Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. április / 4. szám

KONYHAMESÉK Tavaszi mártogatós Emilia Romagna tartományban tudják, milyen a jó koszt! Ok találták fel a bolognai spagettit, de előszeretettel fogyasztanak a mienkhez hasonló töpörtyűt, disznósajtot, töltött disznólábat és effé­le malacságokat. Fajsúlyos ételek egész sorát kóstoltam végig ott jártamban-keltemben, és mond­hatom, magyar bendőnek is megterhelő az a bőség, amivel azon a vidéken kényeztetik a vendé­get. Persze a kiadós lakomákat idehaza majdnem mindig szigorú diéta követi: saláta, rozskenyér és nagy pohár hideg vizek. Azért az olaszok nem ilyen kegyetlenek magukhoz, és megtalálják a módját, hogy jusson is, maradjon is. Pinzimonio, így hívják azt a böjti ételt, amivel rendbe rakják gyomrukat. Semmi más nem kell hozzá, mint egy kis csupor szűz olívaolaj, só és mindenféle zöld­ség. Aztán lehet az asztal köré ülni, mártogatni, harsogva ropogtatni, akár a húsvéti nyúl, a lelki­furdalást pedig száműzni. Hozzávalók: retek, újhagyma, zöldpaprika, paradicsom, zeilerszár, uborka, zsenge répa, jégsaláta. Elkészítés: A zöldségeket kézbe fogható alakúra és méretűre vágjuk: a paradicsomot negyedeljük, a retket fe­lezzük, az uborkát és a répát 8-10 centis darabokból hasítjuk négyfelé, a zöldpaprikát kicsumázva négyeljük fel. A salátát elég széttépdesni levelekre, majd mindenki kézbe foghatóra megsodorja magának. A kisebb tálakba rakott aprított növényeket szépen elrendezzük az asztalon úgy, hogy az olívaolajas tálka kerüljön középre, és a sót is szórjuk ki egy kis tálba. Mindenki előtt legyen tá­nyér, rajta kenyér, hogy a lecsöppenő értékes olajcseppeket felfogja. Ha mindezzel megvagyunk, kezdődhet a mártogatósdi! A kenyérből csak módjával fogyasszunk, ha komolyan vesszük a böj­töt, ha mégsem, akár meg is piríthatjuk, úgy viszont sokkal több fogy belőle. Nemcsak a húsvét előtti időszakra ajánlom, de a sonkacsömör utáni napokra is. Kellemes tankolást! mezsu Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény IX., Ráday u. 18. (bejárat az Erkel u. 15. felől). Tel.: 218-7420, e-mail: helytorteneti@ferencvarosirauvkp.hu Nyitva tartás: keddtől péntekig 12.00-18.00 óra között, szombaton: 10.00-14.00 óra között Kiállítás: A Festői Ferencváros című időszaki kiállítás szá­mos közismert kép mellett eddig soha nem látott műalkotásokat mutat be; olyan festményeket és grafikákat, amelyek szépségük mellett páratlan történeti-helytörténeti értékkel bírnak a Ferenc­város múltjával kapcsolatban. A kiállítás 2007. április 28-ig tekinthető meg. Tavaszy Noémi festőművész ferencvárosi vonatkozású képei Figyelem!!! A kiállítások megtekintése 18 éven aluliaknak és tanároknak ingyenes, felnőtteknek 200 Ft. Rendezvény: A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény min­den kedves érdeklődőt szeretettel vár április 20- án pénteken, délután 17 órakor a Ráday utca 18.-ban kezdődő rendezvényére (bejárat az Er­kel u. 15. felől), melyen „A hely szelleme” című programsorozatunkat folytatva gyűjteményünk filmtárából két filmet vetítünk le, összesen kb. 35 perc teljedelemben, sok érdekességgel: az egyik a Magyar Filmhíradó által 1984-ben készí­tett dokumentumfilm a Ferencvárosi Nyugdíjas Klubról, míg a másik a IX. kerületi tanács által 1985-ben készített dokumentumfilm, melyből kiderül, akkor mit tartottak fontosnak az illetéke­sek a Ferencváros életéből. A filmvetítést köve­tően kötetlen beszélgetésre kerül sor a látottak- kal-hallottakkal kapcsolatban. A szervezők min­denkit szeretettel várnak. A rendezvényen való részvétel díja 200 Ft, a korlátozott férőhely mi­att előzetes bejelentkezés szükséges telefonon vagy e-mailen. találta fel a hang és szag nélküli (kénes), nem robbanó, foszfo- ros gyufát. 1839-ben Pesten rendezte be gyufagyárát. A konku­rencia zaklatását megunva 1844 végén eladta üzemét. A gaz­dálkodás mellett csak a kémiával foglalkozott Kerületünk Gyáli út 25/a sz. alatti Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakkö­zépiskolájának névadója. 16. 1880. A Duna-parton építendő ELEVÁTOR építésére „A haza jóléte” (Salus patriae) és a „Módszer Ulrich” jeligével érkezett pályázatok közül az utóbbi Ulrich KERESZTÉLY bé­csi műépítész tervét fogadta el a város tanácsa. 17.1824. GREGERSEN Gudbrand - az iparosodás fejlesz­tői között nagy nevet szerzett építési v állalkozó - születésnap­ja. A Norvégiából származó ácsmester kerületünkben telepe­dett le. Jelentős szerepet játszott a város építésében és az ipar megteremtésében. Az 1848-as szabadságharc idején önként jelentkezett honvédnek; a világosi fegyverletétel után külföld­re menekült. A Két Nyúl (ma Lónyai) u. 29.-ben épített csalá­di háza az akkori időben a Ferencváros első jelentős magán­háza volt. 18. 1832. SZÉCHENYI István gróf, az MTA alapítója naplójában már hat évvel korábban szerepel a gondolat, hogy Nemzeti Színházra van szükség. Pest megye játékszíni küldöttsége megbízásából (amelynek a gróf is tagja volt) írta a Magyar Játékszínről c. röpiratát, amely ezen a napon je­lent meg. 19. 1865. Végleg be kellett zárni az 1822-ben felszentelt Bakáts téri templomot, a nagy árvíz alatti nagy - majd a továb­bi - megrongálódása miatt. 20.2002. A Dániában rendezett divízió 1 -es jégkorong-világ- bajnokságon a magy ar válogatott Dánia mögött a második he­lyen végzett 21.1929. Elhunyt CHOLNOKY László író, aki a Ráday u. 54. sz. alatt lakott. 23.2002. SIMON Tibor, a Fradi kiváló labdarúgója belehalt agysérüléseibe, amelyet egy „társasággal” történt összeütközé­sekor „szerzett”. 24.1876. SIMOR János bíboros hercegprímás szentelte fel a Bakáts téri - neoromán stílusú - római katolikus templo­mot, Ferenc József és Erzsébet királyné házasságának 25. év­fordulóján. 25.1946. A párizsi külügyminiszteri értekezlet kezdete. Ezen döntöttek Magyarország második világháború utáni békeszer­ződéseinek tartalmáról. 26.1827. Elhunyt BIHARI János, a verbunkos zene nagy mestere, zeneszerző, hegedűművész. Lakása a Lónyai u. 36.- ban volt. 27.1951. A magyar ÍRÓK ELSŐ KONGRESSZUSA. 28.1754. SZÉCHÉNYI Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Mú­zeum alapítójának születésnapja. Titkára és könyvtárosa volt: a legkiválóbb magyar jakobinus Hajnóczy József, aki a Vérme­zőn tett hitet a köztársaság és a felvilágosultság eszméje mel­lett. Széchényinek munkatársa volt a könyvtára és régiséggyűj­teménye megalapozásában. Samodai József 17 2007. április

Next

/
Thumbnails
Contents