Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. ferbuár / 2. szám
2005. február A polgár kérdez — a polgármester válaszol Tisztelt Polgármester Úr! A Ferencváros kerületi lap 2004. szeptemberi számában a 4. oldalon olvastam a Haller piac - bizonytalan jövő című cikket. A cikkben foglaltakkal maximálisan egyetértek. Hozzátenném az én véleményemet is, mely hónapok óta bennem felgyülemlett. Volt egy nagy parkunk, és volt egy jó piacunk! A park a levegőt javította, a piac bevásárlásunkat segítette. Nem tudom, kinek jutott eszébe, a nagy park azért van, hogy eltávolítsuk onnan a piacot, és beépítsük - lehetőleg nagymértékben - a parkot. A piac virágzó piac volt, a zöldségtől a gyümölcsig, a húsárutól a tojásig, virágig mindent megvásárolhattunk (télen a fenyőfát is), hiszen a városhoz közel lévő községek termelői hozták az árut. A rombolás első lépése a piac áttelepítése volt egy közeli telekre, de ez már nem piac, normálisan vásárolni nem lehet, megszűnt a vidéki felhozatal, csak vegetál. Hol van a közelben piac? Mehetsz Kispestre, a Teleki térre vagy a Nagycsarnokba. (Elég „közel” vannak!) Bár az igaz, hogy a piac külső megjelenésére nem kapott volna jeles osztályzatot, de rendbe lehetett volna hozni, mert a piaci vásárlást és hangulatot nem lehet semmivel sem pótolni! Az áttelepítés után - ahogy Ön is írja - sokáig nem történt semmi, itt valódi gödör volt évekig. De egyszer csak jöttek a munkagépek, a teherautók, a toronydaru, és megkezdődött a park szétverése. Ott, ahol unokámmal sokat sétáltunk, hintáztunk, sok anyuka ott levegőztette a kisgyerekét. Mára egy monstrum képe bontakozik ki. Egy nagy „E” betű, részben a Haller utcával párhuzamosan, s már látszik, hogy a templom felé bővülve. Az „E” betű szárai szélesek, mintha kéttraktusos szárnyak lennének. Ez lett a parkból. Kérdezem én, hol volt a környezetvédelem? Sok zöldfelület jut egy lakosra a kerületben? Csökkenteni kellett? Magyarul nem lehetett a táblára kiírni, mi épül itt? Igaza van, hiába lesznek itt üzletek, az az árus, aki egy héten maximum két napot (péntek-szombat) jön a „piac”-ra, az sem fog üzlethelyiséget bérelni, de valószínűleg a többi sem! Itt lesz majd totó-lottó, biztosító, Pannon GSM, T-Mobile, esetleg egy pékárus és egy zöldséges. Nincs elég telek a kerületben, ahol építkezzenek? A döntéshozók biztosan nem vásároltak a piacon, gyerekeiket nem ide hordták, így nem is gondolkodhattak a terület és a környék érdekében, amit én is aláírtam. A polgármester úr biztosan a Fény utcai piacon vásárol. Pedig a fentieket éppen az önkormányzatnak kellett volna igazán vizsgálnia. A polgármester úrnak tetszik-e ez a beépítés? Nem volt elég a Duna-partot a hídnál tönkretenni? A színházat ilyen lehetetlen helyre engedélyezni? Nem tudtak határozottabban fellépni az építkezések ellen? (Múzeum, Művészetek Háza stb.) Más! A Szent Vince-templom felújításának nagyon örültem. Az eleje szép is lett. Körben is ilyen szép? Befejezték? Én úgy láttam, hogy a hátsó része nem szép, tehát nem is „készült el”! Nagyon szomorú vagyok, hogy ezt az építkezést mindennap látom a parkban, s majdan az épületet is. Az említett cikk késztetett arra, hogy ezt „kiírjam” magamból. Tisztelt Asszonyom! A Haller úti piac története valóban nem tartozik a sikeres fejlesztésekhez. Az egész folyamat szerteágazó, bonyolult, ennek részleteit nem kívánom ismertetni, de a tárgyilagosság érdekében néhány gondolatot kiemelek. Az egykori piac nem igazán volt olcsó, állapota ön által is ismerten kedvezőtlen volt, olyannyira, hogy a hatóságok a további működését abban a formájában nem engedélyezhették volna. Az önkormányzatnak az 1990-es évek közepén sok más, sokkal súlyosabb problémát kellett orvosolnia, így nem tudta felvállalni a jogszabályoknak megfelelő teljes átépítést, korszerű piac kialakítását, mely milliárdot megközelítő lett volna. Az árusok többsége ebben nem kívánt részt venni, és a drága bérletet sem vállalta volna. Emiatt pályázatot írt ki az önkormányzat. Egy befektetőcsoport nyerte meg azzal, hogy a piac területén építene úgy, hogy a földszinten biztosítja a kereskedelmet, az árusoknak kedvezményeket adna. Ez akkor ésszerű megoldásnak tűnt az önkormányzat számára, így létrejöttek a szerződések. Sajnos utólag kiderült, hogy a cég nem volt korrekt, és így többéves per, jogi bonyodalmak sokasága következett be. Az önkormányzat emiatt fogadott el egy új befektetőtől ajánlatot, amely a piaci élelmiszerárusoknak változatlan feltételeket biztosít. A volt piac, a jelenlegi építési terület önálló telken helyezkedik el, függetlenül a Haller parktól, melynek területét nem érinti a jelenlegi beruházás. Az építkezés befejezését követően a telek Tüdőgondozó felőli része sem lesz lekerítve, azaz közcélú használatú zöldterület lesz. A Haller úti templom megújulását a többi templomhoz hasonlóan az önkormányzat a templompályázat keretében támogatja. Az egyház és az önkormányzat forrásai nem teszik lehetővé, hogy egyszerre teljes felújítás történhessen, csak fokozatosan, ütemekre bontottan finanszírozható a megújítás. Az expotörvény, majd a lemondásáról szóló törvény, azaz a parlament döntötte el a Duna-parti terület hasznosítását. A teherpályaudvar kitelepítése az ingatlanfejlesztés érdekében történt meg. Új infrastruktúra-hálózat épült, létrejött a Duna-parti sétány, a kerékpárút, több mint 800 fát ültettek. Az építési telkeket nemzetközi pályázaton értékesítették. Nem vitatható, hogy a teherpályaudvarnál kedvezőbb, a főváros fejlődését szolgáló döntések és beruházások születtek. A Nemzeti Színház története közismert, de a Ferencvárosnak előnyös a Duna-parti elhelyezése. Vélhetően ez a Ferencváros lakosságának is jó. A Ferencváros ön- kormányzata e folyamatot támogatta, hiszen a városrész fejlődését egyértelműen elősegíti az alakulóban lévő kulturális központ. Az építészeti alkotások megítélése összetett, nagyon eltérőek lehetnek a vélemények. A Ferencváros önkormányzata és hivatala mindent megtett, hogy a Millenniumi Városközpont építészeti alakításának minősége jobb legyen. Az építészet, mint a művészetek többsége, hű tükörképe az adott korszak társadalmának. Kérem, szíveskedjen tájékoztatásomat átgondolni és elfogadni. Tisztelettel: Tisztelettel: dr. Varjasi Tiborné dr. Gegesy Ferenc polgármester I Ferencváros
