Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. szeptember-október / 9-10. szám
2006. szeptember—október A z egyházak a XIII. században, akárcsak napjainkban, számos feladatot láttak el, többek között úton járók, zarándokok, de előkelő vendégek elszállásolását és ellátását is. Az ilyen feladatokat királyok és magánemberek adományai segítségével tudták biztosítani. A monostorok birtokain jobbágyok dolgoztak, volt köztük szőlőmunkás, szántó, halász, szakács, sütő. Kezdetben a papokkal közösen dolgoztak, majd a XIII. század elején a papok kézi munkáját fölváltotta a szellemi tevékenység, tanítás, betegek ápolása, könyvszerkesztés. A monostorba látogató vendégek részére külön épületrészt rendeztek be. Az úri vendégek lakosztályait palotának nevezték, ahol a nőket és a férfiakat külön szállásolták el, és a családtagok csak az ebédlőben találkozhattak egymással. A vendégeket a portás testvér és segédei fogadták, a nők kényelméről pedig külön kiszolgálók gondoskodtak. A vendégek lovait a lovászmester és segítője látta el. A vendégfogadók olykor kiváló és jeles vendégekkel is büszkélkedhettek, mint Szent István király, II. Béla és II. András. Ezeken az alkalmakon templomszentelés vagy gyűlés volt. A cselédek, inasok és szegények az istállók emeletein kaptak szállást. Ez utóbbiakkal az alamizsnás testvér foglalkozott. A fogadókban betegeket is elláttak, akik teljes felépülésükig ápolásban részesültek. A pannonhalmi szerzetesek asztalán az egyik főétel a hal volt, amelyet főképpen a Győr megyei Vének halászai tartoztak a monostornak adni. Ezek a halászok a monostor hálóival vizákra halásztak, és naponta negyven halat kellett küldeniük a monostorba, egy tálra két jó darab halat számítva. Szerzeteseink meglehetősen egészségesen táplálkoztak, hiszen a hal mellett a gyümölcsökből ettek bőven. A húsétel nagy ünnepeken volt szokás, italuk a bor mellett a víz volt. Az ételek a rendházon kívül ugyan, de az épülethez kapcsolódó konyhában készültek. A konyha a XII—XIV. században hengeres nyolc- vagy négyszögletű épületecske volt, amelynek kúp alakú tetején sok kis kéményből szállt fel a füst. A konyhán kívül használták a szabadtéri bográcsot, amelyen a borsolt húsféléket főzték, és a nyársat, amelyen a nagyobb falatokat pirították meg. Konyháikban a mai séf szerepét a konyhatestvér látta el, akinek keze alá szakácsok és segítőik dolgoztak. A pannonhalmi monostor életéből tudjuk, hogy konyhájukban a közeli falvakból 36 ház népe szakácskodott, köztük a magyar nevű Süldő, Szabad és Szombat nevű szakácsok. A szakácsok már az ezredik évben önálló iparosemberek voltak, sokszor kivételezett iparosok, számos teher és adó alól felmentve. A XI—XIII. században a mai vendéglátó- ipar elődei már kezdtek megjelenni a magyar gazdasági életben, de évszázadokon keresztül igen gyenge színvonalon működtek. A vendéglátóipar kialakulását a közélet kifejlődése segítette elő, de csak a XIX. században vált függetlenné, amikor az italmérés joga elszakadt a földbirtoktól. Kucsera Zoltán Suga Tamás e havi kérdése: Melyik halunkról híres Szilvásvárad? 1. ponty 2. pisztráng 3. harcsa SZEPTEMBER Almát, körtét, egyéb „tartani valógyümölcsöt” leszedni. A madarászat ebben a hónapban jó eredménnyel jár. A zsákmányolt madarakat télire is el lehet tenni, mégpedig úgy, ha a belét kidobják, egy éjszakán át hideg vízben áztatják, majd egyeseket ecetben megfőznek, másokat megsütnek és utána raknak ecetbe. Mindenféle fűszerszámot kell melléje tenni: borsot, gyömbért, székfüvet, fahajt, nádmézet, mézet. Az edényt, melyben a madarakat elrakják, jól le kell kötni. Amikor a madarakat meg akarják enni, legjobb, ha borban készítik el, és tengeri szőlőt, apróra metélt almát, mandulát, nádmézet, sáfrányt adnak hozzá. A Lámprédát — kilencszemű hal, folyami ingola — legjobb ebben a hónapban elrakni. Varsával, part mentén fogható. Mikoron a vadlibák vonulása kezdődik, jó vadászati idő következik rájuk. De csak hidegben vonulnak. A vízimadarakat puskával lehet lőni a konyhának. veranda Vakáció! Nyári táborozás a Külső-Ferencváros Szociális Városrehabilitációs Program keretében A Külső-Ferencváros Szociális Városrehabilitációs Program koordinálását és lebonyolítását hivatott programiroda önálló irodája jelenleg még kialakítás alatt áll, azonban az önkormányzat által elfogadott program már zajlik. Nyaranta különösen nagy gonddal és felelősséggel jár a szülők részéről a gyermekek felügyelete, tartalmas időtöltésének megszervezése. Sokak számára nincs is alternatíva a nyári szabadidő eltöltésére. Nemhogy a várost, de még szűkebb lakókörnyezetüket sem áll módjukban elhagyni. Nincs ez másként a Dzsumbujban lakó hetven gyermek esetében sem. A szülőknek sem kellő információja, sem pénze nincs, hogy a gyerekeket táborba vagy egyéb szervezett nyári programra elvigyék. Így a legtöbben a Dzsumbuj nyújtotta szegényes és igen elzárt környezetben töltik a szünidőt. Ebben eddig csupán csak a Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ munkatársai által szervezett klubfoglalkozások jelentették a változatosságot. A Szociális Városrehabilitációs Program nagy hangsúlyt fektet a gyermekek fejlődésére, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezért az ön- kormányzat hathatós segítségével, a Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ a Roma Mediátor hálózattal karöltve két, mintegy hetven gyermek részére, nagyoknak és kicsiknek egyaránt élményben gazdag nyaralását biztosító nyári tábort szervezett, amelyekre Balatonlellén, az önkormányzat gyermeküdülőjében, valamint Verőcén, a Csattogó-völgy idilli környezetében került sor. Azoknak a gyerekeknek sem kellett szomorkodniuk, akik valamiért nem tudtak elmenni valamelyik táborba. Nekik is egészen a tanév elejéig tartó színes programokban lehetett részük. Különleges sportokkal ismerkedhettek, barlangtúrán vehettek részt, kirándulhattak, az állatkert élővilágával barátkozhattak, és nem utolsósorban érdekes szakmák képviselőivel találkozhattak, hogy élményekben gazdagon ülhessenek újból az iskolapadba. Kun Gábor 46 Az egyház vendéglátása
