Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. november / 11. szám

2006. november R áday u. 18.: megújult műemlék palota Mintegy hároméves - a lakók számára nem kevés megpróbáltatást jelentő - felújítási időszak után új­ra régi fényében ragyog a Ráday és az Erkel utca sarkán álló kétemeletes, neoreneszánsz palota, ame­lyet a kor leghíresebb építésze, Ybl Miklós terve­zett, s kivitelezését sem kisebb építészegyéniség, mint Feszi Frigyes irányította. A báró Károlyi György és Almássy Dénes megbízásából készült palota főúri szárnya a díszes I. udvarral az Erkel utcá­ból nyílik, a Ráday utcai olda­lon bérlakásokat alakítottak ki, a II. és III. udvarból pedig a sze­mélyzeti és kiszolgálóhelyisé­gek nyíltak. A második világhá­ború és az ’56-os forradalom nem okoztak számottevő kárt az épületben, azonban az eredeti lakásokat alaposan átalakították az ötvenes években. A palota kívülről is impozáns látványt nyújt, igazi szépségei azonban a kapun belépve tárulnak fel. Az Erkel utcai kapualj vakolatdíszei, a díszlépcsőház, az 1. és a II. - utóbbi olaszos jellegű - udvar építészeti kialakítása, a folyo­sók hangulata, a mozaikburkolatok ritkán tapasztalható építészeti har­móniával örvendeztetik meg az itt lakókat és a látogatókat egyaránt. A mostani, két ütemben végzett felújítás - a Borsányi Bt. tervei alapján - a lakásokat csak részben érintette. Az első ütemben a Castrum Kft. kivitelezésében a Rá­day és Erkel utcai külső homlokza­tok, a tetőszerkezet és tetőhéjalás, valamint a legdí­szesebb I. udvar vakolata készült el 233 millió fo­rintból, amelynek felét a főváros állta a rehabilitáci­ós keretéből. A D. ütem munkálatait - udvari hom­lokzatok, díszburkolat felújítása, pince- és óvóhely­felújítás, mozgáskorlátozottak közlekedését segítő berendezés, helytörténeti gyűjtemény és más, kultu­rális célra szolgáló helyiségek kialakítása - az Ipex Kft. végezte. A 228 milliós költség 70 százalékát fi­nanszírozta a fővárosi önkormányzat. Az épület földszintjén nyert a korábbinál méltóbb és a Pipa utcainál tágasabb elhelyezést a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, és vele szemben egy Filmművészeti Központ is létesül. Utóbbi részeként a Palantír Film Alapítvány DocuArt néven dokumen- tumfilm-gyűjteményt és mozit hoz létre, amely na­gyobb nyüvánosságot biztosít e méltatlanul mellőzött műfaj alkotásainak bemutatására és megőrzésére, el­sősorban a hazai filmtermésre koncentrálva. A mozi rendszeresen szervez bemutatókat, vetítéseket, film­klubot, s a dokumentumfilmekkel kapcsolatos inter­netes adatbázist is létrehoznak (www.docuart.hu). A szeptember 26-ai átadási ünnepségen és saj­tótájékoztatón dr. Gegesy Ferenc polgármester méltatta a kulturális funkciókkal is gazdagodott épület felújítását, s köszönetét mondott a tervezők­nek, kivitelezőknek s nem utolsósorban a türelmes lakóknak. Krivi Pharrajimos-emlékmű a Nehru-parton Szeptember 15-én avatták fel a Pharrajimos- (roma holokauszt) emlékművet a Petőfi híd pesti hídfője közelében, a Nehru-parton. A Tűz című alkotás Szabó Tamás szobrászművész és Mauer Klimes Ákos formatervező nevéhez fű­ződik. Az emlékmű három méter magas, há­romszög alapú, fekete márványhasáb, mindhá­rom lapján áttörve, hasított, több helyen ara­nyozott belső felülettel, amelynek fénye a ha­sáb belsejében egy szenvedő, eltorzult arcú emberi alakot világít meg. Az aranyfényű alak csak annak mutatkozik meg, aki közellép, és betekint a hasáb nyílásain. A fekete hasáb a koncentrációs táborok kemencéjét jelképezi, alapjának formája pedig arra emlékeztet, hogy fekete háromszög volt a romák jele e táborok­ban. Az emlékmű létrehozását évekkel ezelőtt több roma civil szervezet kezdeményezte, többek között a Roma Polgárjogi Alapítvány. A több mint 20 millió forintos költséghez a fővárosi önkormányzat, a szociális tárca és több más szervezet mellett a ferencvárosi ön- kormányzat is hozzájárult - 2 millió forinttal. Kerületünk képviselői jelen voltak és koszo­rúztak az avatási ünnepségen, s hallgatták a szónokok beszédét. Ami mindegyik szónok­latból kicsengett: soha nem szabad megen­gedni, hogy a múlt borzalmai megismétlődje­nek. Az ünnepség végén az emlékmű lábát szin­te elborították a hivatalos megemlékezők ko­szorúi. Ennél meghatóbb volt az a szál virág, pislákoló fényű gyertya, amellyel a hozzátar­tozók emlékeztek a haláltáborokban elpusztí­tott családtagokra. Krivi

Next

/
Thumbnails
Contents