Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. április / 4. szám
• • Bemutatkozik a Görög Kisebbségi Önkormányzat 1995 óta működik a kerületben görög kisebbségi önkormányzat, melynek elnöke Szama- rinotisz János (Jannis). Mintegy nyolcvan görög származású család él itt, létszámuk a választójoggal nem rendelkező gyermekeket is figyelembe véve 260 főre tehető. A görög betelepülők első hulláma az 1700-as évek közepe táján érkezett hozzánk, zömük a törökök balkáni térhódítása elől menekülő kereskedő volt. A második diaszpóra a második világháború után alakult ki az 1946-49 között dúló polgárháború elől menekülő, demokratikus érzelmű görögökből. Jelentős részük mezőgazdasággal foglalkozott, ők alapították Beloiannisz falut, a menekültek másik jelentősebb csoportját pedig a VIII. kerület fogadta be. Szamarinotisz János 1963 óta él és tevékenykedik a Ferencvárosban. Munkájában Thomon Anna alelnök, Mitsion Angéla, Intzoglu Szilvia és Mokalisz Mária kisebbségi képviselők segítik. Fő feladatuk a görög nyelv, a kultúra, a hagyományok ápolása és népszerűsítése. Működési költségvetésüket minden évben a ferencvárosi önkormányzat biztosítja, a teljes összegből kerületi, budapesti vagy országos görög rendezvényeket szerveznek, illetve hozzájárulnak a megszervezésükhöz. Munkájukért a kisebbségi képviselők tiszteletdíjat nem vesznek fel. Ősztől tavaszig minden hónapban táncházat szerveznek a József Attila-lakó- telepi Közösségi Házban, ahol a Mydros együttes lép fel nagy sikerrel (a zenekar fiatal tagjait nyolc éve karolták fel, azóta profi zenészekké váltak). Görög táncoktatás is folyik, Papavasziliu Philipas vezetésével, minden évben megrendezik a Lurdy Házban a görög farsangot. A görög húsvét megünneplése már fővárosi szintű, az évenkénti görög sportverseny pedig országos rendezvény. Működik Magyar- országon görög iskola és görög kutatóintézet is. Görögül tanuló gyerekeknek nyelvi tábort szerveznek az anyaországban, az idősebb korosztálynak pedig anyaországi látogatást. Ha a költségvetés keretei szűknek bizonyulnak, céljaik elérése érdekében pályáznak a ferencvárosi önkormányzatnál, a Nemzeti Etnikai Kuratóriumnál és a Kulturális Örökség Minisztériumánál is. Együttműködnek a ferencvárosi önkormányzattal és a Rönkkel is, vetélkedőkkel, műsorokkal részt vesznek pl. a József Attila- napokon, a Ferenc-napi búcsún és sok más rendezvényen. Beszélgetésünk során szó esett még híres magyarországi görögökről, mint pl. Boráros János első pesti polgármesterről, Sina Simeonról, Széchenyi barátjáról - aki az adakozók közül a legtöbbet, 100 ezer akkori forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - vagy a Haris kereskedőcsaládról, akikről a Haris köz kapta a nevét. Görögországban pedig sokan ismerik a Korinthoszi-csatomát tervező Túrr István nevét és Puskás „Öcsiét”, aki nagyon sikeres edzőjük volt. Zászlajuk kilenc kék-fehér sávból és egy kék mezőben, a zászlórúd melletti felső sarokban elhelyezkedő fehér keresztből áll. Két nemzeti ünnepük március 25-ére (elszakadás 1821-ben a törököktől, függetlenségük kivívása) és október 25-ére esik (1941-ben minden párt egységesen elutasítja Mussolini ultimátumát, hogy engedjék át országukon az olasz hadsereget Kis-Azsia felé), dátumában igen közel a mi két legjelesebb ünnepnapunkhoz. De nemcsak a történelem köti össze a két népet. Legyen pörkölt vagy műszaka, barackpálinka vagy ouzo, Petőfi Sándor vagy Rigas Féréos, csárdás vagy szirtaki, magyarok és görögök fél szavakból is megértik egymást. Nem is beszélve a nőkről, akik akár görögök, akár magyarok, mindkét nép férfijai számára - és ebben a beszélgetőpartnerek maximálisan egyetértenek - egyformán szépek.-kriviPedagógiai napok a Ferencvárosban „Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap” Szent-Györgyi Albert szép gondolata volt a mottója az immár hagyományosan megrendezett Ferencvárosi Pedagógiai Napoknak, amelyre március 20-22. között a differenciált képességfejlesztés jegyében került sor a kerület iskoláiban. Dr. Gegesy Ferenc polgármester a Leövey Klára Gimnáziumban megtartott megnyitó beszédében hangsúlyozta: a nehéz gazdasági körülmények ellenére sem zárnak be iskolát a Ferencvárosban, s törekszenek a differenciált, sokszínű oktatási rendszer fenntartására. Pál Tibor alpolgármester kiemelte: a ferencvárosi önkormányzat mindig is szociálisan érzékeny és oktatásbarát volt, s ezt az eltelt évtizedek is alátámasztják. Csak két példa: tankönyvtámogatásra évente 50 millió forintot áldoznak. Az a diák, aki a kerületben lakik, és itteni fenntartású intézményben is tanul, 1-12. osztályos koráig térítésmentesen megkapja a tankönyveket, alsó tagozatban a tanszereket is. Fontos az is, hogy egyetlen gyermek se üljön be éhesen az iskolapadba. Az önkormányzat 25 millió forint támogatást nyújt az iskolai étkezéshez, s a kisdiákok naponta kapnak egy kiflit és egy pohár tejet. A pedagógiai napokon előadások hangzottak el a differenciálás értelmezéséről, annak tanórai fontosságáról; a differenciált nevelés pszichológiájáról; a pedagógiai diagnosztikáról, majd a pedagógusok óvodai, általános és középiskolai szekciókban cserélhettek eszmét a témához kapcsolódó aktuális kérdésekről. Több iskolában tartottak bemutató órákat, melyeket szakmai nap követett a Liliom és a Napfény Óvodákban. G. A. - Fotó: Steiner Gábor
