Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. február / 2. szám
2007. február A polgár kérdez - a polgármester válaszol Tisztelt Polgármester Úr! Kérném, hogy a lapban válaszoljon kérdésemre, mert amit leírok, úgy érzem, sokakat érintő közügy. Minket, autósokat ver az Isten. Nem elég, hogy nincs elég parkolóhely, hogy a Demszky-oszlopokkal csökkentették az utcán parkolás lehetőségét is, a benzinnel együtt mi fizetjük az útépítést, most ránk verik az autópályák után az autóutakra vonatkozó fizetési kötelezettséget. A Tompa utcában lakom, és bármennyire szeretem ezt a kerületet, nap mint nap bosszankodom azon, hogy ezt a szép kerületet milyen logikátlanságokkal teszik tönkre. A Tompa utcának a Liliom és a Páva utca között van egy szakasza, amely, ki tudja, miért, ellenkező irányban egyirányú. Minden ésszerűségnek ellentmond a helyzet, nem is értem; nincs a kerületnek olyan szakembere, aki a közlekedés összehangolásához értene? A körút felől nézve az Üllői út kétirányú, a Tűzoltó utca a körút felé egyirányú, a Tompa lenne újra a felmenő ág, ha nincs ez az idétlen visszafordítás, és jön a Mester utca, ami kétirányú. Ki hallott már olyat, hogy egy közlekedésszervezésnél a lehető legrosszabbra törekedjenek? Egyrészt az amúgy is zsúfolt Mester, illetve Üllői utakra terelik a forgalmat. Másrészt, aki belemegy a csőbe, annak a szépen felújított házakra, az autók közvetlen közelében sétáló gyerekekre, kutyákra, emberekre kell pöfögni a lassítás és várakozás miatt a benzingőzt. Arról a bosszúságról nem is beszélek, hogy nap mint nap kerülő úton juthatunk csak haza, de ez már magánügy. Az volna a tiszteletteljes kérdésem: lehetne-e tenni valamit annak érdekében, hogy ez az útszakasz a közlekedés, a városvédelem és az emberség logikájának megfelelően segítse, és ne gátolja a kerület lakhatóságát? Tisztelettel: Veres Géza Tisztelt Veres Úr! A történeti városrészeknek egyik legnagyobb problémája az egyre növekvő gépkocsi-közlekedés és -parkolás megoldása. A Középső-Ferencváros városmegújításának is egyik kulcskérdése a történetileg kialakult szűk utcák ésszerű használatának kialakítása. A hagyományos városi utcai élethez elsősorban a megfelelő gyalogosközlekedésnek kell helyet biztosítani. A zöldfelületeket a humánusabb környezet érdekében létesítjük. A közterületi parkolóknak elsősorban a földszinti üzletek, vendéglátóhelyek használatához a rövid idejű parkolást kell biztosítaniuk. Egy történeti városrész, mint amilyen a Középső-Ferencváros is, közlekedési rendszerét csak összefüggéseiben lehet alakítani. Az 1990-es évek közepén létrehozott rendszer alapcélja volt, hogy az átmenő forgalom a határoló útvonalakon haladjon, minél inkább mentesítve legyenek ettől a belső lakóutcák, azokat csak a városrész saját célforgalma terhelje. Azaz a főútvonalak zsúfoltsága miatt minél kevesebb azokat helyettesítő „menekülő” útvonal legyen. Ennek egyik módja, hogy olyan úgynevezett, „hurkokat” alakítsanak ki az utcák egyirányúsításával, hogy a belső utcák forgalmi rendje ne biztosítson kedvező átjutást. Ez a rendszer feltételezi, hogy a városrészben élők megtanulják szokásos célpontjaiknak legmegfelelőbb útvonalait, és a „betévedők” legközelebb inkább a főútvonalat választják. A fenti elveken alapuló közlekedési rendszer részeként lett a Tompa utca e szakasza „szembe”-fordítva, hogy ne legyen kedvező útvonal az Üllői út vagy a Mester utca helyett a Nagykörút és a Haller út között. A tér tavalyi át- épülésével a Tompa utca ezen szakaszának iránya felülvizsgálható, mivel a Ferenc téren megszűnt az egyenes vonalú áthajtás. A történeti városrészekben a számos adottság miatt bármely közlekedési rendszer csak kompromisszumokon alapuló lehet. A Középső-Ferencváros- ban működő rendszer lényegesen a Mester utca rendezésével lenne javítható a fővárosi önkormányzat közreműködésével. Remélhetőleg a továbbfejlesztés az elkövetkező években megtörténhet. Tisztelettel: dr. Gegesy Ferenc polgármester 110 éve árusítanak a Központi Vásárcsarnokban A tűzveszély megelőzésére már a tervpályázatban kikötötték, hogy vasszerkezetű vázat kell alkalmazni, ennek ellenére a tervezett nyitás előtt tíz nappal súlyos tűzeset történt, így a millenniumi év nyara helyett, jó fél év csúszással, csak 1897. február 16-án avatták fel a Petz Samu tervei alapján készült nagyszerű épületet. Az akkorra már mintegy ötszázezer lakosúra duzzadt Budapesten 1892-ben írta ki a csarnok építésére a pályázatot a Közgazdasági és Közélelmezési Bizottság. Tette ezt azért, mert akkoriban 44 piszkos, fertőzésveszélyes, vízvételi lehetőség híján levő szabadtéri piacon árulták az élő állatokat és az élelmiszereket, egymás mellett. Eközben tőlünk nyugatabbra már csamokrendszerben történt az árusítás. A súlyos tűzeset következtében, és amiatt, hogy a vasúti sínpárt bevitték a csarnokba, valamint a Duna felől alagutat építettek ki a vízi úton érkező áruknak,1,9 millió akkori forintba került az építkezés; majdnem többe, mint a Pest-szerte épült másik négy csarnoképület. Az árusok életében mélyreható változást hozott a csarnokban árusítás, akárcsak most, az EU-csatlakozás után életbe lépett HACCP- szabvány. Az első igazgató, Ziegler Nándor szigorú szabályokat vezetett be: csak beesőmagolva lehetett eladni az árut, az élő állatokat a többi épületrésztől teljesen elzárt baromfiudvarban kínálták, szállítani éjjel, árusítani reggel 5-től déli 12-ig, valamint délután 4-től 7-ig lehetett. A hűtőpultok igénybevétele miatt a halárusoknak kellett fizetniük a legmagasabb bérleti díjat. A csarnok forgalma a nyitás évében 283 ezer mázsa volt, 15 évvel később ennek már a négyszerese! Mi újság most a Nagycsarnokban? A földszinten tavasztól őszig számos hétvégén egy-egy ország kulturális és idegenforgalmi kínálatát mutatják be, s lehet egyúttal vásárolni is az ország jellegzetes ételeiből, italaiból, dísztárgyaiból. A cseh napok idején például a hátsó traktusban megnyitott Svejk vendéglőben lehetett jóféle sört kortyolgatni. A fű- szerpaprika, bor, pálinka s más hun- garikumok árusítói az emeleti karzat megtöltése után számos pavilont elfoglaltak a földszinten is. Reméljük, maradnak azért húst, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt kínálók is, ugyanis aki nem turista, ezeket keresi. Kijavították a tavaly augusztusi orkán által megrongált tetőt, tavasszal pedig nagy felfordulást okozva megindul a közelben a Fővám téri metróállomás építése. A csarnok ezután is várja hűséges vásárlóit és alkalmi látogatóit. lom
