Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. augusztus / 8. szám
2006. augusztus N yári főzőcske Már a spájzban vannak! A fiatalkorban kialakított étkezési szokásrendek, a táplálkozással kapcsolatos megfelelő magatartás döntő fontosságú az egyén egész élete alatt. Ezért jobban oda kell figyelni a gyermek- és fiatal korosztály táplálkozására, életmódjára. A ferencvárosi önkormányzat Egészséges és biztonságos életre nevelés programja, az ANTSZIX. Kerületi Intézete és Kisa Judit dietetikus szervezésében. FITT ÍZEK! címmel ingyenes nyári főzőcskét indítunk az egészséges táplálkozás jegyében IX. kerületi középiskolások részére. Programunk célja: az egészséges táplálkozási alapelvek gyakorlatban való érvényesítése, egészséges ételek, élelmiszerek, ételkészítési technológiák bemutatásán keresztül a helyes egészségmegtartás formálása dietetikus (táplálkozási szakember) vezetésével. Sütünk, főzünk, beszélgetünk! Program ideje: 2006. augusztus 21-24., naponta 16-19.30-ig. Helyszín: Fővárosi Gázművek Fogyasztói Energiatanácsadó Központ, 1062 Budapest, Andrássy út 64. Jelentkezési feltétel: kerületi lakhellyel rendelkező középiskolás fiú vagy lány. Jelentkezés módja: a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk. Maximális létszám 16 fő. További felvilágosítást az alábbi telefonszámon kaphat: 06-70 364-5708, Tórőcsik Judit. Jelentkezni 2006. augusztus 14-ig e-mailben lehet: torocsik01@freemail.hu A jelentkezésben kérjük leírni: név, lakcím, születési idő, iskola. Tervezett program: 1. nap: elmélet: hagymapárolás, tészták gyakorlat: csirkepörkölt, tésztafőzés, saláta citromos öntettel, paprikás krumpli készítése 2. nap: elmélet: rántás, lazítás sütőporral/szódabikarbónával gyakorlat: zöldborsófőzelék, natúrszelet, pulykafasírt, kevert diós sütemény 3. nap: elmélet: habarás gyakorlat: főtt-nyers leves, pulykapaprikás, palacsintasütés, sós hortobágyi palacsinta, édes palacsinták 4. nap: elmélet: hintés, rizs főzése gyakorlat: zöldségleves, bácskai rizses hús, lecsó, gyümölcsös túródesszert. Várjuk az érdeklődők jelentkezését! Hadzijaniszné Tórőcsik Judit tanácsnok A Ferencvárosi Közbiztonsági Közalapítvány ezúton ad értesítést arról, hogy a 2005. évi közhasznúsági jelentése a közalapítvány székhelyén (1091 Budapest, Üllői út 115/a) megtekinthető. A városhatáron kívül, a fővárosba vezető utak mentén megszokott látvány a bájaikat pénzért kínáló örömlányok serege. A Gubacsi út környékén lakók viszont arra hívták fel a figyelmemet, hogy e legősibb foglalkozást űzők visszaszivárogtak a városba; egyre többen sétálnak a Szabadkai úton, illetve a Gubacsi úton a 3-as villamos végállomásától egészen a Timót utcáig. V. asszony elmondja, hogy a lakóházak, irodaházak mellett szakközépiskola és kollégium is található a környéken. A család és az iskola erkölcsös nevelését igencsak rontja ez a nem kívánt szomszédság. A lányok hatalmas mennyiségű szemetet is maguk után hagynak: üdítős (hidegebb időben alkoholos) palackokat, papír zsebkendőt, nejlonharisnyát, óvszeres dobozokat, sőt eldobott használt óvszereket is. M.-né arról panaszkodik, hogy az örömlányok éjszaka az ablakuk alatt zajonganak. A legnagyobb gond, hogy nem tudják eladni vagy elcserélni a lakásukat, mert a reménybeli partnert elriasztja a fel-alá sétáló örömlányok és a kocsijukkal a közelben parkoló futtatóik látványa. K.-né újságolja, hogy az örömlányok az itt lakó férfiakat is leszólítják. Attól tart, ez történik majd az iskolából hazatérő fiúkkal is, különösen télen, amikor korán sötétedik, s a lányok már délután kint vannak. Sz.-né azon kesereg, hogy egyre többet lát a környéken közülük. Hiába telefonáltak, intézkedést kérve, az önkormányzatnak, a rendőrségnek, sőt a „főmadámnak” is (Földi Ágnesről, a Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezetének elnöknőjéről van szó), a helyzet csak tovább romlik. Még hosszan beszélgetünk türelmi zónáról, New York-i egyezményről, bordélyházról, megoldási lehetőségekről, majd elbúcsúzom tőlük. 19 óra 50 perc. Lassú tempóban elhúz mellettem a Gubacsi úton egy járőrkocsi. A bent ülőket láthatóan hidegen hagyja a „fuvarra” váró örömlányok látványa. Most értem meg igazán a környéken lakók érzéseit: dühüket, elkeseredettségüket, a tehetetlenség és a magára- hagyatottság érzetét. Az önkormányzatoknak törvényi lehetőségük, hogy a prostitúciót egy (indokolt esetben több) türelmi zónába száműzzék, valamint védett övezeteket hozzanak létre, ahol tiltott a szexuális szolgáltatásnyújtás. Ennek során betartatják a 300 méteres védőtávolságot például a közintézményektől, vallásgyakorlási helyektől, de a jelenlegi törvényszöveg szerint nincs ilyen előírás a lakóházak esetében. Az 1999. évi LXXV törvény kimondja, hogy tömeges prostitúció észlelése esetén a türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetén. A türelmi zónák, védett övezetek kijelölésének joga Budapesten a fővárosi önkormányzaté, nem pedig a kerületeké. Amint azt a ferencvárosi önkormányzat köz- igazgatási irodavezetőjétől, dr. Mosócziné Szabó Ágnestől megtudtam, a főváros a kerületi önkormányzatok véleményét ismerve és figyelembe véve eddig nem jelölt ki sem védett övezetet, sem türelmi zónát. Ezzel mulasztásos törvénysértést követ el. Ennek következtében „ex lex” állapot alakult ki: a prostituáltak arra hivatkozhatnak, hogy senki nem határozta meg a számukra, hol működhetnek és hol nem, pedig ezt törvény írja elő. A prostitúció tényét: a szexuális szolgáltatás felajánlását, másik részről való elfogadását vagy magának a szexuális szolgáltatásnak a megtörténtét pedig nehéz bizonyítani, ami akadályozza a hatóságok erélyes fellépését, a közrendvédelmi bírságok kivetését. Ilyen körülmények között a létező, de nehezen bizonyítható prostitúció előbb részletezett negatív hatásai egy vagy több kisméretű, körülhatárolt türelmi zóna helyett nagy területen jelentkeznek. Szakértők szerint egyébként az utcai prostitúció ennek a kétes iparágnak csak egy kicsiny, igaz, a legjobban látható és a legtöbbeket irritáló szelete. A New York-i nemzetközi egyezmény - amelyet Magyarország is aláírt - nem engedélyezi vigalmi negyed, bordélyházak létrehozását, mert a prostituálódó nőket kivétel nélkül áldozatnak tekinti, s ezért minden lehetséges eszközzel akadályozza e tevékenység bármiféle legalizálását. Egy másik felfogás szerint az örömlányok többsége saját elhatározásából folytatja ezt az ősi mesterséget, így számukra bizonyos keretek között (hely, időpont meghatározása, rendszeres egészségügyi vizsgálatok előírása, adózás) lehetővé tenné ennek kereső foglalkozásként űzését (eközben természetesen a prostitúcióra kényszerítés, a fiatalkorúak prostitúciója, az örömlányokat kizsákmányoló bűnözés továbbra is üldözendő). Az egyes európai országok gyakorlati szabályozása is eltér a szerint, melyik felfogást osztja a jogalkotás. krivi A Látássérültek „Cseppkő” Országos Egyesülete közhasznúsági jelentéséből (1094 Budapest, Tompa u. 10., adószám: 18070194-2-43) kiemelten közhasznú Az egyesület 2005-ben az alábbi fő tevékenységeket végezte: házi szociális segítő szolgálat látássérült emberek részére Bevétel: az szja 1%-a: 17 ezer Ft összbevétel: 24 ezer Ft Kiadás: 15,365 Ft Túróczy Zsuzsa elnök 20 Ferencváros
