Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. szeptember / 9. szám
Ferencvárosi séták Séta a Nemzeti Színház körül Hosszú volt az út, romok és gödrök szegélyezték, mely végül 2002. március 15-én itt, a Ferencvárosban, a Lágymányosi híd lábánál ért véget. Ekkor Az ember tragédiája előadásával megnyílt az ország első olyan színháza, amelyet „fogantatásától” kezdve Nemzetinek neveztek. Sétáljunk ki a színházat körülölelő szép parkba, jó itt andalogni a csillogó víz partján, a „hajóorr” tövében. Gobbi Hilda üldögél itt a közelben, cejgnadrágban, férfizakóban, ahogy mindig. Bronzarcán bölcs mosollyal nézi a sebesen áramló vizet. Szinte hívogatnak a mellette álló üres bronzszékek, hogy letelepedjünk a színésznő szobra mellé, s elbeszélgessünk vele arról a göröngyös útról, amelynek végén itt áll ez a minden ízében vitatható küllemű, de mégiscsak valóságos épület, a Nemzeti Színház. Amelynek megszületéséért nála jobban talán csak Katona József harcolt, idestova kétszáz évvel ezelőtt. „Mi az oka, hogy Magyar Országban a játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni?” - kérdi a Bánk bán szerzője 1821-ben. A legfőbb ok pedig az „állandó anyate- átrom”, vagyis a magyar nyelvű színház hiánya. Magyarországon nem volt hagyománya a színjátszásnak, mint az angoloknál, franciáknál, olaszoknál, németeknél. Nálunk csak 1784-ben tartották az első magyar nyelvű színielőadást egy budai ácsmester faszínházában. Ezután kezdtek színtársulatok alakulni és kóborolni szerte az országban - ők voltak a vándorszínészek. Letelepedni sehol sem tudtak, mert senki sem áldozott pénzt színház építésére. Vállalják a megalázó sorsot, a szegénységet, be kell érniük azzal, hogy itt-ott megvendégelik őket a módosabb uraságok. Mégis sok diák hagyja oda az iskolapadot, és csap fel vándorszínésznek, zúdul is fejükre az apai átok, miként Petőfi esetében. A magyar teátrum sokáig csak vágyálom maradt. Küzdött érte először Kazinczy, majd Széchenyi és a mi Fáy Andrásunk is. Aztán Kolozsvárott 1821-ben megnyílt az első, a következő Miskolcon 1823-ban, majd Balatonfüreden 1831-ben. Végül 1837. augusztus 22-én felépült az akkori Kerepesi úton, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán a Pesti Magyar Színház. 1840-ben állami tulajdonba került, és ez lett a Nemzeti Színház. Feladata volt a nemzeti drámairodalom megteremtése és a klasszikus és kortárs világirodalom műveinek előadása. Operát és prózát egyaránt játszottak, a társulat tagjai részben a vándorszínészek köréből kerültek ki, de egyre több volt a jól képzett, tudatosan e pályát választó „profi” színész. A legendás Megyeri és Szentpétery mellett az alapító gárda tagja volt Egressy Gábor, a két Lendvay Márton (apa és fia), Hivatal Anikó, Schodelné és nem utolsósorban Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház első örökös tagja. Ismeretes, hogy néhány napig Petőfi „menyasszonya” volt. Az akkor huszonhárom éves költőnek már igencsak házasodhatnékja volt, s 1846-ban Debrecenben megkérte a színésznő kezét. Ő azonban kikosarazta, mint korábban Katona Józsefet bizonyos Széppataki Róza kisasszony. A régi Nemzeti Színház legnagyobb korszaka 1878-1894 között volt, amikor Paulay Ede igazgatása alatt egész Európában elismert, magas színvonalú előadásokat tartottak. A század végére azonban az épület korszerűtlenné vált, és a Nemzeti társulata 1908-ban átköltözött a régi Népszínház épületébe, amely a mai Blaha Lujza téren állt 1965-ig. Akkor a metróépítés miatt ezt is lebontották. A színház nagy korszakait olyan igazgatók fémjelezték, mint Hevesi Sándor, Németh Antal, Major Tamás. A Nemzeti ezután a volt Magyar Színház épületébe költözött a Hevesi Sándor térre, itt működött 2000. szeptember 1-jéig, amikor a Ferencvárosban, a Duna-parton megkezdték az új Nemzeti Színház építését. Van, aki mézeskalácsháznak nevezi, mások cifra palotának. Az alkotók láthatólag mindent beleadtak, hogy valami különlegeset hozzanak létre. Ha Gobbi Hilda élne, s megvalósulva látná „művét”, talán csak annyit mondana: sok. És legyin- tene, majd rágyújtana a következő cigarettára, összerántaná magán a zakót, és intene: „Gyerünk, gyerekek, elég a fecsegésből, menjünk dolgozni! Legalább már van hol.” Ferencz Zsuzsa / Újabb felújított lakóház Középső-Ferencvárosban Július derekán a ferencvárosi tömbrehabilitációs programba illeszkedően újabb felújított lakóépületet adtak át. A Mester és Viola utca sarkán álló lakóház felújítása nem kevés tervezői fejtörést követelt, hiszen az épület eredetileg rendőrségi célokat szolgált, s lakóépületté csak a 60-as években alakították át. A helyenként háromszög alaprajzú terek alaposan megnehezítették a lakások praktikus belső kialakítását. A korábban 26, komfort nélküli, leromlott lakásból végül összevonásokkal, falak áthelyezésével 18, jó elrendezésű, kényelmes otthont sikerült formálni, s további 6 üzlethelyiség is található a földszinten. A lakások egy, másfél és háromszobásak, valamennyi összkomfortos, egyedi gázfűtéses. A teljes felújítás tíz hónapig tartott s összesen mintegy 218 millió forintba került. A munkálatok idejére a lakókat az önkormányzat más bérlakásaiban helyezték el, sokan azonban vissza szeretnének költözni, s - élve a kedvezményes lehetőséggel - meg is kívánják majd vásárolni felújított otthonukat. Erre legkorábban öt év múlva nyílik lehetőségük, ekkor jár le ugyanis a jelzálog, amelyet a rehabilitációhoz kapott fővárosi támogatás miatt jegyzett be a Földhivatal. A Ferencvárosban az idén összesen négy lakóházat újítanak fel a program keretében. Kocsis Az Iparművészeti Múzeum szeptemberi programjai 2007. szeptember 1., szombat, 10.00-14.00: Habán oskola - Titkok, receptek, dajkák, oskolák Múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek és játékos kedvű felnőtteknek 2007. szeptember 5., szerda, 16.30-18.00: Habán akadémia: a habánok a magángyűjtő szemével Előadás és tárlatvezetés felnőtteknek a habán kiállításon 2007. szeptember 15., szombat, 10.00-13.00: Tiffany is így kezdhette! - Hát ez eltörött! Gyorstalpaló restaurátor-tanfolyam gyerekeknek 2007. szeptember 19., szerda, 15.00-17.00: Erdély és a habán kerámia Teadélután idősebbeknek - beszélgetés a habánokról 2007. szeptember 29., szombat, 10.00-13.00: Színek, formák - Esterházy-kincsek Múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek és játékos kedvű felnőtteknek Kulturális Örökség Napjai Szeptember 15., szombat: 10 órától: „Fény a falban” - Ablakok az Iparművészeti Múzeumon Vezetés az épületben és az épület körül 11 órától előadás: Szecessziós épületek ablakai - Millisits Máté művészettörténész Szeptember 16., vasárnap: 10.00-13.00: „Amit csak a madarak látnak” Vezetés gyerekeknek és szüleiknek a múzeum tetején, utána kézműves foglalkozás az aulában: dosszié - tetőmozaik, könyvjelző - tetődíszítő elemek 14 órától vetítéses előadás - Kökény Máté: Lechner Ödön tetődíszei 16 órától: Palota pincétől padlásig - Exkluzív épületséta Csenkey Évával Programjainkra minden érdeklődőt szeretettel várunk! Információ: 06-1456-5113 A Kulturális Örökség Napjain a múzeum látogatása ingyenes. Az Iparművészeti Múzeum szeptember 10- 12. között technikai okok miatt zárva tart. Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. Telefon: 456-5100 www.imm.hu Ferencváros 9 2007. szeptember
