Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. ferbuár / 2. szám
Ferencvárosi séták Arany János nyomában Jó lenne azt hinni, hogy amikor 1860 nyarán Arany János barátai - Kemény Zsigmond és Csengery Antal - unszolására családjával végre Pestre költözött, azért választotta a Három pipa (ma Erkel) utcai házat lakhelyéül, mert itt érződött még a 19. század első felének irodalmi levegője. Hiszen élt még a híres Fáy- kert legendája, a Bártfay-ház irodalmi szalonjának és az Auróra Körnek az emléke. Az Üllői út és a Három pipa utca környékét még meg-meglátogatta Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty szelleme, legfőképpen pedig Kisfaludy Károlyé, aki az egykor szemközt álló Bárt- fay-házban alapította meg az Auróra Kört. A két emléktábla ma szinte farkasszemet néz egymással az Erkel utcában. (Épp Arany érkeztekor akarták átkeresztelni Kisfaludy utcává. A költő az itt olvasható tréfás kis verssel üdvözölte a tervet.) Azé a Kisfaludyé, Arany János A Három-pipa utca Kisfaludy egy pipáról Monda elmés pipadalt: Illő, hogy e „három pipa" Nyújtson érte diadalt. Éljen hát az ő utcája! S a magyarnak „nagy pipája” (Mint a régi példa jár), Legyen egyszer tömve már! akinek tiszteletére és emlékére 1836-ban megalakították a Kisfaludy Társaságot. Ennek a társaságnak a pályadíját nyerte el Arany a Toldival 1847-ben, s lett egy csapásra híres és elismert költő. És most, 1860-ban ennek a Kisfaludy Társaságnak az igazgatói székét foglalja majd el. Valószínű, hogy az új lakóhely kiválasztásának prózai okai voltak. A gondos barátok - ismerve Arany puritán természetét, szerény igényeit és lehetőségeit - jobbnak látták, ha nem a Belvárosban keresnek fényes otthont neki, hanem egy viszonylag félreesőbb s talán kevésbé drága helyen. Jóllehet a környék szebbnél szebb házai, elegáns bérpalotái épp ekkor kezdtek épülni, de a Széna (Kálvin) térre tartó szekerek sokasága alaposan felverhette az Üllői út talán sosemvolt csendjét. Arany János, a nagykőrösi tanár is ezen az úton (melynek legkorábbi ismert neve éppen Körösi út volt) érkezhetett a városba, itt döcöghetett végig a kocsija 1859 októberében is, amikor akadémiai székfoglalóját tartani jött Pestre. Akkor talán még ő sem tudta, hogy hamarosan, hét esztendőn át, ez a lármás vidék lesz az otthona: 1860-tól 1864-ig a Három pipa utca és az Üllői út sarkán álló házban (ma Erkel u. 20. sz.), 1864 és 1867 között az Üllői út 7. számú gyönyörű, klasszicista stílusú épületben élt. Később, miután az Akadémia titkára, majd főtitkára lett, beköltözött a Magyar Tudományos Akadémia titkári lakásába, s ott élt haláláig. Ez a rendkívül szerény, gátlásos, visszahúzódó és kivételesen művelt költő, aki „legszebb férfikorában” költözött Pestre - negyvenhárom éves volt már megfáradt öregembernek látszott, szorgalmasan tett eleget hivatali kötelezettségeinek, sőt folyóiratokat is alapított, s ebben az időben, 1864- ben írta meg a magyar irodalom egyik legszebb elbeszélő költeményét, a Buda halálát. Ünnepelt költő volt, akit tenyerén hordott, dédelgetett a kritika, a hatalom és a közönség egyaránt. Szerényen és félszegen tűrte az elismerést, a dicsőséget, szelíd öniróniával fogadta a kitüntetéseket. De semmi sem enyhíthette élete legnagyobb fájdalmát: 1865 decemberében, Szalontán meghalt szeretett lánya, Juliska. Tudjuk, hogy ez a seb haláláig nem gyógyult be. Tíz évig alig írt, az Akadémia ügyeit vitte, vagy a Toldi szerelmén dolgozgatott, s a hatodik ének első versszakaiban végre sikerült elsiratnia Juliskát. 1882-ben halt meg, hatvanöt éves korában. A Magyar Tudományos Akadémián ravatalozták fel. Török Pál református püspök búcsúztatta, egykori főnöke a kisújszállási elemi iskolában, aki megnyitotta könyvtárát a tudásra szomjas fiatal tanító előtt. Az a Török Pál, akiről kerületünkben - méltán - utcát neveztek el, nem messze attól a helytől, ahol Arany János élt. Neki viszont - méltatlanul - nincs utcája a Ferencvárosban. Ferenci Zsuzsa TANKÖNYVBEMUTATÓ Csak két napig tartott, mégis nagyon sok kerületi pedagógus felkereste a tankönyvbemutatót és vásárt, amelyet másodízben rendezett a Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola. A ferencvárosi önkormányzat ezúttal is a Ráday Könyvesház vezetőjét, Orbán Györgyöt bízta meg a börze megszervezésével. Itt voltak a nevesebb könyvkiadók: az Apáczai, a Cartographia, a Korona, a Krónika Nova, a Mozaik, az Okker, a Nemzeti, a Műszaki és a Romi-Suli. Díszvendég volt a Dinasztia Könyvkiadó. Mint Paál Kálmán alpolgármester megnyitó beszédében hangsúlyozta, az élvonalbeli könyvkiadók jelenlétükkel is példát mutatnak, hogyan lehet a kultúrát magas színvonalon közvetíteni. Hiszen könyvre mindig szükség lesz, amíg világ a világ! Ezért is tartja fontosnak az önkormányzat az ilyen rendezvényeket. A tanároknak ezúttal is volt miből válogatniuk, s a látottakról eszmét cserélniük. A tankönyvbemutató arra is módot nyújtott, hogy közvetlen kapcsolat alakulhasson ki a pedagógusok és a kiadók között. Ezt szolgálták azok a rendhagyó órák is, amelyeket a börze idején a könyvkiadók képviselői tartottak a Szent-Györgyi iskolában a gyerekeknek. G. A. 9 2005. február
