Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. augusztus / 8. szám
ÉLET A DUNA-PARTON A víz - különösen egy nagy folyam - közelsége mindig vonzó. A szűk utcák szorításából kiszabadulva itt kitágul a tér, a fénytói felderülnek az arcok, a tüdő7 megtelik friss levegővel, a lélek kitárul a hömpölygő' hullámok, a hajók és a madarak látványától. A Duna tíz ország folyója. Szakértő! szerint Magyarország, azon belül Budapest messze nem használja ki e gyönyörű folyó által nyújtott lehetőségeket a lakóterek, közösségi terek, a közlekedés, illetve az idegenforgalom területén. Meg-megpezsdült ugyan az élet a partokon, de átfogó tervek híján a fejlődést a spontaneitás jellemzi. A Ferencváros hoszszú szakaszon határos a Dunával; a főágon a Szabadság hídtól a Cse- pel-szigetcsúcsig, a soroksári Duna-ágnál pedig a kiágazástól a Határ út vonaláig. A Szabadság híd felújításra vár. Hamarosan tervek születnek a Közraktárak kulturális hasznosítására, ezzel együtt megújul a mellette elterülő Nehru-part is, nem beszélve az igencsak rendezetlen képet mutató Boráros térről. Egyre több külföldi érkezik luxushajókkal a fővárosba: 2000-ben 140 ezer, mára meghaladja a 260 ezret. A kikötéshez korábban elegendő volt a Belgrád rakpart, ma már kettes-hármas csoportokban kötnek ki a Szabadság és a Petőfi híd között. A hajókat követik majd a magánjachtok. Kérdés, találnak-e színvonalas kikötőhelyet, üzemanyagtöltő állomást. A partszakaszon hiányoznak a lépcsők. A sétálókat viszont kertvendéglők várják a Közraktáraknál és a Petőfi híd tövében. A híd után impozáns látványt nyújtanak a Millenniumi Városközpont épülő lakótömbjei, de még hiányoznak a növények, a köztéri művészeti alkotások, amelyek igazán emberivé varázsolják a környezetet. A folyó kanyarulatát követő Gizella sétány mellvédjét máris elcsúfítják a falfirkák. Itt nincsenek lépcsők, csak a magasból lehet letekinteni a folyóra. Kedvelt sétahellyé vált viszont a Nemzeti Színház előtti szoborkert, a bokorlabirintus és a platánliget bonszajszerű, rendezett fáival. Ennek épp ellentéte a 2-es villamos peronja és annak környéke. Legifjabb hídunkról, a Lágymányosiról nagy foltokban pereg a festék, omlik a rosszul megépített támfal. Délebbre elhanyagolt, felhagyott ipari környezetbe, a „barnaövezet”-be jutunk. A változás esélye azonban ide is elért, nyílt a parton egy zenés ifjúsági szórakozóhely. A Kvassay zsilipnél a soroksári Duna-ág a főágnál sokkal keskenyebb, csak 100-150 méteres. Itt az alacsony áramlási sebesség miatt lerakódó iszap okoz gondot, amelyet csak folyamatos kotrással lehet(ne) eltávolítani. A zsilip környékét rendszeresen civil szervezetek tisztítják meg a felgyülemlett szeméttől, ami különösen a levéltakaró nélküli hónapokban szúr szemet. Pester- zsébet-felsó'nél, a Csepel-szigetre átvezető híd mellett, ahonnan pár perces sétával lehet visszajutni a kerületbe, egyik szemünk sír, a másik nevet. Jobbról elhagyott ipari épületek, raktárak maradványai csúfítják gazzal felvert telkeken a környéket (igaz, néhol megkezdődött a bontás), balról viszont végre olyan partot láthatunk, amely nincs kibetonozva. Lesétálhatunk a zöldellő fákkal, bokrokkal, náddal-sással szegélyezett folyópartra, hogy egy pillantást vessünk a táplálék után kutató vízimadarakra, a buzgón lapátoló evezősökre, a türelmes horgászokra, a túlpart keskeny erdősávjára és a nyugodt vizű Bolgárkertész-öbölre. Krivánsdcy SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK TANÉVKEZDÉSRE A diákok még gondtalanul táboroznak, nyaralnak a nagyinál vagy a szüleikkel külföldön. A naptár azonban augusztust mutat, nem árt készülődni az új tanévre. Tóth Zoltánt, a ferencvárosi önkormányzat ügyfélszolgálatának vezetőjét azokról a szociális támogatásokról kérdeztük, amelyeket a szociális törvény, illetve a kerület rendeletéi biztosítanak a beiskolázáskor és a tanév során.- Az önkormányzat szociális feladatait a szociális törvény alapján látja el. Elsősorban ez szabályozza a különféle ellátó- rendszerek és intézmények segélyezési rendszerének működtetését, ugyanakkor a gyermekes családok részére a gyermekvédelmi törvény is meghatároz támogatásokat. A törvényeken túl az önkormányzatoknak - anyagi helyze- tük függvényében - lehetőségük van egyéb támogatásokra. A törvényekben és a helyi rendeletekben szabályozott támogatások és segélyek mértéke minden esetben a családok anyagi helyzetétől függ. A rászoruló gyermekek az államtól és az önkormányzattól is kapnak hozzájárulást az étkezés térítési díjához. Az óvodákban és az iskolákban azoknak a gyerekeknek ingyenes az étkezés, akik rendszeres gyermek- védelmi támogatásban részesülnek. A családok egy főre eső jövedelmétől és a nevelt gyermekek számától függően 50 százalékos térítésidíj-kedvezményt biztosít az önkormányzat a gyerekek étkeztetéséhez, amit az oktatási intézmények saját forrásukból növelhetnek.- Mit kell tudni a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról?- A rendszeres gyermekvédelmi támogatás állami ellátási forma, összege havonta 5400 Ft (gyermekenként). Azok a családok kaphatják, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíjminimum legkisebb összegét (2005-ben: 24 700 Ft). Ezek a családok augusztusban és szeptemberben kapnak egy ugyanilyen összegű, egyszeri, úgynevezett beiskolázási támogatást is. Erről a szülők az óvodákban és az iskolákban kaphatnak tájékoztatást, ahol jól ismerik a gyermekek családi és anyagi körülményeit. Szeretném felhívni a Dzsumbujban lakó (Illatos út 5/a, b, c) általános és középiskolás gyermekek és családjaik figyelmét, hogy az önkormányzat döntése értelmében szeptembertől a tanulók ingyen megkapják havi BKV-bérletüket. Bartha Zsuzsa