Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. december / 12. szám
2006. december D ecember 1786. Bezárták a Ferencváros északnyugati részét érintő, Fővám tér-Sóház utca—Királyi Pál utca-Bástya utca-Vámház körút közötti területen létesített, a pestistemetőben állott és a „tizennégy segítő Szent” tiszteletére épített kápolnát (a következő évben elárverezték). Korábban a járványokban elhaltak emlékére miséztek benne. 1. 1986. Megkezdte működését a Magyarok Nagyasszonya Társaság elnevezésű karitatív női szerzetesrend. 3.1792. A Magyar Királyi Helytartótanács a mai napon Budán tartott üléséről LIPÓT nádor arról értesítette a „becsületre méltó Értelmeseket és Gondosok”-at, hogy „Legszentebb Fensége méltóztatott a kérelmezők kérését kegyesen jóváhagyni, és egyúttal kegyesen elrendelte, hogy legmagasabb tetszése a folyamodóknak tudomására adassák, a Kecskeméti kapun kívüli külvárosukat örök emlékezetül Legszentebb Fenségének nevéről I. FERENC császárról nevezzék el”. 1905. Elhunyt CZIGLER Győző építész, egyetemi tanár. 0 tervezte a Bakáts téri elöljáróság épületét, az egyemeletes iskolaépületet, 1881-ben a plébánia felé tovább építtette, és második emeletet is húztak rá. Egyidejűleg tető alá hozták a Knézits u. 19.- ben az új kétemeletes szárnyat is, polgári iskola céljára. 4.1972. Ünnepélyes keretek között megnyílt a Ferencvárosi Helytörténeti Kiállítás a Ráday u. 55. alatt. 5. 1882. A Budapest-Zimony-vasútvonal megnyitásakor a ferencvárosi pályaudvart személyforgalomra is berendezték. 1937. Elhunyt „az utca és a föld fia”, JÓZSEF Attila. 9.1988. A Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete az egyénre bízta, hogy nemzetiségnek tekinti-e magát, vagy sem. 10. 1896. Megtörtént a PECZ Samu műegyetemi tanár tervezte Központi Vásárcsarnok műszaki átadása. 1944. Elhunyt MIHALKO- VICS Géza anatómus, egyetemi tanár, akadémikus, a pesti anatómiai tanszék tanársegédje. Jelentősek a hereszövettanra, az agyvelő fejlődésére, az ivarszervek összehasonlító anatómiájára és az orr melléküregeire vonatkozó kutatásai. 1901-ben a Tűzoltó u. 58. udvarán felállított bronzszobrát Ligeti Miklós szobrászművész készítette. 13. 1926 Elhunyt STROBL Alajos, a száA hónap névnapja - Miklós Bár életéről keveset tudunk, a legendákból kibontakozó Miklós püspök alakját olyan bensőséges szeretet övezi, mint egyetlen más szentet sem, s népszerűsége csak a hozzá hasonlóan „emberszabású” Szent Antaléhoz mérhető. A kis-ázsiai Patarában született igen gazdag családban, s a 13. századi Legenda Aurea szerint - melynek alapján rajzolja meg az utókor Miklós alakját - már csecsemőként is csodákat művelt: születése napján felállt, és böjtnapkor csak egyszer szopott. Felnőttkorában sorra hajtotta végre jócselekedeteit. Amikor megtudta, hogy elszegényedett szomszédja nyilvánosházba kényszerül adni három lányát, Miklós egy pénzzel teli erszényt dobott be a szegényember ablakán. Ő maga nem sokra becsülte a pénzt és a gazdagságot, s inkább a szegény szerzetesi életet választotta, majd Myra városa püspöke lett. Hosszú, békés és segítő életet élt. 350 körül bekövetkezett halála után legendája egyre nőtt. Viharba került halászok őt hívták segítségül, s ő megjelent, helyreállította a megrongálódott hajót, és lecsillapította a vihart. Megmentett három katonatisztet, akiket koholt vádak alapján akartak kivégezni; gáládul megölt gyermekeket feltámasztott. Máskor is igen gyakran segített a gyermekeknek. Szent Miklós halálát is legenda övezi: angyalok jöttek érte, és kísérték őt egyenesen a paradicsomba. Tisztelete a 6. században alakult ki Keleten, hamar elterjedt a görög, szláv, orosz egyházban. Oroszországnak ő a fő patrónusa. Az ortodox egyházban a legfontosabb szentek közé tartozik, minden ikonosztázban szerepel. Csodatévő híre 1087-ben jutott el Nyugatra, amikor ereklyéit az olaszországi Bariba szállították. Templomok, társaságok, foglalkozások patrónusa, a tanulók, gyerekek, lányok, hajósok, halászok, révészek, vízimolnárok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok védőszentje. Kultusza elterjedt Magyarországon is, templomok, helységek őrzik a nevét. Szent Miklós napja, december 6-a ma már egyértelműen a gyerekeké, Mikulás ünnepe. A rítus, vagyis a gyermekek kikérdezése -jók voltak-e, vagy rosszak - s aztán megajándékozásuk vagy virgáccsal történő „jutalmazásuk” kötődik ugyan a Szent Miklós-kultusz- hoz, mégis újabb keletű, városi eredetű szokás. Jóllehet Mikulás alakja - ősz szakállú, csuklyás, hosszú köpenyes, joviális aggastyánként - már a 17. században megjelenik Európában, ma ismert alakja Amerikában született meg. Holland telepesek vitték magukkal a Szent Miklós-legendához kapcsolódó szokásokat Új- Amszterdamba, a mai New Yorkba. Szent Miklós legújabb kori legendája tehát az Újvilágból indult hódító útjára a 19. század közepén. 1860-ban jelentek meg először a Harper’s magazinban Thomas Nast illusztrációi a Szent Miklós látogatása című vershez. Ettől fogva a Harper’s húsz éven át közli Nast gazdag képzeletvilágának szüleményeit, s mint egy korabeli szappanoperát követhetjük nyomon Mikulás életének apró részleteit; megtudhatjuk, hogy játékgyártó műhelye az Északi-sarkon van, s még az ajándékokkal megrakott szánt húzó rénszarvas nevét is megismerhetjük. Európa nem érte be az „import” Mikulással, megpróbálta visszahozni a kedves figurát az óhazába. Természetesen egy északi nép, a finnek léptek a tettek hómezejére. Kijelentették, hogy Mikulás a Lappföldön él feleségével és a legendás skandináv manókkal. Korvatunturi- ban, a Fül-hegy gyomrában van titkos játékgyára. A hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és Mikulás ezen keresztül hallgatja egész éven át a gyerekekről szóló híreket. Az ötvenes évek óta találkozni is lehet Mikulással Lappföldön, az Északi-sarkkörön. Ma már egyre többen keresik fel az „igazi” Mikulást, sőt levelet, kívánság- listát is lehet írni neki Napapiintibe, azaz Mikulásfaluba, ahol berendezett iroda és működő postahivatal várja a látogatókat és a leveleket. A legenda tehát - kétezer év múltán is - tovább él. És ez így van jól. Ferencz Zsuzsa 16
