Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-03-28 / 12. szám
I Ferencváros 2008. március 28. A HÉT TEMAJA: A HÉT KÉRDÉSÉ Gondolatok a könyvtárban Hogyan tovább, Szabó Ervin? (folytatás az 1. oldalról) A három ferencvárosi fiókkönyvtár - az országosan összesen ötvenhat hasonló intézmény közül - kezdeményező szerepet játszik az egységes informatika folyamatos továbbfejlesztésében. A József Attila-lakótelepen lévő Börzsöny utcai könyvtár felújítása után az olvasók újra kezdik felfedezni a könyvek otthonában rejlő lehetőségeket, mind többen veszik igénybe a szolgáltatásokat, folyamatosan növekszik a könyvtár taglétszáma. A ma már korszerűtlen Boráros téri könyvtár felújítását 2009-2010-re tervezik. A legtöbb fejtörést a Mester utca-Haller utca sarkán lévő könyvtárfiók okozza, mivel ez is megérett az átalakításra, de talán ennél is jobb lenne új helyet találni számára, ám úgy, hogy a beiratkozott tagoknak mindez ne okozzon kényelmetlenséget. A könyvtár az önkormányzattal együtt keresi a legjobb megoldást. Hogy ki jár ma könyvtárba? Dr. Fodor Péter szerint olvasóközönségük alapvetően két korosztályból verbuválódik. Az első a diákoké, akik három okból keresik fel az intézményt. A fő ok természetesen a kölcsönzés, de közel ugyanakkora hangsúlyt kap a nyugodt tanulás lehetősége, és amit a főigazgató még kiemelt, hogy a könyvtár manapság egyfajta kulturális találkozóhellyé vált. Ezt a funkciót az idősebbek is szívesen használják ki, ők a könyvkölcsönzés mellett gyakran napilapolvasás céljából keresik fel a könyvtárakat. A főigazgató szerint nem kell attól tartani, hogy az olvasás „kimegy a divatból”. Igaz, évről évre némileg csökken a dokumentumok kölcsönzése, ám eközben folyamatosan növekszik a könyvtár látogatottsága. Ezért inkább arról van szó, hogy átalakulnak a szó- s kások, a munkához egyre töb- 1 ben használják az internetet, o hiszen ott gyorsabban találják a meg a keresett információt, < de a könyvolvasás mint szórakozás, kellemes időtöltés, semmi mással nem pótolható. Dosztojevszkijt például nem lehet képernyőn olvasni, mert elvész a könyv varázsa. A Szabó Ervin könyvtár ezért folyamatosan követi a fejlődést, új koncepciókat dolgoznak ki. Fontos projektjük például a dokumentumok digitalizálása, ami lehetővé teszi a jövőben ezek online elérését is. Ami azonban nem terjed ki mindenre, elsősorban az unikális szociológiai-társadalomtudományi gyűjteményt és a Budapest- gyűjteményt szeretnék a bitek nyelvére lefordítani. A digitalizálás csak a könyvtárak munka- megosztásával lehet sikeres. Nyitottak a hagyományos könyvtári tevékenységtől látszólag távoli területek felé is, többféle programot is tervez- nek-kínálnak a különböző korosztályoknak, családoknak. Sikeresek például az internetes tanfolyamok, különösen a nagyon fiatalok és az idősebb korosztály körében. Ugyancsak népszerűek hét végi, családoknak szóló rendezvényeik. Dr. Fodor Péter szerint a könyvtár érvényesülésének titka - csakúgy, mint számos más területen - a folyamatos megújulás képessége, valamint az, hogy a szolgáltatásoknak ne csupán széles skáláját nyújtsák, hanem ezek minőségileg is a legmagasabb kategóriába sorolják az intézményt, olyan hellyé, ahova jó időről időre visszatérni. Steiner Gábor Helyzetkép vizitdíj után Lehet forrást találni a többletteljesítmény elismerésére Áprilisban már nem lesz ilyen üres a rendelő (folytatás az 1. oldalról) Ráadásul tavalyelőtt az öt éve bevezetett, havi húszezer forintos eszközfinanszírozási hozzájárulást is megszüntették - vázolta a vizitdíj bevezetése előtti helyzetet a háziorvos. Ilyen körülmények között a vizitdíj már csak a működési költségek fedezésére volt elegendő, a sokat hangoztatott fejlesztésre, eszközvásárlásra nemigen jutott. Dr. Sántha Éva elmondta, hogy jelenleg a rendelő a két orvossal havi egymillió-kétszázezer forint bevételre számíthat vizitdíj nélkül, ám a bérek, a könyvelési költségek levonása után alig marad 140 ezer. Ebből kellene fizetni a rezsit, ami szinte lehetetlen, hiszen csak a távfűtés százezer forintba kerül.- A rendelő dolgozóinak nyolcvanöt és kilencvenhárom ezer forint között mozog a nettó fizetése, ám nem tartom elképzelhetetlennek, hogy május elsejétől ezt minimálbérre kell csökkentenünk - mondta dr. Sántha Éva, majd hozzátette, hogy szerinte a vizitdíj bevezetésével kapcsolatban az egyetlen pozitívum az volt, hogy engedélyezték a gyógyszerek három hónapra történő felírását. Ezzel együtt valamelyest a háziorvosi praxisokban is kevesebb páciens jelent meg a vizitdíj bevezetése után, az ezzel járó adminisztratív teendők miatt azonban itt sem vált hatékonyabbá, gyorsabbá az ellátás.- Mindezt egybevetve látható, hogy a vizitdíj bevezetése nem jelentett megoldást a problémára, főleg, hogy ily módon a betegek is kétszer fizettek ugyanazért az ellátásért. Úgy gondolom, hogy sokkal átfogóbb, észszerűbb reformra lenne szükség, minél hamarabb - mondta befejezésül dr. Sántha Éva. Benke Hunor Pótolható-e vizitdíj eltörlésével kieső bevétel a háziorvosok számára? - egyebek közt ezt tudakoltuk dr. Kökény Mihály országgyűlési képviselőtől, a parlament egészség- ügyi bizottságának elnökétől.- Milyen hatással van a vizitdíj eltörlése a ferencvárosi egészségügyi intézményekre?- A vizitdíj bevezetésének legfontosabb célja az indokolatlan orvoshoz járás visszaszorítása volt, ezt a feladatát be is töltötte. Más kérdés, hogy mi történik majd április elsejétől, mert sok helyütt most üresek a rendelők, s félő, hogy a betegek - kihasználva az új- § bóli ingyenességet-a jövő hó- „ napban rohamozzák majd meg | az orvosokat. ö Az egészségügyi szolgálta- u- tások igénybevételének ész- szerűsítése mellett kisebb jelentőségű volt az a többlet- bevétel, ami a vizitdíj eltörlése miatt most elmarad. Már csak azért is, mert különböző okok miatt mintegy négymillióan eleve mentesültek a megfizetése alól. Az érintett intézmények közül egyébként csak a FESZ áll az önkormányzat kezelésében. A kórházak költségvetésében mindössze 1-2 százalékos a kiesés, a legérezhetőbb veszteséget viszont az alapellátásban kénytelenek elszenvedni: a kerület háziorvosai - nagyjából az országos átlagnak megfelelően - ezután havi 150-200 ezer forinttal kevesebbel gazdálkodhatnak.- Beszéljünk tehát róluk. Miképpen kompenzálható számukra a kieső jövedelem?- A vizitdíjnak nem volt kapcsolata a költségvetéssel - éppen emiatt lehetett népszavazást tartani róla ezért a kormánynak nincs is semmilyen kötelezettsége a kompenzációra. Van viszont felelőssége az alapellátás működőképességének megőrzésére, ezért - szigorúan többletteljesítményhez kötve- a kieső összeg valamilyen megközelítő mértékű ellen- tételezésére számíthatnak a háziorvosok. Április 30-áig kell elkészíteni az országgyűlés számára az előterjesztést az alapellátás finanszírozásának finomítására, ami egyebek közt ezt célozza. Ez a munka egyébként már régóta folyik, most csupán felgyorsítjuk a koncepció kidolgozását. Hasonló átalakítás vár a jövőben a szakellátás finanszírozására is.- Milyen többletteljesítményhez kötnék a jövedelemnövelést?- A cél az, hogy a költségesebb szakellátásból minél több feladat kerüljön át az alapellátás szintjére. Elképzelhető például egy olyan megoldás, hogy ha a háziorvos megszerzi a szakképesítést, megvásárolja a szükséges eszközöket, s így emeli praxisa színvonalát, akkor ezt a többletteljesítményt elismeri majd a finanszírozás is. Pályázati úton bekapcsolódhatna például a magas szintű megelőző tevékenységbe.- Ez az átalakítás azonban újabb pénzügyi forrásokat feltételez. Honnan jutna erre pluszpénz?- A költségvetésben nincs szabad forrás, ezért csakis az egészségügy rendszerén belülről. A pénz azonban megvan, tavaly ugyanis 28 milliárd forintos többletbevétel származott a gyógyszerár-támogatás rendszerének átalakításából és a biztosítási jogviszony ellenőrzésének szigorításából. Ezt a múlt évben elsősorban a kórházak finanszírozásának kiegészítésére fordítottuk. Az idei első hónapok tapasztalatai arra utalnak, hogy a tendencia tartós, s továbbra is pozitív szaldóval zár az egészségügyi kassza, ami fedezetet teremt a többletteljesítmény honorálására.- Az egészségügyi ellátások - mint fogalmazott - „ésszerű igénybevétele” nem csupán és nem is elsősorban a betegen, sokkal inkább a háziorvosán múlik. O ma mennyire érdekelt a rendszer gazdaságos működtetésében?- A 90-es években bevezetett kártyadíj, azaz a minden egyes beteg után kapott állami normatíva érdekeltté tette a háziorvost betegei számának növelésében, ám kétségtelen, hogy közben a finanszírozási rendszerbe nem épültek be olyan ösz- szetevők, amelyek az orvost a teljes egészségügyi ellátás minél gazdaságosabb működtetésére ösztönöznék. A háziorvos felelőssége kettős, egyfelől orvosi, másfelől gazdálkodási felelősség is terheli, s egy orvos nem feltétlenül jó menedzser is egyben. A gazdálkodás követelménye emellett növeli az orvosok adminisztrációs terheit is, amit már így is túlzottnak éreznek, ám ezektől nem lehet eltekinteni, hiszen az orvos közpénzek elköltéséről dönt, amelyeknek meg kell tartani az ellenőrizhetőségét. Mégis úgy gondolom, hogy a korszerű elektronika birtokában, a világháló korában mindez jelentős mértékben egyszerűsíthető, s kialakítható az érdekeltségi rendszer bevezetéséhez szükséges háttér.- Mondana konkrét példát is, hogy miként lehetne kiszűrni a feleslegesen költséges beavatkozások forrásait?- Például a magas vérnyomás és az agyi érbetegségek kialakulása között nagyon szoros kapcsolat mutatható ki. Ezért nagy valószínűséggel a háziorvos figyelmetlenségére vagy rossz gyógyszerfelírásra vezethető vissza, ha egy adott praxisban folyamatosan az átlag feletti az agyvérzéses esetek aránya, amelyek gyógyítása sokkal többe kerül, mint a vérnyomás egyszerű kordában tartása. Az agyvérzéses esetek aránya viszont számítógéppel, központilag nagyon könnyen nyomon követhető. Persze annak eldöntése, hogy ez milyen finanszírozási következményekkel járjon, már az orvos szakma feladata kell, hogy legyen. Kocsis Kristóf JUT ESZEMBE... amíg volt vizitdíj? Környezettudatosság Reggel van, araszolok a szerkesztőség felé. Előttem kukásautó torlaszolja el az utat, mögöttem tömött sorban várakoznak a Tompa utcai zseniális forgalomcsillapító megoldással kilométeres kerülőre kényszerített kocsik. Van időm gondolkozni. Például a környezetkultúráról, amelynek pallérozására az Iparművészeti Múzeum ' lapunkban nemrég megszólaltatott igazgatónője is építené programját. Az alapoknak valahol itt, az utcán kellene kezdődniük, ám a gonddal felújított házak előtt sorakozó kukák körül nem éppen kulturált szemeteszsákhegyek tornyosulnak. A kukásautó - múzeumba alighanem csak ritkán járó - személyzete ügyesen lavírozza ki mögü- lük a teli edényeket. A zsákok meg maradnak, ahol voltak, mert rendnek kell lennie: tanulja meg a lakosság, hogy „az FKFV csak a kukába helyezett háztartási szemetet szállítja el”. Persze a szemét termelőjében is felébredt már valamifajta igény környezetének rendben tartására, mert teszem azt, hagyhatta volna gyűlni a szemetet a konyhájában, vagy kite- hette volna akár a teraszra is. Jó jel, hogy legalább a kapualjig levitte, tehát tanítható. Mutatom az egyik köz- tisztaságinak az utca közepére sodródott zsákot. Int, hogy érti, mi a bajom, és - hogy ne legyen utániban - sikkes mozdulattal visszarúgja a járda mellé, mielőtt fellépne a szemeteskocsi hágcsójára. Tartok tőle, mást értünk környezeti kultúra vagy egyszerűen csak a közterületi rend alatt. Alighanem még messze az idő, amikorra mindenkiben felébred az igény a tiszta, rendezett környezet iránt, s kemény munka vár pedagógusokra és környezetvédőkre, hogy a környezettudatos szemlélet beépüljön már az iskolai nevelésbe is. Ám az is lehet, hogy egyszerűen csak figyelnünk kellene egymásra, felelősséget érezni, túllépni pillanatnyi érdekeinken. Ma azonban sajnos ez a legnehezebb. Kocsis Kristóf főszerkesztő Dr. Fodor Péter főigazgató szerint a folyamatos megújulás a legfontosabb Mire futotta a vizitdíjból? Péceii János szerelő Szerencsére van munkám, és egészséges is vagyok, így az alatt a rövid idő alatt, amíg volt vizitdij, összesen egyszer kellett fizetnem, az a háromszáz forint nem vágott a földhöz. Sokkal jobban bosszantott, hogy az egyetlen automatánál vagy negyedórát várakoztam, amíg fizetni tudtam. Hantos Miklós tanár Nem, és szerintem senki sem. Az, hogy nem akart senki fizetni, nem azért volt, mert olyan megterhelő lett volna. Hanem mert igazságtalan többször megfizettetni ugyanazt. Főleg, ha az újabb költségek nem járnak semmilyen többletszolgáltatással, csak úgy kell fizetni őket, mint valamiféle illetéket. Hornyai Béláné nyugdíjas Én bizony jobban meggondoltam. A nyugdíjam nagy részét a rezsire fizetem, fűtésre, közös költségre, gyógyszerre. Alig marad valami, pedig egész életemben dolgoztam. És akkor kifizessek még két-három vizitdíjat, mert több vizsgálatra utalnak be, vagy csak egyszerűen a gyógyszerírásért? Szabó Károly mérnök Én nem. De a családomban vannak idősek, akiknek többször is kell orvoshoz menniük, meg néha kórházba is kerülnek. Vizitdíj, kórházi napidíj, egyebek - összességében sok. Az pedig nagyon demagóg szöveg, hogy mindenért fizetni kell - mintha eddig ingyen lett volna az egészségügy. Jobban meggondolta, hogy orvoshoz menjen, amíg volt vizitdij?
