezni - társát. Steiner Gábor A Trafó Kortárs Művészetek Háza ismét egy új „cirkuszi” produkciót iktatott műsorába. Március 27-29. között, három estén tapsolhatott a lelkes közönség a humorból, ritmusokból, páratlan egyensúlyi gyakorlatokból ötvözött parádés műsornak. A modern tánc mellett visszatérő műfajjá vált az „új cirkusz” a Trafóban. Bár a - fflrészpor- ral be sem hintett - porondon ezúttal nincsenek tűzkarikát átugró tigrisek, körben vágtató lovak, harsányan kiabáló bohócok, a közönség mégis lenyűgözve nézi e szokatlan produkciókat. A harmadízben hozzánk látogató francia Compagnie 111-et - mely nevét Beethoven utolsó, 111. szonátájáról kapta - 1999-ben alapította három zsonglőr. Budapestre a 2000- ben készült, IJK című, már 200 előadást megért műsorukat hozták el, ahol az I, J, K a tér három dimenzióját jelöli. Hárman adják elő, Aurélien Bory, Olivier Alenda és Anne de Buck. Valóban uralják a tér három dimenzióját: boszorkányos mozgás- és egyensúlyművészetüket leginkább egy nyitott szekrénykeret külső és belső oldalain mutatják be, időnként hárman egyszerre. A néha ferdére állított keret komikus mozgásjelenetekre ad módot: a belsejében mozgó akrobata időnként mágnesként mozgatja a külső oldalon lévőt. Ha a művészetükre is értjük a 3D-t, akkor a második dimenzió a zene, a ritmus. A dallamot stílszerűen, franciásan tangóharmonikán, emellett gitáron játsszák, a ritmust pedig három, egyik oldalán nyitott dobozban, dobozon vagy éppen asztalon pattogó zsonglőrlabdák dobolása adja. A harmadik dimenzió pedig a humor, amely nélkül mit sem érne az előző kettő. Krivánszky Árpád A nyitott szekrény a „fizika megcsúfolásának” csak egyik színtere Megint egy új cirkusz 111 százalékon a Compagnie 111
