Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. november / 11. szám
gri I i & wi ne A magyar serfőzés keleti eredetű, őseink Belső-Közép- Ázsiából hozták magukkal e mesterséget hazánkba, ahol aztán nyugati hatások is érték. Az Árpád-házi királyok francia, svájci, olasz és német vendégtelepesei új színeket vittek serfőzésünk történetébe, amelyre előbb a török, majd a bajor serfőzés fejtette ki hatását. A köztudat a bort tartja ősi magyar italnak. Ez tévedés, mert a honfoglaló, illetve a honfoglalás előtti keleti magyar jellegzetes itala a ser volt. Ennek oka egyszerű: a magyar nomád, legeltető-ván- dorló nép volt, amely már csak azért sem lehetett szőlőműves, mert a szőlő megművelése, a bor megeijedése és pincézése leköti az év 8-9 hónapját. Ezzel szemben a kezdetleges régi serfőzés 8-18 nap alatt már beérett, iható sert tudott előállítani. Amikor a török uralom megszűnése után a ser a nagy tömegben hazánkba betelepített paraszti és polgári réteg kedvelt itala lett, valamiféle megvetés alakult ki a serrel szemben. Okleveles hagyomány szerint a nép a maga főzte sert itta, borát pedig eladta. Tokajban II. Rákóczi Ferenc idején három serfőzőház is működött, csakúgy, mint a nagy bortermelő Óbudán. Ásatások leleteiből tudjuk, hogy őseink cseréphombárokban főzték a sört, a seriét agyagkádakban erjesztették, a maláta aszalása pedig megtüzesített kőpadon történt. A serié a levegőben mindig jelen lévő erjesztőgombák, az úgynevezett vadbaktériumok hatása alatt indul meg. Ezt az ember ősidők óta egyéb eljárásokkal is siettette. A kezdetleges kisüzemi serfőzés során ép fogú lányokkal megrágattak egy kis marékra való malátát, és azt tették bele a seriébe. A sert az emberek a legkülönbözőbb anyagokból erjesztik, leggyakrabban búzából, árpából, rozsból, kölesből és zabból, de használnak akár pálmamagiét, rizst, kukoricát, lótejet, tevetejet vagy mézet is. A mézből készült sernek a neve méhser. Jellegzetesek a tejből erjesztett serek, ilyen török-magyar eredetű lótejserek a kumisz és az ajrám. A kumisz savanykás, üdítő, erősen alkoholos, rendkívül tápláló, kellemes ital, amely a XIII—XIV századig élt Magyarországon. Érdekességként megjegyezzük, hogy a népszerű, amerikai, néger eredetű zene, a dzsessz nem más, mint a néger serfőzésnél használt serié neve. A szó gúnyszó, ami azt jelenti, hogy az ilyen seriétől részeg néger tánca olyan, mint az a tánc, amelyet egész Európa átvett tőlük. Az ember a legősibb idők óta bizonyos hódító szerekkel - tölgyfakéreggel, cserkéreggel, bodzabogyóval vagy gyömbérrel - fűszerezte serét. Később egész Európában a komló terjedt el, amikor az ókori görög és ázsiai kereskedelmi érintkezések révén az ázsiai komló átkerült az ókori görög és római kultúrába. A komló az újkori kutatások szerint a Lupulin nevű zsongító, megnyugtató, elcsendesítő alkaloidát tartalmazza. Ebben mutatkozik meg a ser megnyugtató, álmosító, kedélyessé, sohasem veszekedő vagy daloló kedvűvé tevő szerepe, szemben a bor élénkítő, felfrissítő, táncra sarkalló szerepével. Ebből következően megállapíthatjuk, hogy a sör és a bor idegélettani hatását nem a bennük lévő alkohol, hanem különleges alkaloidái okozzák. Ugyanis ha a sör- és a borhatás alkoholhatás lenne, akkor nem lenne közöttük semmi különbség. Végezetül ejtsünk néhány szót a ser szó eredetéről, jelentéséről. A ser szó eredetileg nem italt jelent, hanem színt, ebből kifolyólag nem is főnév, hanem melléknév. Jelentése azonos a sárga szóval, aminek régi magyar formája a sár és a sárik. A ser tehát tulajdonképpen azt jelenti, hogy sárga, sár, vagyis sárik ital, azaz sárga, világos színű ital. Suga Tamás e havi kérdése: Mi a sörkészítés legfontosabb alapanyaga? a) maláta b) korpa c) köles A nemzet színésze Király Levente Kossuth-díjas színművészt, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagját választották meg Zenthe Ferenc megüresedett helyére a nemzet színészei ma délután a Nemzeti Színházban. Az esemény szűk körben, a sajtó nyilvánossága nélkül zajlott. A 2000-ben életre hívott „ A Nemzet Színésze” cím viselésére a jutalmazottak életük végéig jogosultak, egyszerre tizenketten. ,A Nemzet Színésze” címet a nemzeti kulturális örökség minisztere egyetértésével a Nemzeti Színház adományozza annak, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, 62. életévét betöltötte, illetve négy évtizedet a színészi pályán, vagy 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. Az elismerést azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti színjátszás élő művészei közül kitüntesse a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket elért művészeket. Született: Budapest, 1937. márc. 6. Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1955-59. Életút: 1959- a szegedi Nemzeti Színház tagja, 1986- örökös tagja. Díjak: Jászai Mari-díj (1967), Juhász Gyula-díj (1969), Babits Mihály-díj (1975), Makó Lajos-díj (1984), érdemes művész (1986), SZOT-díj (1988), Hekuba-díj (1996), a színikritikusok díja (2002), Kossuth-díj (2003). Főbb szerepei: Mercutio (Shakespeare: Romeo és Júlia), Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Firsz (Csehov: Cseresznyéskert), Kikiáltó (Weiss: Marat halála), Méltósá- gos (Görgey: Komámasszony, hol a stukker), Kean (Dumas-Sartre: Kean, a színész), Kerekes Feri (Kálmán: Csárdáskirálynő), Nestor (Breffart: Irma, te édes), - Bob (Thomas: Charley nénje), Sancho (La Mancha lo- n vagja), Konferanszié (Kabaré), Tevje (Hegedűs a házte- | tőn), Fagin (Oliver), Haynau (Jókai: A kőszívű ember fi- •= ai), Amos Hart (Kander: Chicago), Frosch (Strauss: De- % nevér), Witkiewicz: Hőbörgő Mátyás János Károly, He- S. ródes (Jézus Krisztus szupersztár), Dürrenmatt: A nagy Romulus, Schneider Mátyás (Nóti: Hippolyt, a lakáj), Doolittle (Loewe: My Fair Lady), Hasek-Bednár: Svejk, Sir Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt), Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac), Csebutikin (Csehov: Három nővér), Orlovszkij (Csehov: A manó), Leonato (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Willy Loman (Miller: Az ügynök halála), Abby Brewster (Kesselring: Arzén és levendula), Galilei (Brecht: Galilei élete), filmen: Nem (1965). „A gyermekek egészséges fejlődéséért” Alapítvány, a,,Kicsi Bocs” Óvoda (1092 Bp., Erkel u. 10.) köszönetét mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával hozzájárultak az alapítvány működéséhez. A 207 541 forintot különböző képességfejlesztő játékokra, könyvek vásárlására, kirándulásokra, illetve színházlátogatásra fordítottuk. Ferencváros 2006. november A magyar serfőzés kezdete
