Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. augusztus / 8. szám
SZENT ISTVÁN KORONÁJA A X. század utolsó harmadában, tehát még 1000 előtt, egész Észak- és Közép-Európá- ban keresztelkedési hullám indult meg. Sorra alakultak a keresztény fejedelemségek és királyságok. így volt ez a Skandináv félsziget országaiban csakúgy, mint Cseh- vagy Lengyelországban. Magyarországon Géza fejedelem is megértette az idők szavát, s alaposan előkészítette utóda számára az európai talajt. Istvánt nem sokkal születése után megkereszteltette, s rögtön ezután kapcsolatot épített ki I. Ottó német császárral. A kereszténység felvételét mind a magyarság, mind a többi európai nép esetében inkább tekinthetjük ügyes külpolitikai manővernek, mint hitbeli cselekedetnek. A vallás új volt és ismeretlen az itt élő népek számára, meggyőződésről még aligha lehetett szó. Nem volt még elég idő ennek kialakulásához, hiszen alig száz éve érkeztek ide a honfoglaló magyarok, akik korábban aligha találkozhattak a keresztény hit terjesztőivel. Igaz, Szent Pál apostol bejárta egész Kis-Ázsiát, de az Etelközig valószínűleg ő sem jutott el. Koppány leverése után nyilvánvaló volt, hogy István csak úgy ragadhatja végleg magához a hatalmat, ha királlyá koronáztatja magát. De kitől kérjen koronát? István zseniális előrelátását bizonyítja, hogy nem kívánta elkötelezni magát egyetlen más uralkodó mellett sem, hanem azt akarta, hogy a keresztény Magyarország feletti kizárólagos hatalmát Szent Péter utóda, a pápa ismerje el és szentesítse. Habár koronázási törekvéseit III. Ottó császár is készségesen és hathatósan támogatta, ezért közvetlenül hozzá is fordulhatott volna koronáért. Nem ezt tette. Sejthette ugyanis, hogy ezzel a lépéssel országa a császár hűbéresévé válhat, de azt is, hogy a német császár támogatására nagy szüksége lesz ahhoz, hogy Magyarországot a nyugati kereszténység fogadja be és ismerje el. Ellentétben a környező szláv népekkel, amelyek a keleti ortodox egyházhoz csatlakoztak. Istvánt 1000 körül koronázták meg Esztergomban. Hogy végül honnan, kitől érkezett a korona, máig nem tudjuk biztosan. István életének három legendája maradt fenn, a nagyobbik, az erre épülő kisebbik valamint a Hartvik-legenda, melyet a német származású győri püspök 1116 körül állított össze, lényegében a két korábbi legenda összeszerkesz- tésével. Hartvik felfogásában egyértelmű, hogy a koronát és az áldást II. Szilveszter pápától kérte István követe, Asztrik-Anasztáz püspök. A legenda e része nem nélkülözi a meseszerű elemeket. E szerint nem sokkal Asztrik püspök előtt egy másik kérelmező is érkezett a pápai udvarba, Miesko lengyel fejedelem küldötte. A pápa igent mondott a lengyel kérésre, már elkészült a korona és a kard is, amikor egy éjszaka az egyházfőnek látomása volt, amelyben azt a felső parancsot kapta, hogy a koronát és a kardot az Úr kiválasztottjának, Istvánnak adja. így Szilveszter azonnal teljesítette Asztrik püspök kérését, sőt a királyi jelképek mellé egy keresztet is küldött Istvánnak, akit - mert annyi embert megtérített - Krisztus apostolának nevezett. Akár így történt, akár nem, Szent István országa a korabeli Európa egyik legtekintélyesebb, legerősebb állama volt. S ami talán ennél is fontosabb: független. Ferenci Zsuzsa A rendszerváltás óta az első átfogó adóreformot fogadta el a parlament, amely kiterjed valamennyi adónemre és a legfontosabb járulékokra. Januártól az általános forgalmi adó felső kulcsa huszonötről húsz százalékra csökken. Ez érinti az áram, a benzin, a távközlési szolgáltatások, a lakással kapcsolatos kiadások, az építőipari szolgáltatások, valamint az élelmiszerek közel harmadának árát. Jövőre a személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcs határa 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezer forintra emelkedik. A 2007-es évben újabb 150 ezer forinttal emelkedik majd az adótábla sávhatára, akkor már 1,7 millió forint éves jövedelemig fizetnek az állampolgárok a 18 százalékos kulcs alapján. A kormány tervei szerint 2007-től meghatározott betétösszegen felül 10 százalékos adót fizet a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség, és ezzel - a tartósan alacsony infláció mellett - valamennyi jövedelem adóterhet visel. Az szja alsó sávhatára 2008-ban újabb 200 ezer forinttal emelkedik, ekkor 1,9 millió forinKISEBB ADÓTERHEK, FEJLŐDŐ GAZDASÁG tos éves jövedelemig él a 18 százalékos kulcs. Az alsó sávhatár 2009-ben 2,3 miihó forint lesz, 2010-ben - az euróhoz való csatlakozás tervezett évében - 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla alsó sávhatára, ezzel hárommillió forint é- ves jövedelemig, illetve ennek euróbán megfelelő értékig kell 18 százalékos kulccsal adózni. A kormány szerint a várható béremeléseket is figyelembe véve az átlagkeresetet 25 százalékkal meghaladó jövedelmek sem fognak a felső kulcs alapján adózni. Ezzel egy időben a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség adója 18 százalékra emelkedik. 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társaságiadó-kulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. A jövő év novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Idén novemberben a mai 3450 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1950 Ft-ra csökken, és 2006 novemberében megszűnik. A 2007-es évben három százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke. A tervek szerint 29 százalékról 26 százalékra, azaz 160 milliárd forinttal csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka. 2009-ben újabb két százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke. A munkáltatók társadalombiztosítási járuléka 26-ról 24 százalékra mérséklődik, a béreket terhelő összes járulék mértéke (tb-, szakképzési, munkáltatói járulék) a mai 33p százalékról 28,5 százalékra csökkenne. 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű luxusingatlanokat. A100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni. Az enyhítések jövőre inkább a lakosság, 2007-ben pedig a vállalkozások helyzetét könnyítik meg, de a teljes időtartamra vetítve az arány kiegyenlítődik. Dr. Kökény Mihály 2005. augusztus
