Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. augusztus / 8. szám

ÉLET A DUNA-PARTON A víz - különösen egy nagy folyam - közelsége mindig vonzó. A szűk utcák szorításából kisza­badulva itt kitágul a tér, a fénytói felderülnek az arcok, a tüdő7 meg­telik friss levegővel, a lélek kitá­rul a hömpölygő' hullámok, a hajók és a madarak látványától. A Duna tíz ország folyója. Szak­értő! szerint Magyarország, azon belül Budapest messze nem hasz­nálja ki e gyönyörű folyó által nyújtott lehetőségeket a lakóte­rek, közösségi terek, a közleke­dés, illetve az idegenforgalom te­rületén. Meg-megpezsdült ugyan az élet a partokon, de átfogó ter­vek híján a fejlődést a spontanei­tás jellemzi. A Ferencváros hosz­szú szakaszon határos a Dunával; a főágon a Szabadság hídtól a Cse- pel-szigetcsúcsig, a soroksári Duna-ágnál pedig a kiágazástól a Határ út vonaláig. A Szabadság híd felújításra vár. Hamarosan tervek születnek a Közraktárak kulturális hasznosí­tására, ezzel együtt megújul a mel­lette elterülő Nehru-part is, nem beszélve az igencsak rendezetlen képet mutató Boráros térről. Egyre több külföldi érkezik luxus­hajókkal a fővárosba: 2000-ben 140 ezer, mára meghaladja a 260 ezret. A kikötéshez korábban elegendő volt a Belgrád rakpart, ma már kettes-hármas csopor­tokban kötnek ki a Szabadság és a Petőfi híd között. A hajókat kö­vetik majd a magánjachtok. Kér­dés, találnak-e színvonalas kikö­tőhelyet, üzemanyagtöltő állo­mást. A partszakaszon hiányoz­nak a lépcsők. A sétálókat viszont kertvendéglők várják a Közraktá­raknál és a Petőfi híd tövében. A híd után impozáns látványt nyújtanak a Millenniumi Város­központ épülő lakótömbjei, de még hiányoznak a növények, a köztéri művészeti alkotások, amelyek igazán emberivé vará­zsolják a környezetet. A folyó ka­nyarulatát követő Gizella sétány mellvédjét máris elcsúfítják a fal­firkák. Itt nincsenek lépcsők, csak a magasból lehet letekinteni a folyóra. Kedvelt sétahellyé vált viszont a Nemzeti Színház előtti szoborkert, a bokorlabirintus és a platánliget bonszajszerű, ren­dezett fáival. Ennek épp ellentéte a 2-es villamos peronja és annak környéke. Legifjabb hídunkról, a Lágymányosiról nagy foltokban pereg a festék, omlik a rosszul megépített támfal. Délebbre el­hanyagolt, felhagyott ipari kör­nyezetbe, a „barnaövezet”-be ju­tunk. A változás esélye azonban ide is elért, nyílt a parton egy ze­nés ifjúsági szórakozóhely. A Kvassay zsilipnél a soroksári Duna-ág a főágnál sokkal keske­nyebb, csak 100-150 méteres. Itt az alacsony áramlási sebesség miatt lerakódó iszap okoz gon­dot, amelyet csak folyamatos kot­rással lehet(ne) eltávolítani. A zsilip környékét rendszeresen civil szervezetek tisztítják meg a felgyülemlett szeméttől, ami kü­lönösen a levéltakaró nélküli hó­napokban szúr szemet. Pester- zsébet-felsó'nél, a Csepel-szigetre átvezető híd mellett, ahonnan pár perces sétával lehet visszajut­ni a kerületbe, egyik szemünk sír, a másik nevet. Jobbról elhagyott ipari épületek, raktárak marad­ványai csúfítják gazzal felvert telkeken a környéket (igaz, néhol megkezdődött a bontás), balról viszont végre olyan partot látha­tunk, amely nincs kibetonozva. Lesétálhatunk a zöldellő fákkal, bokrokkal, náddal-sással szegé­lyezett folyópartra, hogy egy pil­lantást vessünk a táplálék után kutató vízimadarakra, a buzgón lapátoló evezősökre, a türelmes horgászokra, a túlpart keskeny erdősávjára és a nyugodt vizű Bolgárkertész-öbölre. Krivánsdcy SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK TANÉVKEZDÉSRE A diákok még gondtalanul tábo­roznak, nyaralnak a nagyinál vagy a szüleikkel külföldön. A naptár azonban augusztust mutat, nem árt készülődni az új tanévre. Tóth Zoltánt, a ferencvárosi önkor­mányzat ügyfélszolgálatának ve­zetőjét azokról a szociális támo­gatásokról kérdeztük, amelyeket a szociális törvény, illetve a ke­rület rendeletéi biztosítanak a beiskolázáskor és a tanév során.- Az önkormányzat szociális feladatait a szociális törvény alapján látja el. Elsősorban ez szabályozza a különféle ellátó- rendszerek és intézmények se­gélyezési rendszerének működ­tetését, ugyanakkor a gyerme­kes családok részére a gyer­mekvédelmi törvény is megha­tároz támogatásokat. A törvényeken túl az önkor­mányzatoknak - anyagi helyze- tük függvényében - lehetősé­gük van egyéb támogatásokra. A törvényekben és a helyi ren­deletekben szabályozott támo­gatások és segélyek mértéke minden esetben a családok anya­gi helyzetétől függ. A rászoruló gyermekek az államtól és az önkormányzattól is kapnak hozzájárulást az étke­zés térítési díjához. Az óvodák­ban és az iskolákban azoknak a gyerekeknek ingyenes az étke­zés, akik rendszeres gyermek- védelmi támogatásban részesül­nek. A családok egy főre eső jövedelmétől és a nevelt gyer­mekek számától függően 50 szá­zalékos térítésidíj-kedvezményt biztosít az önkormányzat a gye­rekek étkeztetéséhez, amit az oktatási intézmények saját forrá­sukból növelhetnek.- Mit kell tudni a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról?- A rendszeres gyermekvédel­mi támogatás állami ellátási for­ma, összege havonta 5400 Ft (gyermekenként). Azok a csalá­dok kaphatják, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj­minimum legkisebb összegét (2005-ben: 24 700 Ft). Ezek a családok augusztusban és szep­temberben kapnak egy ugyan­ilyen összegű, egyszeri, úgyneve­zett beiskolázási támogatást is. Erről a szülők az óvodákban és az iskolákban kaphatnak tájékozta­tást, ahol jól ismerik a gyermekek családi és anyagi körülményeit. Szeretném felhívni a Dzsum­bujban lakó (Illatos út 5/a, b, c) általános és középiskolás gyer­mekek és családjaik figyelmét, hogy az önkormányzat döntése értelmében szeptembertől a ta­nulók ingyen megkapják havi BKV-bérletüket. Bartha Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents