Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. szeptember / 9. szám

2007. szeptember Közal apítványt, »tegyen meg mindent annak érdekében, VÁLTOZÁS A KISERDŐBEN A korábbi években rendszeresen cikkeztünk a József Attila-lakótelepi Kiserdőben kialakult áldatlan állapotról, amely - elsősorban a megtelepedett nagyszámú hajlékta­lan és a részben az ő közreműködésükkel kialakult ille­gális szemétlerakó helyek, egészségügyi és közbiztonsági körülmények miatt - lehetetlenné tette, hogy az említett terület a környéken élők felüdülését, pihenését, edzettsé­gét (sétálási, kocogási, kerékpározási, sportolási lehető­ségét) szolgálja. Az erdő állaga az elmúlt években roha­mosan romlott. A terület ugyanis a kerület közigazgatási határán belül, de a Pilisi Parkerdőgazdaság kezelésében van, s a vállalatnak soha nem volt annyira a szívügye a környék, mint azt a környékbeliek elvárták volna. Az utóbbi hónapokban azonban igazi - remélhetően tartós - változások vették kezdetüket, amelyekről dr. Bodó Márton önkormányzati képviselő - aki a kerületi képvi­selő-testület májusi ülésére az erdő rehabilitálását célzó előterjesztést nyújtott be - tájékoztatott bennünket. „Idén sikerült elmozdulni a holtpontról azzal, hogy júli­usban az itt élő hajléktalanokat egy fővárosi és kerületi program keretében a Pilisi Parkerdő Zrt, az Új Út Egyesület és a Hajléktalanokért Közalapítvány közremű­ködésével elhelyeztük. A Családsegítő Szolgálat segítsé­gével személyre szabott megoldásokat kínáltunk szá­mukra. Ezzel párhuzamosan a hulladéklerakók megszün­tetése, az aljnövényzet kiirtása is megtörtént. A hosszú távú minőségi változás érdekében - hogy az erdőt a lakó­telepiek valóban használatba vegyék - született meg az erdei tornapálya terve, ami az erdő közösségi, szabad­idős, egészséges életmódra nevelő funkciójának újjáte- remtését szolgáló első lépés lenne. Ilyen tornapálya nem­csak a Normafánál és a XVIII. kerületi Halmi-erdőben működik sikerrel, de 1971-től a rendszerváltásig az itt élők örömére a Kiserdőben is működött egy hasonló. A Pilisi Parkerdő Zrt. - mint az állami erdőrész kezelője és az említett más kerületben megvalósult pályák felállítója - az egész erdőben meg tudja valósítani a projektet. Beszereztük már a szükséges hatósági engedélyeket is. A ferencvárosi képviselő-testület 2007. június 6-án egyhan­gú döntéssel felkérte a Ferencvárosi Környezetvédelmi 10 hogy anyagi forrásokat találjon a Kiserdő rehabilitációjá­nak megvalósításához«. A közalapítvány július 3-án döntött arról, hogy a projekt pénzügyi hátterének meg­szervezését, a szponzorokkal való kapcsolatteremtést rám, az egyik kurátorára bízza. A testület egy tornapálya építését - bár mind környezet- védelmi, mind az egészség megőrzése szempontjából - nagyszerű lehetőségnek tartotta, a szűkös, forráshiányos helyzetre tekintettel arra a döntésre jutott, hogy saját erőnkből a pálya nem készülhet el, a lakosság számára rendkívül hasznos kikapcsolódási lehetőséget külső tá­mogatási források bevonásával, gazdasági társaságokkal, cégekkel karöltve valósítsuk meg. Szerencsére már a nyár folyamán sikerült szponzorokat találni (a lapzártakor már közel kétmillió forintnyi támo­gatást sikerült erre biztosítanunk), így reális esély van a tornapálya megvalósítására. Ez azonban még távlati terv. Az alapvető erdőtakarítási munkák, az aljnövényzet kiir­tása, illetve a hajléktalanok elhelyezése viszont már megtörtént. A javaslatomra e célra elkülönített összeg elegendőnek bizonyult a hajléktalanok elhelyezésére. A Feszofe Kht. pedig - az üres telkek hulladéklerakóinak terhére - alaposan kitakarította az erdőt. Akik mostaná­ban tesznek sétát benne, örömmel láthatják a máris érde­mi, igen kedvező változásokat. A szponzorok keresése folyik tovább. Remélem, nemso­kára az egész erdőt - az önkormányzati és az állami erdő­részt - átszelő tornaút megvalósítása is megkezdődhet.” FESTŐI LAKÓTELEP A Ráday Könyvesház gondozásában tavaly jelent meg az a képzőművészeti album, amely a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény - a kerületünk műalkotások­ban megörökített arculatát ismertető - sorozatának har­madik kötete. Az előző kettő sokszorosított grafikák, a metszetek világából, ez a mostani a festőművészet alko­tásaiból válogat A „Festői Ferencváros”, a Ráday utcá­ban üzemelő intézmény hasonló című, nagy sikerű nyitó­tárlatán kiállított képeket kiegészítve, összesenl82 alko­tást mutat be. A különböző technikákkal készített fest­mények a reformkortól az 1960-as évek végéig terjedő időszak ferencvárosi vonatkozású műveit vonultatják fel. Lakótelepünket - a terület legelső nevét adó lófuttatáso­kat megörökítőket leszámítva - mindössze négy festmény képviseli. Szalmás Béla 1930-ban kartonra festett olajké­pe, a „Valéria-telepi konyha” egy nyomasztó hangú ente­riőr formájában tükrözi azt a mérhetetlen nyomort, amely a két világháború közt itt működő „szükséglakótelep” jellemzője volt. Ugyanő örökítette meg 1960-ban „Valéria-telep” címen a nagy változást is. E képén már az épülő József Attila-lakótelep néhány háza épül, miköz­ben a modern házfalak tövében - történelmi kontraszt­ként - ott sötétlenek a régi házak is. P. Bak Jánost és Vörösné Barta Évát 1960-ban ugyanez a kettősség ragad­ta meg, amikor az építkezést ecsetjére vette. A Helytörténeti Gyűjtemény nyilván folytatni szándéko­zik szép és látványos sorozatát. Az említett kiállítás megrendezéséhez és a könyvhöz múzeumok, könyv- és képtárak, állami és magángalériák sokaságával működött együtt. Ahhoz, hogy a majdani, 1970-es évektől keletke­zett alkotásokat bemutató tárlatukon hangsúlyosabb he­lyet kaphasson a városrészünk, érdemes lenne már most összefogni. Lakótelepünkön több hivatásos és az amatő­röknél jóval jelentősebb műkedvelő képzőművész él. (Kiállításaikról rendszeresen tudósítottunk.) Közülük - alkalmi tárlataik alapján - mégis csak kevesek érezték fontosnak megfesteni közvetlen lakókörnyezetüket. A londoni 6:3 után Szepesi György kiáltotta világgá: írja­nak verseket a költők az évszázad mérkőzéseiről. Születtek is már másnapra a versek. Azóta minden zsur­naliszta arról álmodik, hogy sorait egyszer hasonlóan megfogadják. Kedves köztünk élő alkotók! Jó lenne, ha festenének rólunk. Kedves lakótelepiek! Akinek tudomá­sa van városrészünkről készült festményről, grafikáról, jelezze a Helytörténeti Gyűjteménynek. Mostanában - a digitális fényképezésnek hála - könnyen és nagy számban születnek felvételek az utcáinkon, köz­tereinken. Olyanok is, amelyek méltók az utókor figyel­mére. (Az e rovatban már többször megidézett lokálpatri­óta közösség Csufi.rulez index fórumán például lélegzet­elállító szépségű képek sokaságát helyezte el a lakótelep­ről, de más iskolai közösségek is szívesen fotóznak.) Jó lenne, ha képeik eljutnának a kerület helytörténészeihez. Kései korok fontos kordokumentumai lehetnének. Érdemes gondolkodni ezen is. BESZÉDES UTCANEVEK Az év eleje óta a részönkormányzat hatásköre az Aszódi úti lakótelepre is kibővült. Sok utca található arrafelé, érdemes a neveiket jobban megismerni. Azok az igazán szerencsés közterület-elnevezések - így tartják a város- történészek -, amelyek az utca valamely nevezetességére utalnak. Ezek lehetnek közvetlenek és másodlagosak is. Az utcatábla közvetlenül utalhat egy területén vagy köze­lében álló épületre, intézményre, hivatalra (például Vámház körút, Papnövelde u., Piac tér stb.), ott született, ott élt híres személyre, de a terület hajdani vagy mai jel­legzetességére is (például Kis u., Sáros u., Széles u.). Másodlagos lehet az ott élők foglalkozására, nemzetisé­Ferencváros

Next

/
Thumbnails
Contents