Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. február / 2. szám
Közlemény A kormányhoz kíván fordulni segítségért a 4-es metró építkezéseinek csúszása miatt a fővárosi önkormányzat. Sajtótudósítások szerint a fővárosi önkormányzat segítségért a kormányhoz kíván fordulni a 4-es metró építkezésének több érintett budapesti - kiemelten a IX. kerületi - önkormányzatra fogott csúszása, illetve a munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. A fővárosi önkormányzat december 21-én tartott sajtótájékoztatóján hangzott el, és azóta számos alkalommal került a nyilvánosság elé különböző médiafelületeken az a durva és alaptalan vád, mely szerint a 4-es metró építési munkálatainak megkezdését több fővárosi kerület, különösen a IX. akadályozza meg. Mindazon szabályozások, törvények, melyek szellemében és előírásai alapján az érintett budapesti kerületek akár tulajdonosként, akár engedélyező hatóságként eljártak, természetesen ismertek a fővárosi önkormányzat előtt. Megváltoztatásuk, felülírásuk, bármilyen módon történő átlépésük puszta gondolata is aggályos. A kormányhoz fordulás szándékának emlegetése nem jelent egyebet, mint hogy más döntési térben kívánnak érvényes jogszabályokat, többek közt tulajdonjogot érintő ügyekben intézkedni. Sértőek és alaptalanok a Ferencvárosra nézve a vádaskodások. Ismételt sulykolásuk rontja a Ferencváros hitelét, jó hírnevét a köztudatban, és azt a több mint másfél évtizedes munkát kérdőjelezi meg, amit a kerület épített környezetének rendbetételéért, a lakosság általános életminőségének javításáért folytatunk. A metróépítés remélt és általunk is üdvözölt pozitív vonatkozása a kerületünkbe és az innen utazók kulturált és gyors utazási feltételeinek biztosítása, valamint a metró építésével párhuzamosan kialakuló minőségi felszíni tereprendezés, kedvező arculatformálás. A ferencvárosi önkormányzatnak a 4-es metró beruházási megvalósulásához kapcsolódó legfontosabb lépéseit, intézkedéseit az alábbiakban foglaltam össze. 1999-től a főváros a tervezett metróvonal teljes hosszára külön városrendezési terveket készíttetett, a Ferencvárosra érvényes részt 4 éves fővárosi egyeztetés után a képviselő-testület 2004. október 18-án elfogadta. A terv tartalmazta, hogy: a metróállomások tervei csak a részletes felszínrendezési tervekkel együttesen hagyhatók jóvá (ha már elkészült a mélyállomás, a felszíni dolgok lényegében eldőltek); a Közgazdasági Egyetem előtt (és a Fővám tér V. kerületi részén) egységes tér alakuljon ki, azaz a 2-es villamos jelenlegi süllyesztése ne vágja ketté a teret. A főváros tervváltozatokat készíttetett a Fővám téri állomásra, amelyet 2005 augusztusában vitattunk meg. A terv 4 változatot tartott elképzelhetőnek, elsősorban a metróaluljáró és a 2-es villamos kapcsolatának megoldására. A Ferencváros a D változatot támogatta, mely a téralakítás szempontjából a legjobb volt, és egyúttal a legkisebb költséggel és leggyorsabb kivitelezési móddal is járt volna. Hangsúlyozom, hogy a másik három közül a legolcsóbb, a főváros által támogatott „A” változatnál (amely az említett IX. és V. kerületi városrendezési terveknek nem felelt meg, és ezért nem volt engedélyezhető) a D változat 1,7 milliárddal volt kedvezőbb. A főváros a C változat (összességében + 2,3 milliárd Ft) mellett döntött. 2006. áprilisban a főváros a kerülettől tulajdonosi (és építés-szakhatósági) hozzájárulást kért az állomástervekre úgy, hogy a felszínrendezésről semmilyen tervezetet nem kaptunk. Mivel ez is a városrendezési terv előírásaiba ütközött, a kérést elutasítottuk. 2006. júniustól folyamatosan megadtuk azokat a hozzájárulásokat, amelyek az előzetes közmű- kiváltásokra vonatkoztak, és érdemben nem befolyásolták a felszínrendezési, illetve az állomásépítési terveket. Ez a kivitelezésnél legalább féléves időmegtakarítást jelent. 2006. júniusban tekinthettünk először be a készülő felszínrendezési tervekbe, melyeket 2006. szeptemberben küldtek el hivatalosan. Azonban ezek a tervek is hiányosak voltak. 2006. október 31-én személyes egyeztetést tartottunk Budapest főpolgármestere jelenlétében, melynek keretében már láthattuk a véglegesnek szánt terveket, és amelynek során rendeztük az addig még nyitott kérdéseket. Ezek a következők voltak:- egy zebra kb. 10 m-rel való áthelyezése a Vásárcsarnok előtt;- a Kálvin téren az aszfaltozott terület rovására a zöld terület növelése (ezt a jelen lévő fővárosi szakértők kifejezetten olcsóbb megoldásnak minősítették);- a Fővám téri aluljáróban mozgólépcső építése az 5 méternyi szintkülönbség miatt (3,5 m esetén ezt jogszabály írja elő), ennek többletköltsége a fővárosi szakértők szerint 200 millió Ft. A fenti pontoknak megfelelő terveket november 9-étől 27-éig folyamatosan kaptuk meg, és az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását 2006. december 4-én adtuk meg. Néhány kérdés bennem is felmerült a metróépítés elhúzódása kapcsán, melyeket érdemes lenne feltenni: Vajon miért nyújtott be 2006 tavaszán a főváros kérelmet olyan hiányosan, amelyről legalább két év óta tudja, hogy elfogadni az érvényes jogszabályok szerint nem lehet? Vajon miért készíttetett a főváros 2006 őszére olyan tervet, amely az érvényes jogszabályoknak ellentmond? Vajon hogyan merülhet fel olyan elképzelés, amely szerint, ha a hozzájárulást a Közigazgatási Hivatal vagy a kormány adná meg, ő eltekintene a jogszabályok betartatásától? Vajon hogyan merülhet fel olyan elképzelés, amely a fent említett szerveknek - a tulajdonos egyetértése nélkül - adna hatósági rendelkezési jogot? Vajon komolyan vehető az a kijelentés, hogy 200 millió Ft-os „többletigény” a 300 milliárd Ft- os beruházás megvalósítását akadályozná? Vajon hogyan lehet - ha a költségek mérséklése a legfontosabb cél - egy kétmilliárd forintos csökkentési lehetőségtől eltekinteni? Vajon mikor nyer teret az a szemlélet, hogy a városfejlesztés nem azonos a szűkén vett közlekedésfejlesztéssel, illetve a közlekedésfejlesztés nem azonos a szűkén vett vonalépítésekkel? És végül: milyen lázas tervező munka folyt 1997-től (amikor a főváros-kormány-megállapo- dás született) 2005-ig (amikor a vonalvezetésre koncepcionális elképzeléseket kaptunk), illetve 2006-ig (amikor engedélyezésre alkalmas terveket kaptunk)? Dr. Gegesy Ferenc polgármester A Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért - amely 405 164 Ft-ot a Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osz- kiemelten közhasznú szervezetként a II. Sz. (Tűzoltó u.) tálya részére betegőrző monitor vásárlására fordította. Gyermekklinika támogatója (adószám: 18696901-1-13), Az alapítvány köszönetét fejezi ki minden támogatójá- a 2005. évi adó 1 százalékának felajánlásából befolyt nak. Ferencváros 7 2007. február
