Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. január / 1. szám

2006. január L EZÁRULT AZ EMLÉKÉV A nevét viselő lakótelepen halálának 68. évfor­dulóján a Dési Művelődési Ház által szervezett gyertyás sétával befejeződött a József Attila- emlékév. Az emléktáblától a Börzsöny utcai könyvtár előtti Padlás-domborműig vezető me­net volt a számos helyi rendezvényt hozó ese­ménysorozat záró epizódja. Értékelésre a költő egyik versének címéről elnevezett civil szerve­ződés, a - tevékenységének jelentős részét a la­kótelepen végző - Medáliák Egyesület vezető­jét, Z. Mezei Erzsébetet kértük meg. „A kulturális létesítmények, a részönkormányzat és a helyi lakosok is szívügyüknek tekintették az emlékévet. A csúcspont természetesen az új em­lékmű felavatása volt, ami jellegében is egészen más, mint a korábbi. A rövidre szabott, igen ke­mény életutat és a költői életmű szellemét is fel­idézi. Azt, hogy a könyvtár elé került, különösen jó ötletnek tartom. Magunk is igyekeztünk hoz­zájárulni az emlékezéshez-emlékeztetéshez. Egyesületünk a Gát utcai ünnepségekben vett részt, de a lakótelepi „Jeges-majálison” is szeret­ték az alsó tagozatos gyerekek a költőverse­nyünket. Az „Altató” egyes rímpárjait kellett felhasználniuk az alkotáshoz, illetve a verset kellett rajzaikkal illusztrálniuk. Óvónő tagtár­sunk segítségével a költemény főbb motívumait kísérő rajzok egy ingre is felkerültek, amit aztán a könyvtárban ki is állítottak. Egyébként Erzsi­ké, a könyvtárvezető, de csapata is kiemelkedő munkát végzett. Sokak által megirigyelhető többfordulós internetes József Attila-vetélkedő- jük, fotókiállításuk és a felnőtteknek szervezett beszélgetés is (amire mindenki elhozhatta ked­venc József Attila-versét) nagyon színvonalas volt. Az általuk összeállított és kiadott budapes­ti József Attila-térkép pedig óriási ötlet volt, s az irodalomórákon a jövőben is jól használható. A Désiben az én József Attila ihlette fotókiállítá­som is sokakat vonzott, s a József Attila-táncest is remekbe szabott volt. Az emlékév ugyan lezá­rult, de szerintem a lakótelepen 2005 nem kipi­pálandó feladat volt, inkább egy olyan folyamat kezdete, ami először tette igazán bensőségessé a kapcsolatot a névadóval. Ezért hiszem, ami a múlt évben e téren történt, itt már sohasem zá­ródhat le, a jövőben is folytatódni fog. JÉG VELÜNK! Amikor megnyitotta kapuit, sokan tamáskod- tak, vajon túléli-e a legelső szezont, most meg 10 már az ötödik évébe lépett lakótelepünk műjég­pályája, s úgy tűnik: nagyobb érdeklődés mutat­kozik iránta, mint valaha is sejtettük.- Valóban így van - nyugtázza észrevételünket Gágyor Péter, az intézmény vezetője. - Jégpá­lyánk mára fogalom lett. Ez a legelsőként nyitó és utolsóként záró fővárosi korcsolyázóhely! Nálunk az augusztus 20-át követő hétvégétől június 30-ig tart az évad. Hogy mekkora az igény? Mi sem jelzi jobban, mint az, hogy de­cemberben már egyetlen szabad óránk sem volt. Az esetlegesen felszabaduló időre hosszú vára­kozási lista van az amatőrsport-célú igénylők között. Mindez természetesen nem szűkítheti, nem is szűkítette a közönségkorcsolyázásra biztosított időt, hiszen arra is a növekvő részvé­teli kedv a jellemző. Szombatonként rendszere­sen 120-130 belépőt regisztrálunk. Vendége­inknek fele a lakótelepről jön, s rendszeresen visszajár hozzánk. Roppant büszkék a létesít­ményre, ezt többen elmondták a pünkösdi majá­lison. Kétszázötven forintos óradíjunk is kedve­ző. Most is a korábbi belépődíjakkal dolgoznunk. Nagy ötlet volt átvenni a jéggépet, idetelepíteni a pályát. Ma már aligha vitatja bárki is. A KÖZBIZTONSÁGRÓL- A kerületi bűncselekmények 15-20 százaléka a József Attila-lakótelepen valósul meg - hang­zott el a részönkormányzat ülésén, amelyen a kerületi rendőrkapitányság vezetője, dr. Ormos- sy Attila rendőr ezredes adott tájékoztatást a lakóövezet bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről.- A lakosságot leginkább a közlekedéssel, a par­kolással kapcsolatos problémák érintik, például a gépjárműlopások - tette hozzá. - Ez esetben a sértettek 70-80 százaléka nem kerületi lakos. Kitért a hajléktalanok helyzetére is, akik életvi­telszerűen tartózkodnak a metróállomások kör­nyékén és a véderdőben, viselkedésükkel irri­tálva a környék lakóit. Ez társadalmi probléma- fejtette ki a kapitány -, ami hatósági eszköz­zel nem oldható meg. A betöréses lopások szá­ma megduplázódott, ezt komplex felderítői munkával lehet megelőzni, amely folyamatban van. Kifejtette azt is: kellene egy elkülönített rendészeti egység, amely ellátná az olyan fel­adatokat, amelyek nem igényelnek azonnali rendőri beavatkozást, de a közhangulatot javít­hatják. A lakótelepi rendőrség létrehozása nagy segítséget jelentene. A részönkormányzat által támogatott traffipax-vásárlási szándékot is jó ötletnek tartotta: várják a készüléket, amit csak a kerületben fognak majd használni. A rendőrkapi­tány a térfigyelő kamerarendszer lakótelepi kiépí­tésével is egyetértett. A nagyvárosi bűnmegelő­zésnél ugyanis egyre jobban alkalmazzák ezt a technikát. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a házakon belüli kamerák felszereléséhez az összes lakó egyetértése szükséges. A részönkormányzat tagjai több gondra is fel­hívták a figyelmet, illetve intézkedéseket sür­gettek. Szó esett a „táskakitépők”-ről, az általá­ban egy időben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottakról. Lehetne-e változtatni a rend­szeren, s hosszabb rendőri jelenlétet biztosítani?- tették fel a kérdést. A Gundel-szakközépiskola és a bölcsőde környékén hangoskodó-motorozó és a Csengettyű utcai kutyafuttatónál esténként a lakók nyugalmát zavaró fiatalok, a Pöttyös utcai metrómegállónál az újságospavilonba köl­tözött hajléktalanok, a parkolást tiltó táblákra és a sebességkorlátozásra fittyet hányó autósok, a Dési Huber utca 2. sz. előtt a forgalmat gyakran akadályozó parkoló és áruszállító gépkocsik, valamint az „átmenő parkolás” problémája is bekerült a kapitányi noteszbe, amelynek nyomán azóta már több intézkedés is történt. BÁLINT GAZDA A LAKÓTELEPRŐL Az idei esztendőt is ízléses falinaptár összeállítá­sával köszöntötte a Rönk. A lakótelep képeivel díszített kiadvány egy példánya dr. Bálint Györgyhöz, a népszerű Bálint gazdához is elju­tott, amit meleg hangú köszönő sorokkal nyugtá­zott. A naptárnak azért örültem különösen, mert szívembe zártam „a József Attila” parkját - írta.- A Kecskeméti Kertészeti Egyetem tanára va­gyok, s odautaztamban gyakran autóztam el a park, a lakótelep mellett. Soha nem volt időm meg­nézni. Idén tavasszal azonban a madarak és fák napján, a madárbarát mintakert felavatásán, fővéd­nökként magam is ott voltam. Alaposan körbejár­tam, s csakugyan megragadott a lakótelep szép és változatos növényvilága, a közparkok és előkertek, a pihenőhelyek gondozottsága. A részönkormány­zat és a főkertész asszony is remek munkát végez. Volt alkalmam az emberekkel is beszélgetni. Köz­vetlenségük és természetszeretetük is megkapó volt. Az, ahogyan beszámoltak a tapasztalataikról. Meggyőződtem róla, hogy a környezetszépítés, a növények és a madarak gondozása - egyszóval a természet - az életük fontos részévé vált. Ebben a hektikus világban jó tudni, hogy otthon érzik ma­Ferencváros

Next

/
Thumbnails
Contents