Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. augusztus / 8. szám
2005. augusztus G ÁZSZÜNETEN TÚL (ÉS INNEN?) A Fővárosi Gázművek június végén lezárta a gázvezetéket az Üllői út 159. számú házban, és csak huszonkilenc munkanap múlva kezdte meg a gázszolgáltatást, mivel az egyik lakásban a felszálló ágon, a mérőóránál, valamint a gáztűzhelynél és egy kötésnél gázszivárgást észlelt. Mint azt a 7. számú Lakásfenntartó Szövetkezet képviselője, Szommer Ferenc elmondta, a közös csővezetékek felülvizsgálata és karbantartatása a szövetkezet, a lakáson belülieké az ott élők felelőssége és kötelessége, amit ők becsülettel teljesítenek. A probléma egy idősebb, amerikai-magyar hölgy lakásában keletkezett, akit, illetve megbízottját a gázművek által megszabott határidőig nem lehetett elérni. Az ideiglenes szigetelés határidejét követő napon kikapcsolták a házban a gázt, amire föl sem tudtak készülni a lakók. A javítások, a szükségessé vált teljes felújítás is azért húzódott el annyira, mert nagyon sok lakásban egyszerre kellett volna elvégezni a munkát, de nem lehetett utolérni a javításra kötelezett tulajdonost, csak az albérlőket. Abban a hónapban huszonnyolcezer forint volt a mobilszámlám - említi meg Szommer úr. A lakótelep építése óta a gázvezetékek rászolgáltak a felújításra. Az akkor alkalmazott anyagokat és műszaki megoldásokatt ma már tilos alkalmazni. Szilágyi Lászlóné házában, a Dési Huber utca 18.-ban tavaly keletkeztek gázgondok. Az utcai gázcsőfelújítás után végeztek egy nyomáspróbát. Közölték, hogy addig nem kapcsolhatják vissza, míg a ház ki nem cseréli az első szintig a felszálló ágat. Ezt 1,1 millió forintra becsülték. Kiderült azonban, hogy teljes vezetékcserére van szükség, különben továbbra sem indul meg a házban a gázszolgáltatás. A végül 5,6 milliós vezetékcsere csak úgy mehetett végbe, hogy az önkormányzat, a lakók szorult helyzetére tekintettel, kétmillió forint visszatérítendő, kamatmentes kölcsönnel segített. Náluk augusztus elejétől szeptember közepéig nem volt gáz. Az önkormányzat társasház-felújítási pályázata a gázvezeték-korszerűsítést is fontos, támogatandó céljának tekinti. Idén is több lakóház élt a lehetőséggel. Legyen intő jel a két példa! Éljen minél több lakóközösség a pályázatok adta lehetőséggel! ROSSZ LENNE A NÖVÉNY? 2004 őszén vörös levelű juharfákat ültettek a Távíró út-Epreserdő utca-Napfény utca vonalában. Az újoncok ágain azonban alig akad levél. Több lakó aggódik amiatt, hogy ezek a fák is betegek, mint elődeik voltak. Bieber Elemérné szakfőtanácsost kértük a helyzet tisztázására.- A korábbi 30-35 éves berkenyefasor sekély gyökérzete az évek során miatt megdőlt. Ápolási munkával jelentősen már nem voltak javíthatók. Sérüléseik már nem gyógyultak problémamentesen: nagymértékű korhadás, a fatest átgesztesedése kezdődött meg, farontó gombák telepedtek meg rajtuk. A fasor-rekonstrukció keretében 44 fát cseréltünk le. A helyükre zaj- és porártalom csökkentésére alkalmas fát keresve találtunk a vörös levelű juharra. Ez fejlődése során szép, széles kúpkoronát hoz létre. Levelei egész nyáron sötétvörösek, ősszel különösen szépek. Igényei az alapfajtával azonosak, de lassabban nőnek. A szakirodalom szerint a telepítés első évében a korona laza, az oldalágakon a levelek ritkábban helyezkednek el, ami a fajta tulajdonsága, nem szakmai hiba vagy rossz gondozás következménye. Aggodalomra tehát semmi ok. Később a nagy és kemény levelű lombtömeget adó fák alkalmasak lesznek akár 10-12 dB-nyi hangerőcsökkentésre. Jövőre jóval több levelet hoznak majd. A főváros más területein is ilyenek voltak az első évben, mára azonban a környékük díszei. IFJÚMUNKÁS. IFJÚMUNKÁS? „Nemrég lakom ebben az utcában, de rég a lakótelepen. Egyre kínosabbá válik nekem bármilyen hivatalos, illetve magánirat kitöltése, amikor az utca megnevezésére kerül a sor. Szerintem ez a név már igencsak aktualitását veszítette. Tekintettel, hogy ez az egyik legnagyobb út a lakótelepünkön, igazán kiérdemelné, hogy hozzá méltó nevet kapjon: például a József Attila-emlékév kapcsán akár a híres költő nevét is. Mivel igen sok iskolával dicsekedhetünk, valami ehhez kapcsolódót is kaphatna, felváltva a rég nem aktuális Ifjúmunkást. Lehetne például Deákok útja, Iskolások útja, Iskolák útja stb.” Dr. Sersliné Kocsi Margit, a Ferencváros főépítésze az idézett, névvel és címmel is ellátott levél címzettje válaszában ismertette az utcanevek megváltoztatásának meglehetősen bonyolult eljárási rendjét (részben képviselő-testületi, részben fővárosi közgyűlési hatáskörbe tartozik), s arról is tájékoztatta a levélírót, hogy József Attiláról egészen biztosan nem lehet elnevezni új közterületet, mert Budapesten már több utca, út és tér névadója. Személyes véleményként hozzáfűzte, hogy a főváros első lakótelepén az utcaelnevezések hitelesen tükrözik keletkezésük történeti karakterét. A városrészi önkormányzat - amelynek illetékességéből adódóan a főépítész asszony továbbította a kezdeményezést - is úgy ítélte meg, hogy az eredeti utcanevek megőrzése része a lakótelep hagyományainak, s annak megváltoztatását nem támogatja. A VÉDERDŐ FEJLESZTÉSE Cikkek tucatjai születtek már arról a bosszantó jelenségről, hogy a lakótelepet övező véderdő Pilisi Parkerdőgazdaság által „gondo- zotfnagyobbik részének mintha nem is lenne gazdája. Míg a kerületi tulajdonú részt rendre takarítják, addig a másik terület tisztán tartására szánt összeg folyton elfogy. Nemegyszer a kerületnek kellett finanszíroznia az ottani munkákat is. A részönkormányzat nemrég kidolgozott egy koncepciót a véderdő jobb hasznosítására. Hidasi Gyula, a Rönk elnöke: Igazi sétálóutak, pihenőhelyek, sportpálya, gördeszkázásra is alkalmas terep kialakítását, kutyafuttatók létrehozását, a villamosmegállók megközelítésére alkalmas útvonalak kiépítését, illetve helyreállítását tervezzük, beleértve megvilágításukat is. Körben, a véderdő oldalán zúzottköves parkolók szerepelnek terveink között, hiszen látszik, hogy a környéken igény mutatkozik erre. A keretszabályozási terv most is lehetőséget ad erre, ezért része az elgondolásnak az Epreserdő utcai dombgarázsok kialakítása is. Ezek persze még csak ötletek, javaslatok, amelyeket azonban mindenképpen szeretnénk megvalósítani. Egyelőre pályázati forrásokat keresünk, mert nem valószínűhogy a kerületi költségvetésből ez finanszírozható. Arról már korábban képviselő-testületi döntés született, hogy megkeressük a Kincstári Vagyonkezelő Rt.-t, s kezdeményezzük a terület átadását önkormányzatunknak. Pál Tibor országgyűlési képviselő azt is hozzáfűzte mindehhez, hogy tárgyalóasztalhoz ültek a Pilisi Parkerdőgazdaság vezetőivel, s ők 10
