Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. április / 4. szám
2007. április R ejtőzködő értékeink: emlékek a jó futballról A jó magyar foci manapság igazán a rejtőzködő értékek közé tartozik: sokan kutatják, egyelőre hiába. Válogatottunk a legutóbbi időkben tétmérkőzésen csak olyan országok csapatait volt képes legyőzni, mint Málta vagy Észtország. Az FTC pedig kénytelen a másodosztályban vívni a mérkőzéseit, s küszködnie a hatalmas adóssághegygyei - a fennmaradásáért. Nem volt ez mindig így: 1953 novemberében a válogatott képes volt idegenben 6:3 arányban legyőzni Anglia válogatottját Hidegkúti (3), Puskás (2) és Bozsik - ma már futballtananyagot képező - góljaival. Erre emlékeztet a Boráros tértől nem messze, a Lónyai utca elején a 6:3 Borkóstoló. Régen, amikor még nem volt televízió, ilyen és hasonló kocsmákban lehetett néhány korsó sör vagy pohár fröccs kíséretében megbeszélni a történteket, vagy éppen meccs előtt latolgatni az esélyeket. De nemcsak a televízió hiánya miatt voltak zsúfoltabbak akkor a stadionok, például a Fradi 1911-től üzemelő Üllői úti pályájának lelátói Az FTC valóságos futballnagyhatalom az 1899. évi megalapítása óta elnyert 28 bajnoki címével, 20 Magyar Kupa-győzelmével, rangos nemzetközi szerepléseivel. A Sobieski utcában, az Üllői úthoz közel található a Kisduna vendéglő, amely már kézzel festett cégéreivel is hirdeti pártos kiállását a zöld-fehérek mellett. Van valami megható és szeretetre méltó ezekben a naiv festményekben. Az egyiken söröshordón ül egy focista zöld-fehér mezben, hóna alá szorított focilabdával, kezében korsó sörrel, mellette egy futballkupával. Bent a modern idők szavának megfelelően nagyméretű tv-képernyőn lehet nézni a kedvenc csapat mérkőzéseit. A meccsek örök, nem mindig imába foglalt szereplője a bíró, neki állít emléket a Balázs Béla utcában a Futballbíróhoz címzett borozó. Daliás idők! A Fradi-szurkolók hajdan olyan megállíthatatlan csatárok cseleinek tapsolhattak, mint a múlt század tízes éveiben Schlosser Imre, a negyvenes években Deák, a hatvanas esztendőkben az aranylabdás Albert Flórián, egy évtizeddel később pedig Nyilasi Tibor. Meg persze Virágh, az anyagias center, akinél a forintos labda is 2 forint. Róla H. (azaz hazudós) Kovács mesél Moldova György Ferencvárosi koktél című novellagyűjteményében egy-egy ital mellett, amit mindig más fizet, mert ő nem akarja felváltani az új 75 forintosát. Egyszer kóstolják meg a ferencvárosi koktélt. Hogy mi az? Két deci rum plusz egy deci rum, de jól összekeverve! krivi
