Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. ferbuár / 2. szám
Fényes és sötét - József Attila kiállítás és börze Hihetetlen, már százéves! Ebből az alkalomból szinte kötelezően őt süvegeli mindenki mindenhol az országban. Egy újabb kampány! De vajon ismerjük-e őt? Most nem a szabad ötletek jegyzékének mélymerülésére gondolok! Olvassuk-e, értjük-e verseit? A ma embere a valóságshow-kal üdíti magát fáradtan, az új kizsákmányolóknál ledolgozott tizenórák után, miközben a munkabér, a munkaerő ára „kuncog” a zsebünkben, vagy éppen munka nélkül „setét gondok közt henyél”. Ma nem biztos, hogy verset olvas az ember. Felrémlenek persze régi iskolai tanulmányok során alig megkövetelt penzumok, de „érted-e ezt” Attila? Már megint hálnak az utcán! Nem biztos, hogy tegeződni akarnál velünk! Mi tisztelettel megemlékezünk, de a helyére nem tett múlt kérdésessé tesz mindent. Ez a többértelműség érződik a költő századik születésnapja alkalmából meghirdetett József Attila-emlékév első ikerkiállításán. A két helyszínen, a FMK-ban és a Merz házban, „Fényes” és „Sötét” József Attila címmel a Magyar Elektrográfusok Társasága rendezett kiállítást. A kiállításon részt vevő 32 művész számára az volt a feladat, hogy József Attila egy kevéssé ismert, 1927-ben készült fotográfiáját dolgozzák fel elektrográfiává. Tehát számítógéppel vagy fénymásolóval manipulálják, dolgozzák tovább a képet a költő személyiségét és művészetét kifejezve, a személyes sorsa és költészetének nagysága között feszülő ellentmondásokat próbálják elektronikus eszközeikkel megjeleníteni. Különböző eredményű kísérletek születtek, több megközelítési irány rajzolódott ki. Volt, aki a költészet felől közelített. Itt az írás szövete vált kompozíciós elemmé. Másokat a költő tragikus sorsa inspirált. Voltak társadalomkritikai szempontokból kiinduló, a szabadságvágyat és a nehéz sors ellen lázadó költőt megidéző munkák. Nem hibátlan kiállítás ez! Disszonáns érzések is megfogalmazódtak bennem azon munkák láttán, amelyek nem tudták a feladatot igazán megoldani, és valami rosszul értelmezett, elkülönült réteget hordtak rá az alapként szolgáló fotográfiára. A számítógép programjainak mechanikus alkalmazása csak közhelygyűjteményt hozhat létre. A kiállítás legjobb darabjai azok, amelyekből belülről süt a költő személyes vagy protestáló mondandója. Ilyenek voltak Kecskés Péter szinte háromdimenziós, széteső színkavalkádja, vagy Kováts Borbála pixelekre széteső képe, vagy Tricepsz fehér képe, melyről bár tudom, hogy később majd az összes kép lenyomatává válik, de most, így a mindig újrakezdést, az abszolút tiszta lapot jelenti nekem. Bohár András mindkét munkája telitalálat. 0 filozófiai rendszerbe építi be, voltaképp a költő egész sorsát elemezve. Csak azok a szemek, amelyek reánk néznek szüntelenül. Másik képén, ahol a szabad ötletek jegyzékéből idéz, a leírt és kimondott szó hangsúlyozódik a szólásra nyíló száj megidézésével. Nekem ez szembesülés ma is mélyen megrázó életérzésekkel. „Talán én is eltűnök hirtelen” - írja végül képére a költőt megidéző Bohár András. Azután a kiállítás második része következik. A Merz-ház vasajtaján simán átjutunk. A sötét, valaha gabonatároló pincébe vezető vaslépcsőt fokonként mécsesek világítják meg. A félhomályban, a bárpult előtt elhaladva asztalokat, székeket veszek észre. Mindent mécsesek és gyertyák világítanak meg. Valahol egy UV-lámpa fokozza a fehéreket. Kicsit lepusztult a miliő. A Tilos az Á vagy a Hold volt ilyen valaha. Ezek az ötvenes évekbeli, hajlított karfás fotelek jól illenek ide. A csöndet Latinovits Zoltán hangja töri meg. József Attila-verseket suttog, mond, kiabál. Az oszlopok közt áthaladva a belső terem hátsó falán - vagy mint a nagyi szobájában - több sorban, majdnem a plafonig, ott sorakoznak a kiállítás képei. Itt élnek igazán. Most olyan ez a kiállítás, mintha mindig itt lett volna. Újabb 32 kép, ugyanazoktól az alkotóktól, a másik kiállítás képeinek párdarabjai. A színpadi reflektor két árnyékoszlop közé fogja a látványt. A terem közepén hokedlik, mögöttük kidobott karácsonyfa, rajtuk lavór, piros füles fazék krumplival, és szén. Persze, szenet is hoztak fel a pincéből, hadd legyen egy kicsit meleg. Ez a szegények karácsonya! A terem közepén, a dobogón lenne a József Attila-bör- ze. Sajnos ez a felhívás dacára sem indult be, alig hoztak relikviákat, köteteket vagy akármit, ami a költőre emlékeztethet. Knox TÁJÉKOZTATÓ A korábban érettségizettek (tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők) érettségire jelentkezési határideje: február 15. Személyesen: OKEV Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán (1052 Budapest Városház u. 7. Félfogadási idő: h-cs.: 8.30-16.00, p.: 8.30-13. 00; (Tanácsoljuk, hogy ne a jelentkezési határidő lejárta előtti utolsó pillanatban keresse fel igazgatóságunkat.) Interneten: a jelentkezési lap és a kitöltési útmutató megtalálható a www.okev.hu címen. Bármelyik melléklet vagy az aláírás nélkül a jelentkezés érvénytelen! „deák” TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ KÖZALAPÍTVÁNY Engedjék meg, hogy köszönetét mondjunk azoknak, akik 2003. évi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával támogatták közalapítványunkat, és ezzel a ferencvárosi diákokat. Szeretnénk az év kezdetén felhívni mindazoknak a figyelmét, akik még nem ismerik a hat éve eredményes „deák” Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítványt. A ferencvárosi önkormányzat 1999-ben hozta létre az alapítványt azzal a céllal, hogy a kerületben lakó tehetséges, de anyagi okok miatt tanulmányait folytatni nehezen tudó, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket, fiatalokat támogassa. Minden évben pályázatot írunk ki taneszköz beszerzés támogatásra (6-18 éves gyermekek részére), tanulmányi ösztöndíjra (16-25 éves fiatalok számára), valamint idegen nyelvi tanfolyamok utólagos támogatására. Tavaly 578 érvényes pályázat érkezett, de csak az igények felét tudtuk kielégíteni. A három kategóriában közel 8 millió forinttal támogattuk a diákokat. Bevételeinket az önkormányzattól kapott támogatás mellett a személyi jövedelemadók 1 százalékával is szeretnénk bővíteni. Ha egyetértenek céljainkkal, támogassák közalapítványunkat. Ferencvárosi Önkormányzat „deák” Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítványa (Adószám: 18240294-2-43) Ferenczi Árpád a kuratórium elnöke 2005. febmár
