Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. december / 12. szám
veranda Európában a seijogot a fejedelem adományozta városoknak, apátságoknak, g r i 11 & w i n e magánosoknak és céhbeli serfőzőmestereknek. Nem így Magyarországon, ahol a serfőzőjog a föld tulajdonával adott jog volt, azaz a serfőzés jogforrása a föld volt, amely adta hozzá az árpát, a vizet és a fát. Mindenki, akinek joga volt a földhöz, vagy volt földtulajdona, rendelkezett serfőzőjoggal. Ki mindenkinek volt földje akkoriban? Földje volt minden nemes embernek, városi polgárnak, egyházi rendnek, minden földesuraságos apátnak és minden jobbágynak, aki a házastelken dolgozott az ura számára. Földtelen volt a zsellér, a zsoldos katona és a vándorló mesterlegény. A mesterlegény akkor vált városi polgárrá, amikor saját pénzén vagy felesége révén földhöz jutott. Innen ered a „házas” szó, melynek jelentése „házastüzes”, avagy „ülepetes”, azaz megállapodott, házzal és feleséggel rendelkező ember. A serjog mellett szót kell említeni a serlajtolójog- ról is, mely nemcsak a serfőzésre adott jogot, hanem a ser árusítására is. Ez a jog általában 1-2 hétre szólt. A soros seijogot a városi alabárdos éjjeliőr énekszóval kiáltotta ki, reggel pedig a városi trombitás és dobos trombitával és dobbal hirdette ki. Ebben az egy vagy két hétben a serfőzőjogot éppen gyakorló polgár kitette házára a serfőzőcégért, jelezvén, hogy most ő méri ki serét a maga házában, konyhájában vagy pincéjében. E szokásról XIV-XIX. századi okleveles adatok ezrei tanúskodnak, leginkább a régi Buda, Körmöcbánya, Selmecbánya, Pozsony, Eperjes, Kolozsvár, Marosvásárhely és a többi magyarországi szabad királyi városban. Voltak időre szabott jogok is, például nagyböjt idején, amikor megengedték minden városi polgárnak az úgynevezett Böjtser főzését. A régi időkben ugyanis a nehéz, sűrű, túlmalátázott sereket ételnek, „folyékony kenyérnek” tekintették. Böjtidő alatt pedig a ser táplálékszámba ment, ezért a legtöbb város minden évben bizonyos mennyiségű serfőzésre adott engedélyt. Ezek után joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogy ha mindenütt és mindenki sert főzött és mért, akkor ki volt a vendégfogadós és a serkocsmáros? A válasz egyszerű: mindenki az volt. A vendég- fogadósság ugyanis akkoriban csak a szállodai iparra vonatkozott, és a szó szoros értelmében vett vendégfogadókban csak azok szállhattak meg és fogyaszthattak, akik nem tartoztak bele valamely társadalmi, szakmai kötelékbe. Mert a városba érkező papot a városi papnak, az ónöntőmestert az ónöntőcéhnek, a kovácsmesterlegényt a kovácscéhbeli mesterlegényeknek kellett elszállásolnia. A középkorban szokás volt, hogy a régi magyar királyi udvaroknak valamiféle terménnyel adóztak a falvak, és az adott falu a terményről kapta nevét. Serrel is számtalan királyi jobbágyfalu adózott. Így például a somogyvármegyei zseliczkisfaludi királyi seresek búzaressel és mézből erjesztett márccal adóztak, vagy a szepesi Serkútfalu szintén serrel adózott. Így kapta a nevét a Buda mellett fekvő Solymár is, amely sólymokkal és solymászlegé- nyekkel adózott, vagy a szintén Buda mellett található Nagykovácsi, melynek népe a királyi várkovácsokat adta. Tihanyi Orsolya A helyes megfejtők között egy kétszemélyes ebédet sorsolunk ki a Veranda Étteremben. E heti kérdésünk: Hol tartják a híres sörfesztivált, az Októberfestet? a) Bécs; b) Budapest: c) München NO <~N Gyerekek, fiatalok! Rejtvényrovatunkat a GARABONCIÁS EGYÜTTES szerkeszti. A kérdések, feladatok az együttes útjelzői, érdekességeket idéznek a történelmi játékok jegyében. Rejtvényeinket 6 hónapon át keressétek a Ferencváros újság lapjain. A rejtvények megfejtését minden hónap utolsó tanítási napján adjátok postára a Garabonciás Együttes címére: 1096 Budapest, Haller utca 27. Küldhetitek a megfejtést a Garabonciások e-mail címére is: garabonciásig t-online.hu. A helyes megfejtések beküldői jutalomban részesülnek: történelmi tárgyú könyveket, történelmi játékokhoz használható eszközöket, garabonciás kivágós játékokat, a GARABONCIÁS EGYÜTTES előadásaira szóló bérletet kapnak. A GARABONCIÁS TALÁNYOK hatodik száma után - 2007. májusában - találkozót rendezünk a hat rejtvénycsomag valamennyi megfejtője számára (azok számára is, akiknek nem volt eredményes megfejtése)! A találkozón történelmi játék, látványos történelmi műsor vár rátok, és a GARABONCIÁS TOMBOLÁN értékes nyereményekre számíthattok (történelmi játékok, jelmezek, albumok és ..Gara- bonciás-vendégkártya”, amely számos érdekes eseményre szolgál belépőül. A találkozón jelentkezni lehet a GARABONCIÁS EGYÜTTESBE. GARABONCIÁS TALÁNYOK 1. Nevezz meg egy ókori mesemondót, akinek állatmeséi ma is tanulságosak számunkra. 2. A csodaszarvas regéje a magyar történelem melyik korát idézi? 3. Egy németalföldi festő Gyerekjátékok című alkotásán közel félszáz játék látható. Ki a festő, és hol alkotott? 'aT t—- < A Napfény a Gyermekekért Alapítvány kuratóriuma köszönetét mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át az alapítvány számlájára felajánlották. A befolyt összeget - 218 103 forintot - a bútorzat cseréjére és játékeszközök vásárlására fordítottuk. A Molnár Ferenc Általános Iskola Alapítványa köszöni mindenkinek, hogy a 2005. évi adójának 1 százalékát számlánkra utalta, ezzel segítve rászoruló tanítványaink üdültetését, étkezését, tankönyvellátását. A Szent-Györgyí Albert 12 Évfolyamos Iskola Diákjaiért Alapítvány köszöni a támogatást, amelyet az szja 1%-ának felajánlásából kapott. A befolyt 1322140 Ft- ot tantermeink felújítására fordítottuk. Az Epres Alapítvány 2005. évi személyi jövedelemadó 1%-a 168 920 Ft volt. Ezt az összeget homokozó átépítésére, megnagyobbítására használtuk fel. Köszönjük, hogy támogattak bennünket! Ferencváros 15 Serjog
