Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. január / 1. szám
Ferencvárosi séták: A kerület ékessége - az Iparművészeti Múzeum Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotája nemcsak a Ferencváros, hanem az ország egyik legszebb középülete. Ma már nehéz elhinni, hogy ez a keleti mesék hangulatát idéző épület születése pillanatától kezdve - 1896-ban, a millenniumi ünnepségek záróakkordjaként avatta fel Ferenc József császár - sok ellenérzést és nagy vitákat váltott ki. Az a mai szemlélőnek is feltűnik, hogy ez az építészeti stílus mennyire eltér a környező házakétól, a Ferenc körút szintén a századforduló idején épült bérpalotáinak vagy a Duna-parton ekkor már húsz éve álló Fővámház klasszikus hagyományokat őrző stílusától. Az Iparművészeti Múzeum - Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezők munkája - az Európában a 19. század végén tért hódító új művészeti irányzat, a szecesszió egyik legszebb, nemzetközileg is elismert alkotása. Az új stílus, amelyet többek között art nouveau-nak, Jugendstil- nek is neveznek, Angliából indult el, és a 20. század elejére valósággal végigsöpört Európán, majd meghódította Amerikát is. Képviselői elfordultak a történeti stílusoktól, a hangsúlyt a díszítésre helyezték (elsősorban a természetből vett motívumokat alkalmazták), s az ornamentikában megjelennek a különböző, jellegzetes népi motívumok, valamint a keleti díszítőművészet elemei is. Nem véletlen, hogy Lechnerék „Keletre, magyar!” jeligével adták be tervpályázatukat, s az elkészült épület mind külső megjelenésében, mind belső tereiben keleties hatásokat mutat, míg a kupola színes majolikacserepei 2005. október 25-én mutatták be a Goethe Intézetben az Árnyék című könyvet. A kötet anyagát, amely sok kevésbé ismert elbeszélést is tartalmaz, Günter Grass Nobel-díjas író maga válogatta és illusztrálta. Az Európa AZ ÁRNYÉK HANS CHRISTIAN ANDERSEN mesél GÜNTER GRASS szemével a magyar népi építészet hagyományait idézik. Ugyanakkor a tető vasszerkezetének megjelenése a belső csarnokban szintén a szecesszió hatását mutatja. Az épületek tartószerkezete az új stílusban ugyanis a művészi hatás eszközévé válik. (Ennek a merészen új törekvésnek legszélsőségesebb és leghatásosabb alkotása a párizsi Eiffel- torony, amely lényegében nem más, mint egy impozáns és lenyűgöző tartószerkezet.) A szecesszió szorosan összefonódik az iparművészet felvirágzásával, a használati tárgyak, elsősorban az üveg, a textília művészi igényű megformálásával és díszítésével. A századforduló táján itt volt az ideje tehát, hogy - London és Bécs után harmadikként Európában - Budapesten is megépüljön az iparművészet múzeuma. Az „iparmúzeum” terve már évtizedekkel koKiadó gondozásában megjelent könyv szeretetteljes megemlékezés a nagy dán meseköltőről. Részlet Günter Grass utószavából: „Andersen olyan világot talál ki, amely egyként valós és fantasztikus, ahol a kicsi túljár a nagy eszén, ahol a fogfájás »Fogfájás néni«-vé személyesül, ahol a »császár új ruháját« elkészíteni hivatott takácsok a levegőt képesek szabni- varmi, egyetlenegy borsószem húsz derékaljon át sem hagyja aludni a hercegkisasszonyt, és az utazó árnyéka önálló életet él. Minden, a legmellékesebb megjegyzés is része a képnek. Akinek hibádzik valamije, annak erényévé lesz a szükség: csak egy féllábú ólomkatona lehet ennyire rendíthetetlen. Többek közt ezek a dolgok késztettek rá, hogy litográfuskrétát fogva eredjek motívumonként az elbeszélt anyag nyomába.” (Barna Imre fordítása) -mezsurábban fölvetődött, s megindult a műtárgyak tudatos vásárlása is. 1872-ben az Országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg „műipari tárgyak” vásárlására a bécsi világkiállításon a leendő múzeum számára. Az évek során gyarapodó gyűjteményt előbb a Nemzeti Múzeum lépcsőházában, majd a Régi Műcsarnokban helyezték el, mígnem 1890-ben elegendő pénz állt rendelkezésre ahhoz, hogy kijelöljék az új múzeum helyét az Üllői út-Kinizsi utca-Rákos utca (ma: Hőgyes Endre) által határolt telken. Kiírták a tervpályázatot, és 1896-ban megnyílhatott az Iparművészeti Múzeum, mely befogadta az 1880-ban alapított Iparművészeti Iskolát is. (Ez később az Oroszlán - ma: Török Pál - utcába költözött.) A gyűjtemény kiemelkedően értékes darabjai a keleti szőnyegek, falikárpitok, a 16-17. századi használati tárgyak, az olasz majolikák, szecessziós üvegek, Zsolnay- kerámiák, barokk bútorok. Az állandó kiállítások mellett időszaki tárlatokat is rendeznek, sőt egy-egy nagyobb ünnep előtt iparművészeti vásárokat is tartanak a nagyközönség számára. A színes Zsolnay-majolikával burkolt szépséges kupola messziről idevonzza a tekintetet és a látogatókat. Miként a belső tér különleges építészeti megoldása is: a mór stílusú kiállítócsamok vasvázas üvegteteje és az üvegkupola díszítése. Tartalom és forma, funkció és szerkezet ritkán látható harmonikus egysége született meg ebben az épületben. Ahová mindig érdemes betérni, akár csak egy félórára, feltöltődni azzal a szépséggel, amelyet e falak sugároznak felénk. Ferenci Zsuzsa Foto: Krivi ELKÖLTÖZÖTTA KÖZTERÜLETI PARKOLÁSI TÁRSULÁS Elköltözött a Gerlóczy utca 2. szám alól a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás. Az új ügyfélszolgálati iroda az V. kerület, Vigyázó Ferenc utca 2. szám alatt kapott helyet, és munkanapokon 9 órától 17 óráig tart nyitva. A pénztári órák 9 órától 12 óráig, valamint 12.30-tól 17 óráig tartanak. A társulás új székhelye az V. kerületi Akadémia utca 1. szám alatt található. Bővebb információ a www.fkpt.hu web- oldalon található. Könyvajánló - Az árnyék - Hans Christian Andersen meséi - Günter Grass szemével Ferencváros 9 2006. január